top of page

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 479.











479.


Az nem harc, mikor előre biztosított,

ki legyen a győztes és ki lesz a vesztes,

mert fölényes túlerő van oldalukon,

úgy mernek belevágni: kockázat mentes.


Pedig lényegében minden háborút így

indítottak, a „harcosokat” mégis hősnek

tekintve, különösen utólag nőtt meg

elismerésük – tényeket elkendőztek.


Aki először fegyvert fogott kezébe,

csak másra használta az eddigi eszközt,

még kőből készült harci balta és csákány

találta a fegyverteleneket szemközt.


Akik lóra ülve mentek neki másnak,

állati erővel embert tiportattak,

íjuk messzebbre hordott, mint hajított dárda,

majd hosszú karddal „aratva” hódítottak.


Aztán várakat építettünk védelmül:

nagy túlerővel lehetett elfoglalni,

néha felcsillant a védők reménysége,

ostromot túlélni és nem éhen halni.


Felperzselni földet védelmül is lehet,

de minden támadás nagy pusztulással jár,

modern világcsaták százezreket öltek,

nagy hasznot járatva a győztesek malmán.


Így érkeztünk el a hidegháborúkig,

sőt újabban már a lelkekben dúl a csata,

eszmetéren képez romboló túlerőt

saját polgáraink megtévedt csapata.


Most is igyekeznek túlnyomóvá tenni

egyik oldalon felsorakozott nyerőt,

de látszat ellenére mi vagyunk többen,

mert nekünk józan ész ad erkölcsi erőt.








21 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page