top of page

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1052.






1052.

Összehasonlító üzemmódban él, akiknek nincs saját életcélja,

akinek van, napra lebontja, részleteit elérve megüsse a sikert,

nem kell elégedetlenkednie napmintnap s összességében, mint

amannak, hogy rossz a világ, katasztrófa benne az ember, az ő

sorsát, tevékenységét folyton támadás, törekvését csalódás éri.

 

Most másoknak azért jobb szerinte, ő maga más korszakot élve

jobban boldogult volna, megelőzte korát, még nem jött el az ő

ideje, vagy a középkorban kellett volna élnie, vigasztalja magát,

sőt, a jövőből érkezettként, ne számítson most elismerésre, mert

jelen szintnél érzékenyebb próféták mindig értetlenséget kapnak.

 

Kezdjük tehát e jelenség vizsgálatát az alapoknál, ezt nem kötik

senki orrára persze, nincs is rá adat, pontos eredmény, hogy mire

számítson, mire képes a teste, hogyan behuzalozott agya, elméje,

csak ha korai kiválasztást igénylő pályára szeretne lépni, azaz a

gyerekkorban megmérik és eltanácsolhatják, képességi vizsgán.

 

De aki átmegy a szűrőn és ottmarad, hogy nekikezdjen a sajátos

gyakorlatoknak, még ő sem lehet biztos a végeredményben, mert

nemcsak testépítésbe fognak ilyenkor, hanem ügyesség-teljesség

fejlesztése folyik, akikben egyáltalán lehet, mert sokakban nem,

s őket félúton eltanácsolják, esetleg korai törést okozva bennük.

 

Még nehezebb szellemi természetű foglalkozásra, felkészülésre

terelni magunkat, vagy már később gyermekünket, mert ott csak

igen későn határozódik meg, mi lesz a feladat, de még az is csak

nem pontos irány-megjelölés, és mikor nyakába zuhan a munka,

azt majd csak ha tehetsége teljességét beveti, tudhatja elvégezni.

 

A lényeg, hogy a tehetségnek ott kell szunnyadnia már a kezdet

kezdetén bennünk, és ha ez megvan, bárhová lépünk, bármilyen

területre sodor a vakvéletlen, mert nem felmérés nyomán léptünk,

megálljuk helyünk, több területen is tudunk érvényesülni, ha kell,

más képességre szert teszünk, szakmát váltván új munkát végzünk.

 

S a művészi pályát éppen az a követelmény teszi legnehezebben

kivitelezhető életúttá, hogy eleve két irányból követeli betölteni

a magasszintű folyamatot tehetséggel, amit lehet ugyan érlelni,

tisztítva gazdagítani, de új testi–lelki valóságot mintegy szellemi

többletként kell előállítani, közölhető alakban megteremtve azt.

 

Hol vagyunk már a folyton elégedetlenkedő emberektől, ha ezek

a különleges követelmények s azokat teljesítő képességek világát

járjuk figyelmesen, mennyire más így élni manapság, ez lehet az

új nemesség foka, amit pedig meg is becsül nemzeti, nemzetközi

verseny, bemutatás, példaképnek állítva, első helyre e csillagokat.

 

Aki pedig csak az átlagéletet célozta meg, korán megelégedvén a

bejáratott kényelemmel, naponta megkapott élvezettel, a kevéssé

igényes környezetre hagyatkozva, amit az nyújtott, vagy esetleg

elmulasztott nem támasztva követelményt, engedve középszert,

inkább alulteljesített és a tömegember felé vette a maga irányát.

 

Az összehasonlítást az egyénen túl egész népek esetében is meg

lehet s érdemes tenni, mert ott is legalább két választással, annak

lehetőségével találkozunk, egyik: saját helyi hagyomány megélése

a legmagasabb fokú szenvedéllyel; a másik: hogy bátran elindulunk

egész emberiség vonatkozásban egyedi jószándék tettre váltás felé.

 

Szerencsés esetben az emberi és az emberiségi magában az emberi

személyben egyesülhet, azaz egyéniségünkben, személyiségünkben,

hogy magunk támasztotta elvárosok rendszere közepette haladjunk,

ne a mások által ránk erőltetett dzsungelben kóboroljunk, ezért kell 

megtalálni az egyensúlyt nevelődésünknek eme sok tényező között.

 


10 megtekintés

Comentários


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page