Czigány Edit: Egyiptomi rejtvényfejtés és magyar őstörténet
1799. július 15-én, Napóleon egyiptomi hadjárata idején – erődítési munkálatok közepette – Pierre-Francois Bouchard, francia kapitány egy hatalmas, majdnem 8 mázsás fekete gránit-sztélét fedezett fel Egyiptom Rosette (ma Rashid) nevű kikötővárosában.
A fekete gránit kőlap töredékes felső részén hieroglifákkal írt szöveg található, alatta démotikus írású szöveg, majd legalul görög felirat helyezkedik el.
A tartalmi azonosságuk kezdettől nyilvánvaló volt.
A görög szöveg olvasása nem okozott problémát, de a másik két szöveg nyelve és írásmódja ismeretlen volt a 19. századig.
Annyi a görög szövegből világos volt, hogy Ptolemaiosz fáraó uralkodásának (Kr. e. 204–189) 9. évében készítették hieroglifákkal, démotikus írással és ión görög nyelven.
Antoine Isaac báró, francia orientalista elsőként próbálkozott a hieroglif és démotikus szövegek megfejtésével, több-kevesebb sikerrel.
Johan David Akerblad svéd tudós már képes volt több szót azonosítani a démotikus szövegben.
1814-ben az angol Thomas Young ért el jelentősebb eredményt. Rájött, hogy a démotikus írás egyes jelei a hieroglif írásból erednek, a hieratikus írás pedig a hieroglifák egyszerűsített változata.
Közbevetőleg: rövid áttekintés.
Hieroglif írás. A hétköznapi életben nem használták, csak vallási és törvényszövegek lejegyzésénél.
Hieratikus írás. (Hieratikosz = szent, papi) írás. Csak vallásos szövegek lejegyzésére használták az írnokok, a hierogliffel azonos, de egyszerűsített változat.
Démotikus (démotikosz = népi) írás. Kr. e. 8-7. században fejlődött ki a hieratikusból, kiszorítva azt.
Kopt írás. Kr. u. 2-3. században terjedt el, szakított a hagyományokkal, a görög ábécén alapul, és a magánhangzókat is jelöli.
Athanasius Kircher munkássága nyomán az európai tudomány a 17. századtól jól ismerte.
Az fekete gránit szövegének megfejtésében igazi áttörést egy fiatal francia tudós, Jean-Francois Champolion (1790–1832) ért el, aki már 16 éves korában a kopt nyelvről tartott előadást, és 17 évesen a Francia Tudományos Akadémia a tagjai közé választotta. 20 évesen 12 nyelvet beszélt a francián kívül.
Rájött, hogy a hieroglifikus írás kevert írás, amelyben a hieroglifák jelölhetnek fogalmat és hangot is.
Megtévesztő azért volt sokáig a hieroglif-írás, mert rengeteg kép volt látható a feliratokon: emberek, állatok, testrészek, növények, tárgyak, ezért képírásnak vélték.
Holott ezek a képek jelölhettek egy vagy több mássalhangzót, külön szót, fogalomkört, és magyarázójeleket is, amit külön nem kellett elolvasni.
A szavak pontos kiejtését nem ismerjük a magánhangzók hiánya miatt, azonban a kopt nyelv, a görög és ékírásos táblák alapján ki lehet következtetni a magánhangzókat.
Az írás jobbról bal felé haladt, néha fordítva is. Könnyen megállapítható az irány, mert az élőlények a sor eleje felé néznek.
Champolion 1822 szeptemberében tette közzé eredményeit a Francia Akadémia titkárához címzett levelében.
Az írás megfejtése mellett feltárta a nyelv nyelvtani szabályait is.
Nem csupán az ősi Egyiptom, hanem Bonaparte Napóleon elkötelezett híve is volt. Mikor a császár visszatért Franciaországba Elba szigetéről, Champolion letépte a Bourbonok liliomos zászlaját és helyébe kitűzte a trikolort. Tudományos eredményeire tekintettel nem érte retorzió.
S akkor most egy kis idevágó magyar őstörténet.
A magánhangzók megjelölésének hiánya miatt számos, magyar őstörténettel foglalkozó kutató arra a következtetésre jutott, hogy a megfelelő magánhangzóval kiegészített szavakkal értelmes magyar szövegként olvashatók a hieroglif-írások. Pl: Fáraó=főúr, Ré=Úr, Ozirisz=Ősúr.
Nem csupán a magánhangzók önkényes felhasználásáról van szó, hanem egyértelműen kimutatható a két nyelv lényegi azonossága. A magyar a hieroglif-írás alapja, mert ezen a nyelven valósul meg egyedül a hieroglif kép és a hangértéke közötti ősi, megbonthatatlan egység.[1]
A kimondott szó értelmét a hieroglifa látványa azonosítja, az ősmagyar nyelvre utal a mondatok építkezése, a nyelvtani szerkezetek sokasága, a tárgyeset t-ragja, a többes szám k-jele, a birtokviszony sorrendje, az igeragozás, az igekötők rendszere, a főnevek képzése, ragjai, mind azonos a magyar nyelv nyelvtanával.
Young és Champolion eredményei kiállták az idők próbáját, olyan szilárd alapot teremtettek az utókornak, amire lehetett építeni.
[1] A magyar hieroglif írás létének felismeréséhez a székely írás eredetének kutatása: írástani, történeti, nyelvi, régészeti, építészeti, genetikai, matematikai, mitológiai adatok és megfontolások vezettek el. (Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutató Intézet kiadó, 2017)
