COWBOY DIPLOMÁCIA (Vajda Miklós írása heti hírleveléből)

Ma már teljesen nyilvánvaló, hogy Donakd Trump azért tudta óriási fölénnyel megnyerni az amerikai választásokat, mert Kamala Harris személyében szándékosan egy gyenge ellenjelöltet állítottak vele szemben.

Trump választási szlogenje pedig – tegyük újra naggyá Amerikát – minden szavazópolgárnak azt jelentette, amit ő a jelszó mögé gondolt.

Utólag már az is világos, hogy még a választási kampány indulása előtt Trump megegyezett az amerikai bankárdinasztiák képviselőivel arról, hogy hagyják őt nyerni, de ennek fejében Trumpnak – a választási győzelem után – teljesítenie kell a vele szemben támasztott háttérhatalmi elvárásokat. Ugyanis a „tegyük újra naggyá Amerikát” kezdetű programban az is benne van, hogy az Egyesült Államok új elnökének – háttérhatalmi támogatással – vissza kell helyeznie az országot a világ első számú nagyhatalmának pozíciójába.

Az új amerikai elnököt január 20-án iktatták be hivatalába.

Rögtön az elnöki eskü letétele után Trump belekezdett a háttérhatalmi alku végrehajtásába.

Bejelentette, elvárja azt, hogy Dánia mondjon le Grönland szigetéről és azt csatolják az USA-hoz. Amennyiben erre Dánia nem hajlandó, akkor megemeli az országgal folytatott kereskedelemben a behozatali vámokat.

Majd a Panama csatornára vetett szemet és elvárta, hogy annak tulajdonjogát – mondva csinált indokok alapján – szintén engedjék át Amerikának. Ha ez nem történik meg, akkor Panamával szemben is megemeli a vámokat.

Majd következett Kanada Az amerikai elnök kijelentette, hogy Kanadát az Egyesült Államokhoz kell csatolni, természetesen Washington dominanciájával.

Aztán a Gázában folyamatosan elkövetett izraeli népirtás ügyében kijelentette, hogy a béketeremtés után a Földközi tenger partján egy üdülőparadicsomot kell létrehozni, természetesen amerikai tulajdonban.

A történethez tartozik, hogy az amerikai diplomácia – Trump vezetésével – folyamatosan félrenéz, igyekszik nem tudomást venni a gázai palesztinok szándékos éheztetéséről.  Ugyanakkor az is köztudott, hogy a gázai partok közelében óriási tenger alatti gázmező van, ami egyik oka lehet annak, hogy a palesztinok tömeges és visszafordíthatatlan kitelepítését szorgalmazza az izraeli diplomácia. Ennek egyik oka lehet az is, hogy az Oded Yinon terv alapján most látják elérkezettnek az időt nagy Izrael létrehozására.

Trumpnak ehhez egy szava sincs!

Még a választási kampányában Trump kijelentette, hogy az Ukrajnában folyó orosz-amerikai háborút 24 óra alatt megszünteti. Bár mindenki tudta, hogy ez csak egy blöff, de az eltelt fél év alatt az önmagát a béke elnökének nevező Trump egyre nagyobb mennyiségben szállít fegyvereket Ukrajnának.

Trump bejelentette, hogy tíz napra csökkenti az Oroszország és Ukrajna közötti tűzszünet elérésére korábban kitűzött 50 napos határidőt. Ha a tárgyalások kudarcot vallanak, importvámok, szankciók vagy „valami más” bevezetését tervezi. Az amerikai vezető ugyanakkor elismerte, hogy nem biztos a korlátozások hatékonyságában. Ez nem más, mint az amerikai diplomácia, és személyesen Trump gyengeségének a jele.

Mivel Donald Trump választási kampányát az amerikai fegyver lobbi magas összegekkel támogatta, most benyújtották a számlát. Ezért csak politikai szemfényvesztés Trump béketörekvése.

A politikai képmutatás csúcsa, hogy eközben felszólítja Oroszországot arra, hogy ha az általa megjelölt határidőn belül nem köt fegyverszünetet, akkor óriási vámokat vet ki Oroszországra.

Továbbá Ukrajnában már szinte minden termőföld az amerikai és más nyugati befektetők tulajdonában van, amelyeken GMO szennyezett gabonával és más terményekkel árasztanák el Európát.

A Kreml reagált Trump ultimátumára – A nemzetközi befektetők állítólag nem veszik komolyan Trump fenyegetéseit – Trump már Indiát is fenyegeti annak "orosz kapcsolatai" miatt.

“Az orosz gazdaság az évek során immunissá vált a szankciókkal szemben” – mondta Dmitrij Peskov, az orosz elnök sajtótitkára Donald Trump amerikai vezető új korlátozó intézkedések bevezetésével kapcsolatos fenyegetéseire reagálva.

„Már jó ideje rengeteg szankció alatt élünk. A gazdaságunk rengeteg korlátozás alatt működik. Ezért természetesen már kialakítottunk egy bizonyos immunitást ebben a tekintetben.” – mondta az új korlátozások bevezetésének előkészületeivel kapcsolatos kérdésre válaszolva.

Júliusban az amerikai média arról számolt be, hogy a nemzetközi befektetők nem veszik komolyan Trump orosz energiaellátással szembeni másodlagos szankciókkal kapcsolatos fenyegetéseit.

Az ilyen korlátozások áremelkedést okozhatnak magában az Egyesült Államokban is, ami ellentmond Trump inflációcsökkentésre vonatkozó kampányígéreteinek. Volt nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton „nevetségesnek” nevezte ezeket a fenyegetéseket, hangsúlyozva, hogy az orosz exportra kivetett potenciális vámok „semmit sem jelentenek”.

Ugyanakkor Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy augusztus 1-jétől 25 százalékos vámot vet ki az Indiából származó árukra, Újdelhi magas vámtarifáira, kereskedelmi akadályokra és az „Oroszországgal való együttműködésre” hivatkozva. Az amerikai vezető szerint Újdelhi augusztus 1-jétől 25%-os vámot, valamint „a fenti cselekményekért bírságot” fog fizetni.

Hozzátette, hogy az Egyesült Államok évek óta viszonylag kevés üzleti kapcsolatot ápol Indiával a „túlzottan magas vámok” és az „országok közül a legsúlyosabb nem vámjellegű kereskedelmi akadályok” miatt.

Ahogy az NBC egy meg nem nevezett magas rangú forrásra hivatkozva beszámolt, az amerikai pénzügyminiszter és kereskedelmi miniszter a kötvénypiaci helyzet miatt pánikba esve sürgette Trumpot a vámok felfüggesztésére. Helyi tisztviselők továbbra is aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az elnök döntése új globális válságot fog kiváltani.

Az Európai Unióval még ennél is rosszabb az amerikai viszony.

Trump – arra hivatkozva, hogy az EU korábban óriási kereskedelmi többletre tett szert – bejelentette, hogy ő továbbra is fegyvereket ad el Ukrajnának, de azokat az EU fogja megvásárolni Amerikától.

Erre mondaná Kohn bácsi: ügyes. Munkalehetőséget és profitot biztosít az amerikai fegyverlobbinak. A termékeknek hosszú távú és biztos piacot teremt, megfelel a fegyverlobbi és a multinacionális agrárcégek érdekeinek is.

A republikánus szenátorok benyújtottak a Kongresszusnak egy törvényjavaslatot, amely egy olyan alap létrehozását irányozza elő a Pénzügyminisztériumnál, ahová Washington partnereinek befizetései érkeznek majd az amerikai fegyverek kijevi rezsimhez történő szállításának finanszírozására. 

Várhatóan évente 5 és 8 milliárd dollár közötti összeg érkezik majd az alap számlájára.

A Pentagon ezeket az összegeket felhasználhatja szerződések megkötésére katonai vállalkozókkal a készletek feltöltésére és fegyverek küldésére Ukrajnába anélkül, hogy az USA védelmi képessége sérülne.

Ez a leggyorsabb módja Ukrajna felfegyverzésének és az Oroszországból eredő (állítólagos) fenyegetés csökkentésének az USA és a NATO számára. — idézi a Wall Street Journal a törvényjavaslat társszerzőjét, Roger Wicker-t.

A törvényjavaslat, amelyet a Fehér Ház is megértéssel fogadott, bekerülhet már az idei védelmi költségvetésbe.

Mindebből az látszik kibontakozni, hogy az amerikai külpolitika úgy akarja naggyá tenni Amerikát, hogy – mint a westernfilmekben – a kocsmában ráfogja a pisztolyt arra, aki az ő érekeit sérti. A mostani helyzetben a pisztolyt a vámok helyettesítik.

Korábban az amerikai elnökök – bombák formájában – a demokráciát küldték szét az érdekszférájukba, szerte a világon. Amennyiben ez nem volt elég, akkor mentek a tengerészgyalogosok is. Erre a legjobb példa Líbia esete...

A képlet azt mutatja, hogy Amerika úgy lehet újra nagy, ha a világ többi része ezt elfogadja. Ha nem, akkor következik újra a háború, először kereskedelmi, majd a hagyományos eszközökkel.

 A speciális magyar helyzet

Az Orbán kormány – nagyon helyesen – már kezdettől fogva jó kapcsolatokat ápol az új amerikai diplomáciával.

De az amerikai vezetésnek elsőrendű érdeke újra naggyá tenni Amerikát, ami azt is jelenti, hogy ezt csak úgy lehet megtenni, hogy ezzel párhuzamosan Európát gazdaságilag és politikailag is minél jobban tönkre teszik. Ez – mivel az Európai Unió tagja vagyunk – természetesen Magyarországot is hátrányosan érinti.

Amerika érdekében tárgyalt Ursula von der Leyennel Washingtonban Trump elnök. Az EU vezetője elfogadta az amerikai diktátumot, mely szerint az eddigi 0 %-os vámok helyett 15 %-os vámot vetnek ki az Európából érkező árukra, míg az Amerikából Európába irányuló kereskedelemben 0 %-os vámok lesznek érvényben.

Ebből egyenesen következik, hogy mostantól alapból minimum 15 %-al nőni fog az infláció.

A kérdés az, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok alapján van-e lehetősége a magyar kormánynak arra, hogy egy kedvező külön-megállapodást kössön Amerikával?

Mi történik, ha egyes tagállamok elutasítják ezt a torz kereskedelmi megállapodást? Trump többször is kijelentette, ebben az esetben 25–50 százalék közötti vámokat fog újra bevezetni. Ami a külvilágot illeti, valóban nem tudni, hogy Von der Leyen asszony hogyan tud majd tárgyalóasztalhoz ülni a Turnberryben elszenvedett megaláztatás után.

Szombaton reggel hallom a rádióban, hogy az Egyesült Államok két atom-tengeralattjárót küldött az orosz partok közelébe...