top of page

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 820.







820.

Mi marad a sorsnak, ha irányítva van

minden lépésünk a munkahelyünk által,

mert állandóan készenlétben kell lennünk,

s kímélni magunkat, hogy tartsuk a formánk.


De már előtte egyetemi képzésben

kiszorít fejünkből minden mást tananyag,

még előtte nehéz alapokat kaptunk

gondolat-rendszerek megismeréséért.


S már az iskolában idegen nyelveket

sajátítottunk el, hanyagolva magyart,

de hogy menők legyünk kortársaink előtt,

a durva beszédnek legaljára menve.


Közben már a levegőt is beszennyezték,

rontott természet rontja egészségünket,

csökkent tápértékű étel étkezésre,

a lelki környezet stresszes ráadásnak.


Ennyi meghatározottság közt kell élni,

nem törődve kihívások veszélyével,

nem az életmódunk sok-sok ártalmával,

miközben a cél is elég bizonytalan.


Mert még az sem biztos, hogy kapunk-e munkát

saját hazánkban, avagy el kell azt hagynunk,

s lesz-e fedél a fejünk fölött valaha,

ha érte életre el kell adósodni.


Ennyi nehézséget csak a sors gyűrhet le,

bízunk is benne, hogy nekünk lesz szerencsénk,

ha mindent nem tud is majd jól elrendezni,

mintha szabad lennék, úgy választja utam.

38 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg