Budanov nyárra halasztotta Oroszország bukását. Csecsen segítségre is számítanak
–
Vukics Ferenc írása
Azt már lassan megszoktuk, hogy Ukrajnában a tábornokoknak szabad „nagyot” mondani. Ezek a katonai vezetők sok egyéb különleges képességük mellett a jövőbe is látnak, és rendszeresen ellátnak bennünket megfelelő formájú és tartalmú jövőképekkel is. Néha még odáig is elmehettek büntetlenül, hogy szomszédos országokat (nem az oroszokat) fenyegessenek meg katonai erő alkalmazásával.
Kedden Kirilo Budanov tábornok, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának vezetője – miután a nyár közepén az „év végére” hirdette meg „az ukrán győzelmet” – most rendes görbe botos augurként (madárjósként) módosította előrejelzését.
Budanov jövő nyárra halasztotta a háború befejezését, természetesen ukrán győzelmet vizionálva.
A szokott frázisokon túl azonban egyéb komoly kijelentéseket is tett, amelyeket először tőle lehetett hallani a kijevi vezetők szájából. Arról beszélt, hogy a háború végén Oroszországnak kell átadnia területeket Ukrajna javára. Bár ezekkel a kijelentésekkel ők is tovább rombolják a nemzetközi jog létébe vetett bizalmat, és a saját védekezésük jogosságát számolják fel,
úgy tűnik, valójában az amerikai terveket „kotyogta” vagy „szivárogtatta” ki. „Az ukrán fegyveres erők az idei év végére jelentős előrelépést tesznek majd nagy győzelmekkel, és a jövő év nyaráig befejezik a háborút, miután Oroszország darabjaira hullik, és jóvátételt fog fizetni Ukrajnának.”
„az év végére jelentős előrelépést fogunk elérni, ezek jelentős győzelmek lesznek, hamarosan meglátják. Remélem, hogy ez Herszon lesz.” Mint jósolta, „kezdetnek Ukrajnának vissza kell térnie az 1991-es határaihoz, és a háború befejezése után az oroszországi változásokkal kapcsolatos nagyon komoly politikai folyamatok veszik kezdetüket – egyes régiók leszakadnak az Oroszországi Föderációról.”
„Moszkva jóvátételt fizet nekünk, ez vár rájuk, ez Oroszország bizonyos gazdasági központjának a mi területünkre történő áthelyezéséhez vezet, sok nagyon fontos lépés van”.
Ukrajna fő katonai hírszerzésének vezetője szerint Oroszországban a területi változások a kaukázusi régiók elszakadásával kezdődnek, miután Oroszország összeomlik.
„Ott sok területi probléma van, az Oroszországi Föderáció csak egy név a föderalizmusban. Túl nagy terület, amely megmagyarázhatatlanul hosszú ideig létezik ezeken a határokon belül. Csak a rezsim erejébe vetett hit tartotta össze. Amint a rezsim összeomlik, az egész szétesik” – fejezte ki reményét Kirilo Budanov.
A nyár közepén Kirilo Budanov tábornok egy televíziós interjúban bejelentette: augusztusban fordulat következik be az ukrán–orosz háborúban, és Ukrajna az idei év végéig visszafoglalja minden területét az 1991-es határokig, más forgatókönyveket nem is fontolgatunk.
„Ukrajna visszatér az 1991-es határokhoz, és nem is mérlegelünk más forgatókönyveket. Az év végére az aktív konfliktus szintje nullára csökken. Már a legközelebbi jövőben visszaszerezzük az irányítást területeink felett” – ígérte meg a tábornok.
Budanov mondanivalója nyilvánvalóan összefüggésben van azzal, hogy négy nappal ezelőtt az ukrán parlament kijelentette, hogy nem ismeri el Csecsenföld Oroszország általi invázióját, és az ezen a területen fennálló rezsimet megszállónak tekinti. Kijev egyben felszólítja az ENSZ tagállamait, hogy vizsgálják ki az Icskeriai Csecsen Köztársaságban elkövetett orosz bűntetteket.
Márciusban Bária Alamuddín tekintélyes libanoni újságírónő az Arabnews című szaúdi hírportálnak adott interjújában felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak az orosz elnökkel szövetséges Ramzan Kadirov csecsenjei harcolnak majd az ukrajnai háborúban, hanem Ukrajnába is toboroznak olyan csecseneket, akik szemben állnak Kadirovval és Putyinnal.
Kadirov harcosai és a dzsihadista csecsenek elképesztően kegyetlen háborút vívtak egymással Szíriában. Minden alkalommal keresték a lehetőséget, hogy leszámoljanak egymással.
A libanoni újságírónő szerint az ellenzéki csecsenek közül sokan Szíriában is megfordultak, az Iszlám Állam dzsihadistái voltak, és most arra készülnek, hogy bosszút álljanak mind az orosz elnökön, mind Kadirovon. Alamuddin szerint ebből a küzdelemből
„még a különböző iszlám irányzatok egymás elleni harca is kialakulhat, ráadásul ez a leszámolás egy keresztény többségű országban teljesedhet ki”.
A nyugati sajtót most nem zavarja, hogy az Iszlám Állam egykori csecsen harcosai – sokan közülük körözött terroristák – most az ukránokat mellett harcolnak. 2014-óta Kijev a Kadirov-ellenes csecsen harcosok gyűjtőhelyévé vált, és a "Dzsohar Dudajev" és a „Sejk Mansur” nevű csecsen zászlóaljak már évek óta harcolnak az ukrán kormányerők mellett a Donbasszban.
A zászlóaljak olyan csecsen önkéntesekből állnak, akik közül sokan már az első és a második csecsen háborúban is harcoltak az Icseri Köztársaság oldalán. A zászlóaljban a csecsenek mellett grúzok, ingusok, azerbajdzsániak, ukránok, cserkeszek és európai országokból származó önkéntesek is vannak. A zászlóalj a Csecsen Icsker Köztársaság zászlaját használja.
A "Dzsohar Dudajev" zászlóalj 2015. február 1. óta Adam Oszmajev parancsnoksága alatt áll, miután a korábbi parancsnok, Isa Munajev a kelet-ukrajnai debalcevei csatában elesett. A zászlóalj létrehozása 2014. március elején kezdődött Dániában. Koppenhágában nagyszámú, Oroszországgal szemben álló, emigrációba kényszerült csecsen él. A zászlóaljat a Szabad Kaukázus Szervezet kezdeményezte, amelyet 2006-ban hoztak létre szintén Dániában az európai kaukázusi országokból származó politikai emigránsok.
Nekik akarhat kedvezni a mostani ukrán döntés, és láthatóan komoly szerepet akarnak szánni nekik egy újabb fegyveres konfliktus kirobbantásában.
