top of page

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 393.









393.


Ahogy kezünkben tükröződik a lelkünk,

az mindenkinek látványként elérhető,

de amire születésünk óta leltünk,

teljességgel csak nekünk észrevehető.


Magunkba nézünk akarva-akaratlan,

egyszerre vagyunk magunkon kívül s belül,

forrongó szellemünknek a testünk katlan,

vagy jégverem jelzés, hol a vágy lehűl.


Két kezünkben lesznek ügyek alkotássá,

vagy ülnek el, ha végre kezünkbe vesszük,

kezünk nyomán lesz a világ egyre mássá,

s hálaadáskor kezünk összetesszük.


Mások felé barátként kezet nyújtunk,

anyánk, kedvesünk simogatása valós,

akkor maradhat kézenfekvő a múltunk,

ha jövőnk kézhez illő lesz, s nem csalós.


Együttműködést kézzel lehet művelni,

de nem farkasként, hanem kezesbárányként,

lelki összhangot kézfogás pecsételi:

mérlegként kezelve előnyért, hátrányért.


Félni kell istent, különben keze lesújt,

ezért szerencsénket kezébe ajánljuk,

s az ő keze van benne, ha mennyekbe jut

sorsunk, mert nem kézen: lábon állunk.










19 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page