top of page

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1002.






1002.

Hogy milyen sokat fejlődött a világ, azt gyerekkoromban nekem is

emlegették az öregek, példákat felhozva, s kenyerem javát megéve

én is látom, de mellékhatásként azt is, miket képzelnek a múltba,

visszavetítve a mát, még a kutatók is, pedig csak szét kell nézni a

régibb világunk háza táján, hogy valósághűbben gondolkodjunk.


Az utazások például igen megkönnyültek, mert levegőben olcsón

repül a jónép, néha még a költözőmadaraknál messzebbre, s ebből

aztán azt hiszi mindenki, hogy ez mindig így volt, legfeljebb csak

az eszköz a földhöz kötődött, de a távolságok ugyanolyan nagyok

voltak, lóháton hegyeken át egész Ázsiát bejárták, Európáig jöttek.


S ebbeli nézetükben megingathatatlanok, mert a térképrajzolók is

besegítenek, ahogy a mai rajzolatra, a régi nagy birodalmakat akár,

felhelyezik, meg a régészek, mert igen hasonlatos embercsontokat

húznak ki a földből, s majdnem azonos használati s dísztárgyakat,

feltételezve, hogy mindez az akkori kereskedelem útján jutott oda.


A kiterjedéses hódítás olyan színben tünteti fel a múltat is, mint a

jelent, mintha csak hadseregek és hadiflották szolgálata számára

találták volna fel az emberi társadalmakat, termeljenek, gyárakat

építsenek, alapanyagot, hadfelszerelést szállítsanak, miközben a

hátországot és katonaságot ellátva hozzájárulnak a győzelemhez.


Vádam lényege mai okosok és oktalanok ellen, hogy legfejlettebb

állapotokat vetítenek vissza szemléletben s valóságszerűségben is,

mintha mindig azon a magas színvonalon lett volna minden, mint

ma van, nem számít sem az akkori felfoghatatlan ember ritkaság,

kis emberlétszám, sem az eszköz- és tudáshiány, s a világismereté.


De az időtényezőt sem veszik figyelembe, hogy az évezredek során

alakultak, terjedtek el a gyakorlati hasznos dolgok, és ami valahol

csak ritka jószág volt, máshol meg gazdag előfordulású, akkor nem

onnan származott, ahol alig mutatkozik, hanem amonnan, és ott is

kellene gyökereit számba venni ma is, kőeszközök előtt a kavicséit.


Azaz hogy a nagyobbat megelőzte a kicsi, a keveset a sok, mert a

kavicsot könnyebben megtalálták, mint az alkalmas vulkánkövet,

lávamaradékot, vagy egyéb eszközzé tehető anyagot, miközben a

fát is felhasználták, csakhogy annak alig maradt nyoma, de a fém

előállításához is sok kellett belőle, aminek hamuját hiába keressük.


A gondolkodásra utaló jelekkel is csínján kell bánni, mert könnyen

igen messze kerülhetünk az igazságtól, ha csak nemrég létrejöttek

maradványát képzeljük a távoli múltba, amit különösen a csillagos

égre vonatkozó, hosszú ideig tartó megfigyelések esetében látunk,

mert ezek elterjedt egyöntetűsége nem helyi megfigyelésből fakadt.


Viszont a csillogó csillag csillagalakja lerajzolva vonalakkal adható

jól vissza, s így tették az egész földön, amit közös emberi látásmód

tett egyetemessé, és amit sikeresen feltaláltak, utánozva alkalmazták

mindenütt, lélekbeni tervrajz alapján, történetek csak későn terjedtek,

amikor a rajzos ábrázolás köré érdek vezérelte beállítást is körítettek.


Eme történetek pedig a földi tapasztalatok, alakok, hatalmi alakzatok

másolásaként lettek az égre emelve, s ha ezek is a Föld nagy részéről

visszaköszönnek, már csak hozzánk közelebbi időből jöhetnek, céljuk

pedig a könnyedén befogadhatóság lett, megértse az is, aki nem maga

találta ki, s eszmei értékét mindig az uralkodást végzők használták ki.


És e hatalmi szempont a múltat régóta mindenáron egyformává akarta

s akarja tenni a jelennel, sőt azt a múltat még nagyobbnak is állítják be,

nagyobb területen játszódónak, mint amilyen ország, állam ott ma van,

mert akkor erre a mostani kisebbre még nagyobb igény támaszthatnak,

az emlegetett nagy fejlődés ellenére minden (hatalom) marad a régiben.

21 megtekintés

Comentarios


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page