Czigány Edit: Salamon és Makeda szerelme, valamint atomháború az ősi Indiában

Technikai civilizáció az ókorban

Salamon Izrael leghatalmasabb királya volt (Kr. e. 972 – 932). Alatta érte el az ország legnagyobb területi kiterjedését. Mindez az erős hadseregnek volt köszönhető, és egy olyan fegyvernemnek, a légierőnek, amellyel a többi ország nem rendelkezett. Az etióp egyház szent könyvében a „Kebra Nagast”-ban szerepel. A repülőgépek nem voltak harci gépek, csak felderítésre használták őket, akkor is komoly stratégiai előnyt jelentettek, megteremtették Izrael nagyhatalmi státuszát a térségben.

A Biblia is megemlíti Sába (azaz Etiópia) királynőjének, Makedának a látogatását Salamonnál.

A királynő nagyon szép lehetett, mert a szoknyabolond király azonnal beléhabarodott és elhalmozta ajándékokkal, tevéket és szekereket küldött neki, megrakva minden drága és kívánatos dologgal, meg egy „repülő szekeret”, melyet az ő Istentől kapott bölcsességével szerkesztettek. Nincs nő a világon, akit egy magánrepülőgéppel ne lehetne levenni a lábáról. Salamon könnyen ajándékozhatott egy légi járművet szerelmének, mert neki maradt egy egész flotta.

A hódítási akció sikeres volt, mert mire a királynő visszatért Etiópiába, már a szíve alatt hordta Salamon gyermekét, Baina-lekhet.

A fölserdült fiú többször meglátogatta apját az „égi szekéren”, és egyik alkalommal nem kisebb dolgot kért apjától, mint a híres Frigyládát. Salamon tudta, hogy ha kiderül, az a trónjába kerülhet, és eleinte vonakodott teljesíteni a kérést. De a fiú ugyancsak ravasz lévén, a templomba való betörés előtt elkészítette a láda másolatát, és becsempészte az eredeti helyére. Mire a papok észrevették, a fiú már messze járt a repülőgépével. A gép minden kényelemmel el volt látva, a sebességét is rekonstruálták, 225 km-es óránkénti sebességet kaptak. Az egyiptomiak panaszt tettek Izraelnél. „A városok lakói a tanúk arra, hogy amikor amaz Egyiptom földjére ért, leborultak és összetörtek a mi és a mi királyunk istenei, és hasonlóan összetörtek az istenek obeliszkjei.”

A szobrok az alacsonyan szálló repülőgép keltette hangrezgések miatt dőlhettek le és törtek össze. Megtudhatjuk a Kebra Nagastból, hogy az „égi szekér” minden kényelemmel fel volt szerelve, és a sebessége ugyan nem azonos a mai Boeing gépekével, de amire képes volt, azt mi csak a II. világháborúban értük el.

A Mahabharata (indiai eposz) szerint az istenek háborúik során atombombát is bevetettek. Így ír erről a mű: „Mintha az elemek szabadultak volna el. A napkorong körben forgott. A fegyver tüzétől megpörkölődve, lázasan támolygott a világ. Az elefántok vakon rohangáltak, menekültek az iszonyatos hőség elől. A vizek forrni kezdtek. Az állatok elhullottak, és a tomboló tűztől lezuhantak a fák. Az elefántok fülsiketítően trombitáltak, amíg holtan nem rogytak a földre. A lovak, harci szekerek porrá égtek, több ezer kocsi semmisült meg, aztán mély csend ereszkedett a tengerre. A szelek fújni kezdtek, s a föld felderült. Hátborzongató látvány tárult elénk. A borzalmas hőség megcsonkította az elhunytak tetemeit, már alig volt emberi formájuk. Sohasem halottunk azelőtt ilyen fegyverről, és sohasem láttunk azelőtt ilyen borzalmas fegyvert.”