top of page

Esti szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.05.05.)








Március végén a tisztviselők megpróbálták tagadni Biden azon kijelentését, miszerint az Egyesült Államok "segít a Lengyelországban tartózkodó ukrán csapatok kiképzésében". Azóta az Egyesült Államok nyíltan fokozza erőfeszítéseit, hogy ukrán katonákat képezzen ki Európában olyan fegyverrendszerekre, amelyeket Washington küld Ukrajnába. A Pentagon illetékesei szerdán elismerték az újságíróknak, hogy a kiképzés már évek óta tart. Az Egyesült Államok először a 2014-es kijevi államcsíny után kezdte meg az ukrán erők kiképzését. Joseph Hilbert tábornok, a 7. hadsereg németországi kiképző parancsnokságának vezetője újságíróknak elmondta, hogy az Egyesült Államok 2015 óta 126 millió dollárt fektetett be több mint 23 000 ukrán katona kiképzésére a nyugat-ukrajnai javorivi katonai bázison. 2014-ben az Egyesült Államok a CIA félkatonai szervezeteit is kiküldte, hogy ukránokat képezzenek ki a donbászi háború frontvonalán, amely küldetésről nemrég tudósított a Yahoo News. Mielőtt Oroszország február 24-én megtámadta volna Ukrajnát, az Egyesült Államok kivonta az ukrán katonákat kiképző CIA félkatonai egységeket és a Nemzeti Gárda csapatait. Az Egyesült Államok az elmúlt hetekben újraindította az ukrán erők kiképzését, miután először küldött tarackokat Ukrajnába. A képzés Németországban és Ukrajnán kívül két másik európai helyszínen zajlik. Most több mint 220 ukránt képeztek ki tarackokra. Az ukrán katonákat arra is kiképezik, hogyan használják az Egyesült Államokban Kijev számára tervezett új Phoenix Ghost drónokat, radarrendszereket és páncélozott járműveket.


A Pentagon felgyorsította az ukrán katonák felkészítését a nyugati tüzérségi fegyverek, drónok és radarrendszerek használatára - jelentette helyi idő szerint szerda este a The Hill című washingtoni hírportál, védelmi illetékesekre hivatkozva. A lap felidézi, hogy az ukrán katonák amerikai kiképzése nem újdonság: 2015-től egészen az orosz offenzívát megelőző hetekig összesen 23 ezer ukrán katonát készítettek fel Ukrajnában, főleg az amerikai nemzeti gárda tagjai. A lap szerint a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) a támadás megindítása előtti időszakban kivonta az amerikai katonákat a kelet-európai országból. Az amerikai védelmi minisztérium az előző hónap végén tudatta, hogy a képzés nem állt le: az ukrán katonákat külföldre viszik, és jobbára európai létesítményekben készítik fel őket a nyugati katonai eszközök és fegyverek használatára. "Gyorstalpalót kapnak azokon az eszközökön, amelyeket kapni fognak. Az a cél, hogy mielőbb hazatérhessenek, és ők maguk is kiképezhessék katonatársaikat az eszközök használatára" - mondta a lapnak Joseph Hilbert tábornok, az Európában működő 7. amerikai kiképző központ parancsnoka. A The Hill példát is felhoz: azt írja, hogy az amerikai M777 típusú tarack használatára 220 ukránt képeztek ki. Washington 90 ilyen löveget ígért Kijevnek. Húsz embert pedig a Phoenix Ghost drónok vezérlésére készítettek fel, amelyből Ukrajna 121 darabra számíthat. "És ez még csak a kezdet" - mondta a portálnak egy védelmi illetékes.


A RIA Novosztyi szerint Ukrajna fontolgatja a Moldovához tartozó, orosz ellenőrzés alatt álló és önálló országként funkcionáló Transznyisztria lerohanását, hogy „elcseréljék Mariupolra” a térséget. A cikk alapját egy állítólagos kijelentés szolgálja, melyet Viktor Andrusiv, az ukrán belügyminiszter tanácsadója tett az ukrán médiának, aki az orosz híradás szerint azt mondta, hogy „Transznyisztriával kiválthatnák Mariupolt”, és sajnálatát fejezte ki, hogy nem támadhatják meg a területet a moldovai kormány engedélye nélkül. Az nem világos, hogy Andrusiv a magánvéleményét közvetítette-e, vagy valamilyen de facto hivatalos álláspontnak számít az ukrán kormány részéről a közlés, netán arról van-e szó, hogy a RIA Novosztyi kiragadta kontextusából Andrusiv kijelentését azzal a céllal, hogy torzított tényeken alapuló, lejárató tartalmat tegyenek közzé az ukrán kormány szándékairól. A magát Dnyeszter Menti Köztársaság néven emlegető terület a ’90-es évek elején „szakadt el” Moldovától, de önállóságát egy ország sem ismeri el – Oroszország sem. A térségben ennek ellenére 1500-2000 orosz katona tartózkodik, akik hivatalosan békefenntartói feladatokat látnak el. A határátkelőt a „Transznyisztria” néven is ismert térség felé a napokban zárták el az ukrán hatóságok, valószínűleg egy esetleges orosz támadástól tartva. A területen az elmúlt hetekben több fegyveres támadás és robbanás is történt, Oroszország szerint ukránok és CIA-ügynökök robbangattak, az ukránok és más, nyugati országok szerint viszont Oroszország egy Moldova elleni támadást akar előkészíteni a térségében.


A New York Times megírta, hogy amerikai hírszerzési segítséggel sikerült likvidálni több orosz tábornokot is az ukrajnai háborúban. A Kreml nevében Dmitrij Peszkov szóvivő reagált a hírre. A szóvivő azt mondta, tisztában vannak azzal, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és más NATO-tagországok folyamatosan hírszerzési információkkal látják el Ukrajnát, ez azonban nem fogja megállítani Oroszországot, hogy elérje katonai céljait. Peszkov azt elismerte, hogy a nyugati fegyverszállítások „nem járulnak hozzá a művelet gyors befejezéséhez”, ugyanakkor szerinte nem képesek megakadályozni a kitűzött célok megvalósítását. Arra a kérdésre, hogy milyen intézkedéseket tesznek válaszul, azt felelte: Az orosz haderő természetesen mindent megtesz, ami szükséges ebben a helyzetben. Oroszország azzal vádolja a Nyugatot, hogy proxyháborút folytat ellene Ukrajnában.


Az orosz hadsereg „provokációkat” hajthat végre Oroszország Moldova és Magyarország területén – véli Mikola Szunhorovszki, az ukrán Razumkov biztonságpolitikai intézet programigazgatója, aki az ukrán RBC hírmagazinnak beszélt a jövő lehetőségeiről. Szunhorovszki úgy véli, hogy „van rá esély,” hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök általános mozgósítást jelent be május 9-én, de szerinte ez érdemben nem fogja előremozdítani az orosz offenzívát Ukrajnában, hiszen Ukrajna is sokkal jobban felfegyverzett ország most, mint akár február 24-én, az orosz offenzíva kezdetén. Arról is beszélt, hogy az orosz haderő május 9-éig komoly offenzívába lendül, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök minél nagyobb meghódított területről tudjon számot adni a győzelmi napi ünnepségen. Szunhorovszki részletesen kifejtette, hogy Moldovát is célba veheti az orosz haderő, viszont ez szerinte szinte biztosan nem egy nyílt offenzíva lesz, hanem egy ahhoz hasonló „ott vagyunk, de nem vagyunk ott” forgatókönyv, melyet a Donbaszban alkalmaztak 2014-től egészen 2022-ig. Szerinte Oroszország megpróbálja majd szabotázs-akciókkal, hibrid támadásokkal, propaganda-kampányokkal gyengíteni a moldovai államhatalmat, viszont valószínűleg nem fogja olyan intenzitással megtámadni az országot, mint Ukrajnát. Szunhorovszki arról is beszélt, hogy „nem kizárt," hogy „provokációkat” hajtanak végre az oroszok Ukrajnától nyugatra, itt Moldova mellett Magyarországot is megemlítette, mint lehetséges célterület.



„Nem akarjuk, hogy a magyar emberek átéljék azokat a borzalmakat, amelyeket most az ukránok élnek át” – fogalmazott Oleh Nyikolenko. A nagy létszámú magyar kisebbség lakta Kárpátalja ellen a héten végrehajtott orosz rakétacsapás megmutatta, hogy a háború nemcsak Ukrajnát, hanem Magyarországot is érinti, „bármennyire is próbálják figyelmen kívül hagyni ezt a tényt Budapesten” – jelentette ki Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő csütörtökön a Facebookon közzétett bejegyzésében. „A rakétatámadások nem hagynak kétséget afelől, hogy Oroszország gonoszságát csak közös erőfeszítésekkel lehet legyőzni. Hiú remény, hogy a politikai engedmények csillapítják Oroszország agresszív étvágyát. (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) nem tesz különbséget a nemzetiségek között, amikor megparancsolja csapatainak, hogy embereket irtsanak ki. Nincsenek számára sem partnerek, sem szövetségesek. Bizonyos, hogy alattomos csapást mér, ez csak idő és körülmények kérdése” – figyelmeztetett a szóvivő. Emlékeztetett arra, hogy Dmitro Kuleba külügyminiszter már korábban kifejtette: nem lesz biztonság és béke Magyarországon, amíg nincs biztonság és béke Ukrajnában. „Nem akarjuk, hogy a magyar emberek átéljék azokat a borzalmakat, amelyeket most az ukránok élnek át. Ugyanakkor Európa nem légüres térben létezik. Minden európai országnak erőfeszítéseket kell tennie a béke megteremtése érdekében. Magyarország azáltal, hogy segít megállítani Oroszországot Ukrajnában, elsősorban saját biztonságát erősíti” – fogalmazott Nyikolenko. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország hozzájárul az Európai Unió egységéhez, egyebek között az orosz kőolajra vonatkozó embargó elrendeléséhez és az Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtáshoz.


Az ukrán nagykövet korábban „sértett májas hurkának” nevezte Olaf Scholzot, mert a német kancellár kijelentette, addig nem hajlandó ellátogatni Ukrajnába, amíg Frank-Walter Steinmeier elnököt nem fogadják az országban. „A német kormány és a német nép számára probléma, hogy az elnököt arra kérték, hogy inkább ne menjen el” – árulta el Scholz újságírói kérdésre a kabinetjével folytatott megbeszéléseket követően. „Ukrajnának is ki kell vennie a részét” – mondta, bár azt nem részletezte, hogy ezt miként értette.


Az amerikai elnök egy magyar harcos nyilatkozatáról beszélt, aki szerint a Javelinek nélkül nagyon nehéz lett volna megállítani az ellenséget. Joe Biden ismét felhívta magára a figyelmet azzal, hogy megint összekeverte a dolgokat, így történhetett, hogy hirtelen Magyarország állt háborúban Oroszországgal. Joe Biden egy alabamai üzemben tett látogatást, ahol a Javelin páncéltörő rakétákat gyártják. Itt elmondott néhány dolgot az amerikai segélyekről, azonban többször is megbotlott a nyelve. Bár a kontextusból kiderül, hogy tudja, mely két ország harcol egymással, néhányszor sikerült is azonosítania Ukrajnát, de olyat is mondott, hogy az Egyesült Államok Oroszországnak küldött Javelineket.Mielőtt Oroszország megtámadta volna, gondoskodtunk arról, hogy Oroszország Javelinekkel és más fegyverekkel erősítse meg a védelmét, hogy Ukrajna készen álljon arra, ami történik“ – mondta az elnök a 16 perces beszéde közepén. Később azonban Magyarország is előkerült, miközben az elnök nem is rólunk akart beszélni, mégis így alakult. Néhány nappal ezelőtt a Wall Street Journal idézett egy fiatal magyar harcost, aki azt mondta: »a Javelinek nélkül nagyon nehéz lett volna megállítani az előre nyomuló ellenséget«– jelentette ki, miközben egy ukrán katonára gondolt. A Wall Street Journal valójában egy Oleksandr nevű közlegényt idézett, aki az ukrán 128. különálló hegyi rohamosztag kárpátaljai dandárjának első osztályú katonája, azonban nem derül ki a cikkből, hogy magyar lenne, még akkor sem, ha Kárpátaljáról származik. Joe Biden beszéde ezeken kívül több tévesztést is tartalmazott, amelyeket a hivatalos szövegben a Fehér Ház oldalán egyszerűen csak áthúzással jelöltek, majd zárójelekben odaírták a helyes megfejtést, amelyre a szabad világ vezetője gondolhatott.


Ukrajna déli részén vannak olyan városok, amelyekben örömmel fogadták az orosz csapatokat, amikor a háború első napjaiban ellenállás nélkül megszállták ezeket, s ezzel megúszták, hogy Mariupolhoz hasonlóan elpusztuljanak a harcokban. Azóta új közigazgatás állt fel, amely azt tervezi, hogy Oroszországhoz csatolja a településeket. „Nincs miért aggódni, a mieink” – mondta egy idősebb hölgy az Ukrajna déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanksz városában, amikor egy orosz szállító repülőgép átrepült a város felett – derül ki az AFP riportjából, amely az Ukrajna déli részén orosz megszállás alatt lévő településeken készült. Az orosz csapatok a háború első napjaiban, február végén ellenállás nélkül foglalták el a kikötővárost, miután az ukránok visszavonultak. Az ezt követő hetekben Ukrajnának az a része, amely Azovi-tenger partjának közelében van, teljesen elszigetelődött az ország többi részétől. A hatalmat az orosz hadsereg és az Ukrajna délkeleti részét elfoglaló oroszbarát szeparatisták gyakorolják. A francia hírügynökség riporterei az orosz hadsereg szervezte sajtóbejáráson – Bergyanksz mellett – Melitopol városába is eljutottak, amely az előbbitől 100 kilométerre nyugatra fekszik. E két város ellenőrzése stratégiai jelentőségű, mert a sajtóhírekből jól ismert Mariupollal együtt ezek követik egymást az oroszbarát ellenőrzés alatt lévő, Oroszországgal határos terület és a Krím között, azaz ezek birtoklása biztosít szárazföldi kapcsolatot a félsziget és Oroszország között.


Dmitro Kuleba szerint ezek az országok hozzájárulnak az orosz hadsereg finanszírozásához. Ha valamelyik ország Európában ellenzi az orosz olaj embargóját, akkor jó okunk lesz állítani, hogy az az állam cinkos Oroszország Ukrajna területén elkövetett bűncselekményeiben – idézi Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert az Új Szó. A külügyminiszter szerdai Twitter videójában így folytatta: „Oroszország oldalára játszanak és felelősek azért, amit az oroszok tesznek Ukrajnában.” A lap emlékeztet rá: az Európai Bizottság hatodik szankciócsomagjában tüntette fel a 6-8 hónap alatt bevezetendő olajembargót. Magyarország és Szlovákia 2023-ig kaphatnak haladékot arra, hogy felkészüljenek az orosz olajimport leállítására. Magyarország szerdán közölte, hogy nem támogathatja az EB javaslatát a jelenlegi formájában, mivel az „teljesen tönkretenné” az ország energiaellátását.


Mariupolban, az orosz erők által elfoglalt területeken már hozzáláttak a névtáblák cseréjéhez. Amint arról Pjotr Andruscsenko, a város polgármesterének tanácsadója felháborodottan beszámol, a megszállók lerombolták a várost, megöltek húszezer embert és most névtáblákat cserélnek. „Az emberek problémái várhatnak. Közben Mariupol visszatért a középkorba. Az embereknek nincs ivóvize, elegendő élelme, gyógyszerei. Nincs se villany, se telefonkapcsolat. Mariupol ukrán város volt, van és lesz. Bármit is fantáziálnak az oroszok”, írta szarkasztikusan Andrjuscsenko.


Az Európai Unióra nagyon nehéz döntések várnak Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke szerint, aki diákokkal találkozva Rómában csütörtökön kijelentette, hogy Ukrajna a közös európai értékekért harcol. Roberta Metsola úgy fogalmazott: az ukránok “azokért az európai értékekért harcolnak, amelyeket mi is vallunk”. “Tehetünk többet, de már eddig is befogadtuk Európában a rászoruló gyerekeket és nőket, szolidaritást tanúsítottunk, megmutattuk, hogy szívünk nyitott azok iránt, akik a mi értékeinkért harcolnak, és most kötelességünk tovább segíteni őket a győzelemben” – mondta az Európai Parlament elnöke. Roberta Metsola a római elnöki palotában diákok kérdéseire válaszolt, Sergio Mattarella államfővel közösen. Az EP-elnök felidézte a Kijevben április elsején tett látogatását, amikor többek között az ukrán parlament tagjaival találkozott. Kifejtette, “nagy bátorságot” látott a kijevi képviselőkben, akiknek azonban konkrét visszajelzésre is szükségük van, “hogy remélni tudjanak”. Metsola úgy vélte, az Európai Unió “nagyon nehéz döntések előtt áll, melyekkel lehetőséget adhat lakosainak, hogy érezzék, az EU létezik, és képes védelmet nyújtani a fiatalabb generációknak is”. Azt hangoztatta, hogy a már létező katonai szövetségek mellett, egy esetleges támadás esetén, az Európai Uniónak képesnek kell lennie “a közös katonai válaszadásra” az európai védelmi rendszer minél előbbi felállításával. Hozzátette, hogy az EU energiaellátása biztosítása mindig is politikai vita tárgyának számított, és a mostani helyzet “aranyat érő alkalom” az energia-függőség felszámolására. “Ha ezt most nem tesszük meg, nem lesz több lehetőségünk rá” – jelentette ki az Európai Parlament elnöke. Roberta Metsola az olasz fővárosból Firenzébe utazott, ahol május 7-ig a State of Union című európai találkozón vesz részt, melyet 12. alkalommal rendeznek meg az EU legaktuálisabb kérdéseiről. A Corriere della Sera napilap úgy értesült, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az olasz kormányfő, Mario Draghi támogatását kérte egy nemzetközi videó-konferencia megrendezéséhez május 9-én, amikor a kijevi vezető üzenetet akar küldeni a “szabad és demokratikus” országoknak. Az olasz lap szerint Zelenszkij így kíván szembehelyezkedni Vlagyimir Putyin ugyanazon napon tervezett beszédével, melyet az orosz elnök a náci Németország felett aratott 1945-ös győzelemre emlékező győzelem napján tart.


Alig néhány nap alatt két nyílt levélben is megmutatkozott a közvélemény-formáló német értelmiségi elit viszonyulása az ukrajnai háborúhoz. Az első állásfoglalásban az orosz csapatok ellen harcoló ukrán hadsereg támogatásának korlátozására, a második nyílt levélben pedig a támogatás kiterjesztésére szólították fel Olaf Scholz kancellárt. Mindkét nyílt levél kiindulópontja a szövetségi parlament (Bundestag) április 28-án hozott határozata, amelyben pártpolitikai oldalakat átívelő egyetértésben, a hatból négy frakció támogatásával felszólították a szövetségi kormányt, hogy az úgynevezett könnyűfegyverek – például vállról indítható páncéltörő rakéták – után úgynevezett nehézfegyverzettel, páncélozott harcjárművekkel, önjáró lövegekkel is támogassa Ukrajnát. A parlamenti határozat elfogadása utáni napon közölt első nyílt levél szerint a nehézfegyverek szállítása azzal a veszéllyel jár, hogy Oroszország hadviselő félnek tekintheti Németországot, ami beindíthat egy új világháború felé mutató folyamatot. Ez a háború atomháború lenne, és kirobbanásáért nem egyedül az agresszor Oroszország lenne a felelős, hanem a nemzetközi közösség azon tagjai is, amelyek okot adnak a konfliktus kiszélesítésére. Németország éppen ilyen szerepbe kerülne, ha támogatja Ukrajnát a nem védekezésre, hanem támadásra való nehézfegyverekkel – fejtették ki a feminizmus leghíresebb német képviselői. Ugyanakkor az atomháború, az új világháború valós veszély, és minden háború magában hordozza a szélsőséges eszkaláció kockázatát, ezt azonban nem lehet kiiktatni az orosz vezetésnek tett engedményekkel – áll a levélben, amely szerint „további agresszióra ösztönözné a Kremlt, ha a Nyugat visszariadna attól, hogy hagyományos fegyvereket szállítson Ukrajnának, és ezzel meghajolna az orosz fenyegetések előtt”.


(vukics)




364 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page