DUZZOGÁS (Gavallér János verse)
- szilajcsiko
- 2021. szept. 1.
- 1 perc olvasás
Frissítve: 2021. szept. 2.
DUZZOGÁS
Némán kúszik a folyó, napfény csillan tükrén, csillagkapu ragyog, hunyorítva más világokat nézek, ott rejtőznek káprázat fátylak alatt meztelenül, bűn-álmok almái, selyem-bőrtől verítékezik a sóhaj, vakító vágy, aranyhal fürdik, lubickol, szuszog sás közt a part, lázasan zümmög a csend, szempillák alatt halott jövő horkol.
Nyálkás köpönyeg tükörképünk szétmállik lassan, a folyó száguld jelenünk emlékével, s a duzzogás belefúl mű medrének csapdáiba.
2021. 08. 31.
