Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 762.

762.

Mesés Keletről eredeztetni magunkat

olyan divattá vált pár évszázad óta,

hogy még a tudományt is megtévesztette,

igyekeztek, nehogy megteljen a kvóta.

Nehogy kimaradjunk ama leosztásból,

ami rangot adott az új nemzeteknek,

mert valamely nagy ókori birodalmat,

vagy középkorit számítottak kezdetnek.

Mely akkor a fél világot átkarolta,

állítólag majdnem olyan eszközökkel

rendelkezett, működött, mint mi manapság,

s hogy erről nincs adat, semmit nem döntött el.

Adaton a tudomány alapját értve,

és nem a szép monda-beli történetet,

mely egyébként hatalmi irányba tolta

a fényűző módon díszített múlt-szekeret.

Hogy azon a kiválasztottak üljenek,

kiknek ősei voltak hős alapítók,

nagy tettekre magas rangjuk nyújt hivatást,

s ehhez idomuljanak a krónika-írók.

Mert nincs más kritika fegyveres had ellen,

csak még erősebben felfegyverzett csapat,

és megírt eseményekhez is jött merev,

örökös szentírássá váló olvasat.

Ez keveredik össze ma tudományban,

ahol pedig már pontos mérések vannak:

de nem hittel mozgatott természetünkről,

hogy ne legyen bírálója hamis tannak.