Egy másik Amerika: Nepolitano bíró szerint nem jogállam, az elnök és a „nyolcak bandája” uralja...
...és Biden mégiscsak küldött katonákat Ukrajnába harcolni
Vukics Ferenc jegyzete
Andrew P. Napolitano, a New Jersey-i Legfelsőbb Bíróság volt bírája, a Fox News Channel vezető igazságügyi elemzője hét könyvet írt az amerikai alkotmányról. A legutóbbi az Öngyilkos paktum: Az elnöki hatáskörök radikális kiterjesztése és az amerikai szabadság halálos fenyegetése címet viseli.
Andrew P. Napolitano: Biden, a háború és az alkotmány c. legújabb írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy az amerikai lkotmány szerint csak a Kongresszus hirdethet háborút egy nemzet vagy csoport ellen, az elnök nem. Az alkotmányügyi szakértő szerint a háborús hatáskörökről szóló határozat, amely előírja, hogy az elnök értesítse a Kongresszust az amerikai katonai erő alkalmazásáról, alkotmányellenes, mivel a Kongresszus feladja egyik alapvető funkcióját, a hadüzenetet.
Egy korábbi döntés értelmében a Legfelsőbb Bíróság az alapvető funkciók átruházását a hatalmi ágak szétválasztásának megsértésének minősítette. Másképpen fogalmazva, a Kongresszus alkotmányosan nem engedélyezheti vagy engedélyezheti az elnöknek a hadsereg nem védelmi célú alkalmazását. Az igazságügyi elemző szerint az is nyilvánvaló, hogy Joe Biden szereti a háborút, és háborús elnökként akar indulni az újraválasztásért. És úgy tűnik, el is éri a célját.
Andrew P. Napolitano: Biden, a háború és az alkotmány
Vívhat-e az elnök bármilyen háborút, amit csak akar? A kongresszus finanszírozhat-e bármilyen háborút, amit csak akar? Vannak-e olyan alkotmányos és jogi követelmények, amelyeknek előbb meg kell felelni, mielőtt háborút indítanak? Megtámadhat-e az Egyesült Államok jogszerűen egy szövetségest?
Ezeknek a kérdéseknek döntő fontosságúnak kell lenniük az Egyesült Államok ukrajnai és közel-keleti katonai szerepvállalásáról szóló nyilvános vitában. Sajnos, eddig nem volt nagy vita. A média azt szajkózza, amit a CIA mond nekik, és csak néhány weboldal és podcast – köztük az én sajátom, a "Szabadság megítélése" a YouTube-on – támadja a kormány vakmerő, erkölcstelen, törvénytelen és alkotmányellenes háborúit.
Itt van a háttérsztori.
A szövetségi kormány minden hatalma az Alkotmányból származik, és semmilyen más forrásból. A Kongresszusnak azonban sikerült kiterjesztenie hatalmát az Alkotmány keretein túlra belföldön azáltal, hogy pénzt költ olyan területekre, amelyeket nem tud szabályozni, a külpolitikában pedig azáltal, hogy félrenéz, amikor az elnökök katonai erőszakot kezdeményeznek.
Az Alkotmány szerint csak a Kongresszus hirdethet háborút egy nemzet vagy csoport ellen. Legutóbb akkor tette ezt, amikor az amerikaiak második világháborúba való bevonulását kezdeményezte. A Kongresszus azonban korlátozott jogköröket adott át az elnököknek, és engedélyezte, hogy ki nem hirdetett háborúkat vívjanak, mint például George W. Bush elnök katasztrofális afganisztáni és iraki inváziója, valamint az 1973-as háborús hatalmi határozat.
A kongresszus nem hirdethet törvényesen háborút Oroszország vagy Gáza ellen, mivel erre nincs katonai szempontból megalapozott ok. Sem Oroszország, sem Gáza nem jelent fenyegetést az amerikai nemzetbiztonságra.
A Kongresszus nemcsak hogy nem üzent hadat Oroszországnak, de nem is engedélyezte az amerikai katonai erő alkalmazását ellene. Mégis adott Joe Biden elnöknek egy 113 milliárd dolláros biankó csekket, és felhatalmazta, hogy készpénzt és katonai felszerelést adjon Ukrajnának, ahogyan ő jónak látja.
Megígérte, hogy továbbra is mindent megad Ukrajnának, amire szüksége van, "amíg csak szükséges".
Ameddig szükséges, de mit is jelenthet ez? Erre nem tud válaszolni, mert nincs világos katonai célja.
Az orosz csapatok eltávolítása Kelet-Ukrajnából és a Krímről vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalából nem reálisan elérhető katonai cél. A kongresszus csak pénz és fegyverek küldését engedélyezte Ukrajnába, de Biden csapatokat is küldött.
Jelen cikk írásakor a kongresszus nem engedélyezte a katonai segítségnyújtást Izraelnek, Biden mégis 2000 tengerészgyalogost küldött, hogy parancsra várjanak egy repülőgép-hordozón a Földközi-tenger keleti részén, és különleges erőket küldött a Gázai övezetbe.
Az Egyesült Államok vietnami szerepvállalása ugyanígy kezdődött: nem volt hadüzenet, nem volt felhatalmazás katonai erő alkalmazására, mégis fokozatosan, elnöki utasítással került sor az amerikai csapatok tanácsadói és kiképzői szerepben történő felállítására, majd a kongresszus által támogatott háborúra, amelyben
félmillió amerikai katonát vetettek be, akiknek 10%-a hullazsákban tért haza.
Nem tudjuk, hány amerikai katona van Ukrajnában, mivel nem viselnek egyenruhát, és tartózkodási helyük titok.
Azt tudjuk, hogy részt vesznek az ellenségeskedésekben, mivel a Biden által küldött hardver nagy részének működtetéséhez és karbantartásához amerikai know-how-ra van szükség.
A fegyverek egy része pedig olyan, hogy az amerikai csapatok ténylegesen az orosz erőkre céloznak és meghúzzák a ravaszt.
Amerikai katonák orosz katonákat ölnek? Igen. Segítenek a gázai civil lakosok megölésében? Igen. Engedélyezte mindezt a Kongresszus? Nem.
Most pedig vissza az alkotmányhoz.
A háborús hatáskörökről szóló határozat, amely előírja, hogy az elnök értesítse a Kongresszust az amerikai katonai erő alkalmazásáról, alkotmányellenes, mivel a Kongresszus feladja egyik alapvető funkcióját, a hadüzenetet. A Legfelsőbb Bíróság az alapvető funkciók átruházását a hatalmi ágak szétválasztása megsértésének minősítette. Másképpen fogalmazva,
a Kongresszus alkotmányosan nem engedélyezheti vagy engedélyezheti az elnöknek a hadsereg nem védelmi célú alkalmazását.
Mindazonáltal Biden nem tájékoztatta a Kongresszust arról, hogy szándékában áll az amerikai csapatok erőszakos bevetése. Mégis,
a haditengerészet és a CIA segítségével megtámadta Németországot az Északi Áramlat gázvezeték megsemmisítésével; más egyenruhába öltözött katonákat küldött Ukrajnába; és a hadsereg, a haditengerészet és a tengerészgyalogság személyzetét küldte a háborús Izraelbe.
Ne lepődjünk meg, ha Biden titokban értesítést ad a War Powers Actről a Nyolcak bandájának.
A Nyolcak bandája a Kongresszuson belüli kongresszus.
A képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottságainak elnökeiből és rangidős tagjaiból, valamint a képviselőház és a szenátus republikánus és demokrata vezetőiből áll, akikkel az elnök legálisan osztja meg titkait.
Ahogyan a Kongresszus nem ruházhatja át a háborúkhoz szükséges jogkörét az elnöknek, úgy nem ruházhatja át azt a Nyolcak csoportjának sem. A Nyolcak csoportjának koncepciója ellentétes a demokratikus értékekkel.
Az elnök bármilyen erőszakos cselekedetéről való tájékoztatása titoktartási eskü alatt történik.
Miféle demokrácia az, amely titokban működik és gyilkol, és a megválasztott szövetségi képviselők 95%-át megfosztja jogaitól?
A különböző szerződések, amelyeknek az Egyesült Államok részese, a háborúskodást a védekezésre, az arányosságra és az ésszerűségre korlátozzák. Tehát, ha egy idegen hatalom készül lecsapni – mint 9/11-én, miközben a kormány aludt –, az elnök csaphat le először, hogy megvédje az Egyesült Államokat.
A küszöbön álló támadáson túl a háború alapjának valósnak kell lennie, az ellenfél USA-ellenes katonai magatartásának súlyosnak kell lennie, a háború céljának világosnak és elérhetőnek kell lennie, az eszközöknek pedig arányosnak kell lenniük a fenyegetéssel.
Az orosz hadsereg fenyegette az Egyesült Államokat? Nem. A palesztin nép fenyegette? Nem. Súlyos agressziót követettek el vagy fenyegetőztek az USA ellen? Egyik sem.
Valójában az alkotmányt azok kezébe adjuk, akik figyelmen kívül hagyják? A Kongresszus betartja az alkotmányt? És az elnök? A válaszok nyilvánvalóak.
Az is nyilvánvaló, hogy Joe Biden szereti a háborút, és háborús elnökként akar indulni az újraválasztásért. És úgy tűnik, el is éri a célját.
