top of page

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 371.









 371.


Hogy lennénk mi bezárva, ha itt az elménk,

mely kinyílva világra, röpíti felénk

képek és fogalmak gazdag áradatát,

mit mások elméje és külvilág ad át!


Aki nagyon panaszkodik a magányra,

nem tanult meg elmélyülni önmagába,

csak a kézzelfogható létezik neki,

eszmei tartalommal az isten veri.


Bejárja a Földet betevő élményért,

de nem ismeri igazán, csak a cégért,

szeretné, ha ünnep lenne minden napja,

emelkedett hangulatnak ízét kapva.


De az élet attól szép, hogy van értelme:

amit nekünk összehoz sugárzó elme

azzal, hogy befogad szellemi behatást,

s szétküldi termékét, nem ismerve határt.


A létezést szellemi szintre emeli,

érdekes összefüggések kedvét leli,

vagy csak örül, hogy része a természetnek,

magas szinten ad át minket élvezetnek.


Így hát nem tengődés a remete élet,

saját szigetünkön belül van a lényeg,

de kapcsolódni tudunk a széphez, jóhoz,

rosszat kerülve, dús képzelet jut szóhoz.









29 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page