Egy másik Amerika: Ted Galen Carpenter szerint nem Amerika a „nélkülözhetetlen nemzet”

Ted Galen Carpenter a Randolph Bourne Intézet és a Libertarian Institute vezető munkatársa. A Cato Intézetben 37 éves pályafutása során különböző vezető politikai pozíciókat töltött be. Dr. Carpenter 13 könyv és több mint 1200 nemzetközi ügyekkel foglalkozó cikk szerzője. Itt a Szilaj Csikón rendszeresen közöljük írásait. Most a Biden feleleveníti a Gonosz tengelye propaganda trükköt c. írásában arról tájékoztatt bennünket, hogy

Biden éppen Bush egy régi trükkjét alkalmazza: megpróbálja a világ különböző részein zajló, egymástól eltérő eseményeket és politikai mozgalmakat a gonosz rezsimek szervezett összeesküvésének részeként beállítani.

Leginkább az iraki, líbiai és szíriai háborúkat eredményezték, valamint Afganisztán hiábavaló amerikai megszállásának közel két évtizedes meghosszabbítását. Mindezek aztán olyan „végtelen háborúkhoz” vezettek, amelyekért az amerikai népnek óriási anyagi és véráldozatot kellett hoznia.

A szerző ismerteti a Brown Egyetem Costs of War projektjének 2021. szeptemberi jelentését, amely kimutatta, hogy a 9/11 utáni 20 év háborúi a becslések szerint 8 billió dollárba kerültek az Egyesült Államoknak. Ami még rosszabb,

ezek a konfliktusok több mint 7000 amerikai katonát öltek meg, több tízezer más katonát csonkítottak meg, és több mint 900 000 ember életét követelték idegen országokban.

Az Egyesült Államok által kezdeményezett fegyveres keresztes háborúk emellett emberek millióinak kitelepítéséhez vezettek, és létrehozták a most Európát sújtó menekültválságot.

Ted Galen Carpenter: Biden feleleveníti a Gonosz tengelye propaganda trükköt

Joe Biden megközelítése a nemzetközi kérdésekben egyre inkább hasonlít George W. Bush katasztrofális külpolitikájára. Az egyik legfontosabb közös tendencia, hogy mindkét férfi a bonyolult világügyeket veszélyesen leegyszerűsítve, a jó és a rossz közötti egzisztenciális harcnak tekinti. Bush esetében ennek a szemléletnek a keserű gyümölcse a nyugati értékek érvényesítésére irányuló, végtelennek tűnő fegyveres keresztes hadjáratokban mutatkozott meg olyan idegen helyszíneken, mint Afganisztán, Irak, Líbia és Szíria. Biden esetében ez a hozzáállás akkor vált nyilvánvalóvá, amikor kormánya folyamatosan arra törekedett, hogy az orosz-ukrán háborút a demokrácia és a tekintélyelvűség, a jogállamiság és a dzsungel törvénye közötti éles küzdelemként állítsa be.

Ennek a megközelítésnek kezdettől fogva nem kellett volna hitelesnek lennie, mivel Ukrajna korrupt autokrácia, nem pedig demokrácia, de a kormányzat politikusai továbbra is ezt a tézist hangoztatják.

A Biden-kormányzat és propagandacsatornái a hírmédiában hasonló érvekkel reagálnak a Hamász és Izrael közötti új háborúra.

Ahelyett, hogy elismernék, hogy Izrael évtizedek óta tartó elnyomó bánásmódja a palesztinokkal szemben hozzájárult az erőszak legújabb fellángolásához, az adminisztráció minden felelősséget a Hamászra hárít, beleértve azt is, hogy leegyszerűsítve a szervezetet terrorista mozgalomnak, nem pedig lázadásnak bélyegzi.

Biden most Bush egy másik romboló trükkjét alkalmazza: megpróbálja a világ különböző részein zajló, egymástól eltérő eseményeket és politikai mozgalmakat a gonosz rezsimek szervezett összeesküvésének részeként beállítani. Ez a nézőpont és a hozzá kapcsolódó propaganda emlékeztet George W. Bush 2002-es, az Unió helyzetéről szóló beszédének hírhedt "a gonosz tengelye" passzusaira, amelyek Irakot, Iránt és Észak-Koreát egy egységes globális fenyegetés megnyilvánulásaként próbálták összekapcsolni.

Biden nem finomkodott a hasonló kapcsolat megteremtésére tett kísérletével, és nem is várt sokáig, amíg erre az útra lépett. A 2023. október 19-i, a nemzethez intézett beszédének hatodik bekezdésében egyenesen azt állította, hogy "az Izrael elleni támadás visszhangozza az ukrán népet ért közel 20 hónapos háborút, tragédiát és brutalitást, amelyet Ukrajna népének okoztak, olyan népnek, amely nagyon súlyosan megsérült, mióta Putyin elindította totális invázióját". Hozzátette:

"A Hamász és Putyin különböző fenyegetéseket képviselnek, de ez közös bennük. Mindketten egy szomszédos demokráciát akarnak teljesen megsemmisíteni – teljesen eltüntetni".

Gyorsan behozta a képbe Iránt, sőt Észak-Koreát is.

"Irán támogatja Oroszországot Ukrajnában, és támogatja a Hamászt és más terrorista csoportokat a régióban".

Biden beszéde egy másik részében hangsúlyozta, hogy "Putyin Iránhoz és Észak-Koreához fordult, hogy támadó drónokat és lőszert vásároljon, hogy terrorizálja az ukrán városokat és embereket". Gyakorlati szinten a kormányzat azon dolgozik, hogy az Izraelnek nyújtott katonai segélyt összekapcsolja az Ukrajnának nyújtott katonai segélyezés sokkal kevésbé népszerű folytatásával, ezzel növelve az utóbbi további finanszírozásának kilátásait.

Az elnök mögöttes üzenete mindkét konfliktussal kapcsolatban nem volt finom.

"Az amerikai vezetés az, ami összetartja a világot. Az amerikai szövetségek tartanak biztonságban minket, Amerikát. Az amerikai értékek tesznek minket olyan partnerré, akivel más nemzetek együtt akarnak működni. Mindezt kockára tenni, ha elsétálunk Ukrajnától, ha hátat fordítunk Izraelnek, egyszerűen nem éri meg".

Biden még Madeleine Albright nemzeti nárcizmusáról elhíresült kifejezése iránt is tiszteletét fejezte ki.

"Mi vagyunk, ahogy barátom, Madeleine Albright mondta, a nélkülözhetetlen nemzet".

Ezek a témák és a különböző régiókban felmerülő, egymástól merőben eltérő problémák összekapcsolására tett durva kísérletek George W. Bush 2002-es, az Unió helyzetéről szóló beszédében is hangsúlyosan szerepeltek a "gonosz tengelye" narratívában.

"Észak-Korea egy olyan rezsim, amely rakétákkal és tömegpusztító fegyverekkel fegyverkezik, miközben éhezteti polgárait. Irán agresszívan törekszik ezekre a fegyverekre, és terrort exportál, miközben egy nem megválasztott kevesek elnyomják az iráni nép szabadságba vetett reményét. Irak továbbra is fitogtatja Amerika iránti ellenségességét és támogatja a terrort. Az iraki rezsim több mint egy évtizede tervez lépfene- és ideggáz-, valamint atomfegyverek kifejlesztésére."

Bush egyértelműen kijelentette:

"Az ilyen államok és terrorista szövetségeseik a gonosz tengelyét alkotják, amely felfegyverkezve fenyegeti a világ békéjét".

Ahogy Biden két évtizeddel később, Bush is hangsúlyozta az amerikai vezetés állítólagos erkölcsi szükségességét.

"A történelem cselekvésre szólította Amerikát és szövetségeseinket, és a mi felelősségünk és kiváltságunk is, hogy a szabadság harcát megvívjuk".

A messzemenő negatív hatások, amelyeket Bush retorikája és politikája elindított, túlságosan is nyilvánvalóak. Leginkább az iraki, líbiai és szíriai háborúkat eredményezték, valamint Afganisztán hiábavaló amerikai megszállásának közel két évtizedes meghosszabbítását. Az amerikai népnek vérben és kincsekben kifejezett ára óriási volt.

A Brown Egyetem Costs of War projektjének 2021. szeptemberi jelentése kimutatta, hogy a 9/11 utáni 20 év háborúi a becslések szerint 8 billió dollárba kerültek az Egyesült Államoknak. Ami még rosszabb, ezek a konfliktusok több mint 7000 amerikai katonát öltek meg, több tízezer más katonát csonkítottak meg, és

több mint 900 000 ember életét követelték idegen országokban. Az Egyesült Államok által kezdeményezett fegyveres keresztes háborúk emellett emberek millióinak kitelepítéséhez vezettek, és létrehozták a most Európát sújtó menekültválságot.

Az amerikaiaknak mindenképpen meg kell akadályozniuk, hogy ez a tragédia megismétlődjön. Biden arra próbálja rávenni az amerikaiakat, hogy fogadjanak el egy új, amorf, az USA által vezetett globális keresztes hadjáratot a gonosz ellen. Ha sikerrel jár, a következmények valószínűleg legalább olyan súlyosak lesznek, mint a Bush politikája által okozott pusztítás.