top of page

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 468.











468.


Szinte csak összegzésből áll az életünk,

igyekszünk egyben látni mindent: előre

tekintve jövőt látva szüleink által,

s hátra, amikor már ott több van, mint emitt.


„Mi leszel, ha nagy leszel?” – hangzik a kérdés,

amire a legjobb válasz a „Nagy!” lenne,

mert arra vágytunk legjobban, ámuldozva,

hogy felnőttek mennyi mindent tudnak, tesznek.


Úgy készültünk hivatásra tanulással,

ott lebegett célként szemünk előtt annak

minden java, sava-borsa és áldása

egyben, részletekre akkor még nem adtunk.


Ugyanúgy, amikor megérett rá idő,

a családalapítás lényegét néztük,

hogy párosan szép az élet, különösen

ha csak így születhet gyerekünk, utódunk.


Emberséget, becsületet sem szedtünk szét

alkotó darabját külön mérlegelve,

hanem lelki egészségként fogadalmi

szinten műveltük a jót, tettük a dolgunk.


Időpillanatokat összekötöttünk

egységekké, érzékelve múló órát,

napot, hetet-havat, évszakot és évet,

de az emberöltőt máig nem hisszük el.


Pedig születéstől egészen halálig

tart életünk összege, de számadását

csak mások, utódok tükrében láthatjuk,

ha lélekben örökké velük maradunk.









13 megtekintés

Commentaires


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page