top of page

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 536.









536.


Lengedez köröttünk értelem szellője,

napsugártól ragyog benne a gondolat,

eltakarja néha rút gondok felhője,

eredménye üdvösség, ritkán kárhozat.


Mintaadást szoktak nagyon kiemelni,

mint amit a gyerek minduntalan követ,

de a beszéd az igazi segedelmi,

szétfolyó közlendőkre húz mondat-övet.


Ekkortól következik önálló próba,

sokasodik egyedi mondanivaló,

mintha éppen sötétben tapogatódzna,

saját elméről hullik le takaró.


De egy-egy ötlet nemcsak belőlünk fakad,

érzékenységünk másokra rezonál,

ha valaki már kimondta a szavakat,

bennünk hamarabb fonódik sejtés fonál.


Csodálkozunk, ezt honnan vette a gyerek:

valami rossz társaságot gyanúsítunk,

vagy jó iskolát, hatást, mit elszenvedett,

ha oly befolyást gyakorolt, mit áhítunk.


S mert a csodát, sajnos, mi már másban látjuk,

nem szellemfürdőben lubickol a lelkünk,

csúnya szavainkkal igen sokat ártunk,

nem hagyjuk magunkat igazságra lelnünk.






9 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg