Esti szemezgetĂ©sĂŒnk idegennyelvƱ, kĂŒlföldi sajtĂłbĂłl (2022.05.05.)
â
MĂĄrcius vĂ©gĂ©n a tisztviselĆk megprĂłbĂĄltĂĄk tagadni Biden azon kijelentĂ©sĂ©t, miszerint az EgyesĂŒlt Ăllamok "segĂt a LengyelorszĂĄgban tartĂłzkodĂł ukrĂĄn csapatok kikĂ©pzĂ©sĂ©ben". AzĂłta az EgyesĂŒlt Ăllamok nyĂltan fokozza erĆfeszĂtĂ©seit, hogy ukrĂĄn katonĂĄkat kĂ©pezzen ki EurĂłpĂĄban olyan fegyverrendszerekre, amelyeket Washington kĂŒld UkrajnĂĄba. A Pentagon illetĂ©kesei szerdĂĄn elismertĂ©k az ĂșjsĂĄgĂrĂłknak, hogy a kikĂ©pzĂ©s mĂĄr Ă©vek Ăłta tart. Az EgyesĂŒlt Ăllamok elĆször a 2014-es kijevi ĂĄllamcsĂny utĂĄn kezdte meg az ukrĂĄn erĆk kikĂ©pzĂ©sĂ©t. Joseph Hilbert tĂĄbornok, a 7. hadsereg nĂ©metorszĂĄgi kikĂ©pzĆ parancsnoksĂĄgĂĄnak vezetĆje ĂșjsĂĄgĂrĂłknak elmondta, hogy az EgyesĂŒlt Ăllamok 2015 Ăłta 126 milliĂł dollĂĄrt fektetett be több mint 23 000 ukrĂĄn katona kikĂ©pzĂ©sĂ©re a nyugat-ukrajnai javorivi katonai bĂĄzison. 2014-ben az EgyesĂŒlt Ăllamok a CIA fĂ©lkatonai szervezeteit is kikĂŒldte, hogy ukrĂĄnokat kĂ©pezzenek ki a donbĂĄszi hĂĄborĂș frontvonalĂĄn, amely kĂŒldetĂ©srĆl nemrĂ©g tudĂłsĂtott a Yahoo News. MielĆtt OroszorszĂĄg februĂĄr 24-Ă©n megtĂĄmadta volna UkrajnĂĄt, az EgyesĂŒlt Ăllamok kivonta az ukrĂĄn katonĂĄkat kikĂ©pzĆ CIA fĂ©lkatonai egysĂ©geket Ă©s a Nemzeti GĂĄrda csapatait. Az EgyesĂŒlt Ăllamok az elmĂșlt hetekben ĂșjraindĂtotta az ukrĂĄn erĆk kikĂ©pzĂ©sĂ©t, miutĂĄn elĆször kĂŒldött tarackokat UkrajnĂĄba. A kĂ©pzĂ©s NĂ©metorszĂĄgban Ă©s UkrajnĂĄn kĂvĂŒl kĂ©t mĂĄsik eurĂłpai helyszĂnen zajlik. Most több mint 220 ukrĂĄnt kĂ©peztek ki tarackokra. Az ukrĂĄn katonĂĄkat arra is kikĂ©pezik, hogyan hasznĂĄljĂĄk az EgyesĂŒlt Ăllamokban Kijev szĂĄmĂĄra tervezett Ășj Phoenix Ghost drĂłnokat, radarrendszereket Ă©s pĂĄncĂ©lozott jĂĄrmƱveket.
A Pentagon felgyorsĂtotta az ukrĂĄn katonĂĄk felkĂ©szĂtĂ©sĂ©t a nyugati tĂŒzĂ©rsĂ©gi fegyverek, drĂłnok Ă©s radarrendszerek hasznĂĄlatĂĄra - jelentette helyi idĆ szerint szerda este a The Hill cĂmƱ washingtoni hĂrportĂĄl, vĂ©delmi illetĂ©kesekre hivatkozva. A lap felidĂ©zi, hogy az ukrĂĄn katonĂĄk amerikai kikĂ©pzĂ©se nem ĂșjdonsĂĄg: 2015-tĆl egĂ©szen az orosz offenzĂvĂĄt megelĆzĆ hetekig összesen 23 ezer ukrĂĄn katonĂĄt kĂ©szĂtettek fel UkrajnĂĄban, fĆleg az amerikai nemzeti gĂĄrda tagjai. A lap szerint a Pentagon (amerikai vĂ©delmi minisztĂ©rium) a tĂĄmadĂĄs megindĂtĂĄsa elĆtti idĆszakban kivonta az amerikai katonĂĄkat a kelet-eurĂłpai orszĂĄgbĂłl. Az amerikai vĂ©delmi minisztĂ©rium az elĆzĆ hĂłnap vĂ©gĂ©n tudatta, hogy a kĂ©pzĂ©s nem ĂĄllt le: az ukrĂĄn katonĂĄkat kĂŒlföldre viszik, Ă©s jobbĂĄra eurĂłpai lĂ©tesĂtmĂ©nyekben kĂ©szĂtik fel Ćket a nyugati katonai eszközök Ă©s fegyverek hasznĂĄlatĂĄra. "GyorstalpalĂłt kapnak azokon az eszközökön, amelyeket kapni fognak. Az a cĂ©l, hogy mielĆbb hazatĂ©rhessenek, Ă©s Ćk maguk is kikĂ©pezhessĂ©k katonatĂĄrsaikat az eszközök hasznĂĄlatĂĄra" - mondta a lapnak Joseph Hilbert tĂĄbornok, az EurĂłpĂĄban mƱködĆ 7. amerikai kikĂ©pzĆ központ parancsnoka. A The Hill pĂ©ldĂĄt is felhoz: azt Ărja, hogy az amerikai M777 tĂpusĂș tarack hasznĂĄlatĂĄra 220 ukrĂĄnt kĂ©peztek ki. Washington 90 ilyen löveget ĂgĂ©rt Kijevnek. HĂșsz embert pedig a Phoenix Ghost drĂłnok vezĂ©rlĂ©sĂ©re kĂ©szĂtettek fel, amelybĆl Ukrajna 121 darabra szĂĄmĂthat. "Ăs ez mĂ©g csak a kezdet" - mondta a portĂĄlnak egy vĂ©delmi illetĂ©kes.
A RIA Novosztyi szerint Ukrajna fontolgatja a MoldovĂĄhoz tartozĂł, orosz ellenĆrzĂ©s alatt ĂĄllĂł Ă©s önĂĄllĂł orszĂĄgkĂ©nt funkcionĂĄlĂł Transznyisztria lerohanĂĄsĂĄt, hogy âelcserĂ©ljĂ©k Mariupolraâ a tĂ©rsĂ©get. A cikk alapjĂĄt egy ĂĄllĂtĂłlagos kijelentĂ©s szolgĂĄlja, melyet Viktor Andrusiv, az ukrĂĄn belĂŒgyminiszter tanĂĄcsadĂłja tett az ukrĂĄn mĂ©diĂĄnak, aki az orosz hĂradĂĄs szerint azt mondta, hogy âTransznyisztriĂĄval kivĂĄlthatnĂĄk Mariupoltâ, Ă©s sajnĂĄlatĂĄt fejezte ki, hogy nem tĂĄmadhatjĂĄk meg a terĂŒletet a moldovai kormĂĄny engedĂ©lye nĂ©lkĂŒl. Az nem vilĂĄgos, hogy Andrusiv a magĂĄnvĂ©lemĂ©nyĂ©t közvetĂtette-e, vagy valamilyen de facto hivatalos ĂĄllĂĄspontnak szĂĄmĂt az ukrĂĄn kormĂĄny rĂ©szĂ©rĆl a közlĂ©s, netĂĄn arrĂłl van-e szĂł, hogy a RIA Novosztyi kiragadta kontextusĂĄbĂłl Andrusiv kijelentĂ©sĂ©t azzal a cĂ©llal, hogy torzĂtott tĂ©nyeken alapulĂł, lejĂĄratĂł tartalmat tegyenek közzĂ© az ukrĂĄn kormĂĄny szĂĄndĂ©kairĂłl. A magĂĄt Dnyeszter Menti KöztĂĄrsasĂĄg nĂ©ven emlegetĆ terĂŒlet a â90-es Ă©vek elejĂ©n âszakadt elâ MoldovĂĄtĂłl, de önĂĄllĂłsĂĄgĂĄt egy orszĂĄg sem ismeri el â OroszorszĂĄg sem. A tĂ©rsĂ©gben ennek ellenĂ©re 1500-2000 orosz katona tartĂłzkodik, akik hivatalosan bĂ©kefenntartĂłi feladatokat lĂĄtnak el. A hatĂĄrĂĄtkelĆt a âTransznyisztriaâ nĂ©ven is ismert tĂ©rsĂ©g felĂ© a napokban zĂĄrtĂĄk el az ukrĂĄn hatĂłsĂĄgok, valĂłszĂnƱleg egy esetleges orosz tĂĄmadĂĄstĂłl tartva. A terĂŒleten az elmĂșlt hetekben több fegyveres tĂĄmadĂĄs Ă©s robbanĂĄs is törtĂ©nt, OroszorszĂĄg szerint ukrĂĄnok Ă©s CIA-ĂŒgynökök robbangattak, az ukrĂĄnok Ă©s mĂĄs, nyugati orszĂĄgok szerint viszont OroszorszĂĄg egy Moldova elleni tĂĄmadĂĄst akar elĆkĂ©szĂteni a tĂ©rsĂ©gĂ©ben.
A New York Times megĂrta, hogy amerikai hĂrszerzĂ©si segĂtsĂ©ggel sikerĂŒlt likvidĂĄlni több orosz tĂĄbornokot is az ukrajnai hĂĄborĂșban. A Kreml nevĂ©ben Dmitrij Peszkov szĂłvivĆ reagĂĄlt a hĂrre. A szĂłvivĆ azt mondta, tisztĂĄban vannak azzal, hogy az EgyesĂŒlt Ăllamok, Nagy-Britannia Ă©s mĂĄs NATO-tagorszĂĄgok folyamatosan hĂrszerzĂ©si informĂĄciĂłkkal lĂĄtjĂĄk el UkrajnĂĄt, ez azonban nem fogja megĂĄllĂtani OroszorszĂĄgot, hogy elĂ©rje katonai cĂ©ljait. Peszkov azt elismerte, hogy a nyugati fegyverszĂĄllĂtĂĄsok ânem jĂĄrulnak hozzĂĄ a mƱvelet gyors befejezĂ©sĂ©hezâ, ugyanakkor szerinte nem kĂ©pesek megakadĂĄlyozni a kitƱzött cĂ©lok megvalĂłsĂtĂĄsĂĄt. Arra a kĂ©rdĂ©sre, hogy milyen intĂ©zkedĂ©seket tesznek vĂĄlaszul, azt felelte: Az orosz haderĆ termĂ©szetesen mindent megtesz, ami szĂŒksĂ©ges ebben a helyzetben. OroszorszĂĄg azzal vĂĄdolja a Nyugatot, hogy proxyhĂĄborĂșt folytat ellene UkrajnĂĄban.
Az orosz hadsereg âprovokĂĄciĂłkatâ hajthat vĂ©gre OroszorszĂĄg Moldova Ă©s MagyarorszĂĄg terĂŒletĂ©n â vĂ©li Mikola Szunhorovszki, az ukrĂĄn Razumkov biztonsĂĄgpolitikai intĂ©zet programigazgatĂłja, aki az ukrĂĄn RBC hĂrmagazinnak beszĂ©lt a jövĆ lehetĆsĂ©geirĆl. Szunhorovszki Ășgy vĂ©li, hogy âvan rĂĄ esĂ©ly,â hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ĂĄltalĂĄnos mozgĂłsĂtĂĄst jelent be mĂĄjus 9-Ă©n, de szerinte ez Ă©rdemben nem fogja elĆremozdĂtani az orosz offenzĂvĂĄt UkrajnĂĄban, hiszen Ukrajna is sokkal jobban felfegyverzett orszĂĄg most, mint akĂĄr februĂĄr 24-Ă©n, az orosz offenzĂva kezdetĂ©n. ArrĂłl is beszĂ©lt, hogy az orosz haderĆ mĂĄjus 9-Ă©ig komoly offenzĂvĂĄba lendĂŒl, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök minĂ©l nagyobb meghĂłdĂtott terĂŒletrĆl tudjon szĂĄmot adni a gyĆzelmi napi ĂŒnnepsĂ©gen. Szunhorovszki rĂ©szletesen kifejtette, hogy MoldovĂĄt is cĂ©lba veheti az orosz haderĆ, viszont ez szerinte szinte biztosan nem egy nyĂlt offenzĂva lesz, hanem egy ahhoz hasonlĂł âott vagyunk, de nem vagyunk ottâ forgatĂłkönyv, melyet a Donbaszban alkalmaztak 2014-tĆl egĂ©szen 2022-ig. Szerinte OroszorszĂĄg megprĂłbĂĄlja majd szabotĂĄzs-akciĂłkkal, hibrid tĂĄmadĂĄsokkal, propaganda-kampĂĄnyokkal gyengĂteni a moldovai ĂĄllamhatalmat, viszont valĂłszĂnƱleg nem fogja olyan intenzitĂĄssal megtĂĄmadni az orszĂĄgot, mint UkrajnĂĄt. Szunhorovszki arrĂłl is beszĂ©lt, hogy ânem kizĂĄrt," hogy âprovokĂĄciĂłkatâ hajtanak vĂ©gre az oroszok UkrajnĂĄtĂłl nyugatra, itt Moldova mellett MagyarorszĂĄgot is megemlĂtette, mint lehetsĂ©ges cĂ©lterĂŒlet.
âNem akarjuk, hogy a magyar emberek ĂĄtĂ©ljĂ©k azokat a borzalmakat, amelyeket most az ukrĂĄnok Ă©lnek ĂĄtâ â fogalmazott Oleh Nyikolenko. A nagy lĂ©tszĂĄmĂș magyar kisebbsĂ©g lakta KĂĄrpĂĄtalja ellen a hĂ©ten vĂ©grehajtott orosz rakĂ©tacsapĂĄs megmutatta, hogy a hĂĄborĂș nemcsak UkrajnĂĄt, hanem MagyarorszĂĄgot is Ă©rinti, âbĂĄrmennyire is prĂłbĂĄljĂĄk figyelmen kĂvĂŒl hagyni ezt a tĂ©nyt Budapestenâ â jelentette ki Oleh Nyikolenko ukrĂĄn kĂŒlĂŒgyi szĂłvivĆ csĂŒtörtökön a Facebookon közzĂ©tett bejegyzĂ©sĂ©ben. âA rakĂ©tatĂĄmadĂĄsok nem hagynak kĂ©tsĂ©get afelĆl, hogy OroszorszĂĄg gonoszsĂĄgĂĄt csak közös erĆfeszĂtĂ©sekkel lehet legyĆzni. HiĂș remĂ©ny, hogy a politikai engedmĂ©nyek csillapĂtjĂĄk OroszorszĂĄg agresszĂv Ă©tvĂĄgyĂĄt. (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) nem tesz kĂŒlönbsĂ©get a nemzetisĂ©gek között, amikor megparancsolja csapatainak, hogy embereket irtsanak ki. Nincsenek szĂĄmĂĄra sem partnerek, sem szövetsĂ©gesek. Bizonyos, hogy alattomos csapĂĄst mĂ©r, ez csak idĆ Ă©s körĂŒlmĂ©nyek kĂ©rdĂ©seâ â figyelmeztetett a szĂłvivĆ. EmlĂ©keztetett arra, hogy Dmitro Kuleba kĂŒlĂŒgyminiszter mĂĄr korĂĄbban kifejtette: nem lesz biztonsĂĄg Ă©s bĂ©ke MagyarorszĂĄgon, amĂg nincs biztonsĂĄg Ă©s bĂ©ke UkrajnĂĄban. âNem akarjuk, hogy a magyar emberek ĂĄtĂ©ljĂ©k azokat a borzalmakat, amelyeket most az ukrĂĄnok Ă©lnek ĂĄt. Ugyanakkor EurĂłpa nem lĂ©gĂŒres tĂ©rben lĂ©tezik. Minden eurĂłpai orszĂĄgnak erĆfeszĂtĂ©seket kell tennie a bĂ©ke megteremtĂ©se Ă©rdekĂ©ben. MagyarorszĂĄg azĂĄltal, hogy segĂt megĂĄllĂtani OroszorszĂĄgot UkrajnĂĄban, elsĆsorban sajĂĄt biztonsĂĄgĂĄt erĆsĂtiâ â fogalmazott Nyikolenko. RemĂ©nyĂ©t fejezte ki, hogy MagyarorszĂĄg hozzĂĄjĂĄrul az EurĂłpai UniĂł egysĂ©gĂ©hez, egyebek között az orosz kĆolajra vonatkozĂł embargĂł elrendelĂ©sĂ©hez Ă©s az UkrajnĂĄt tĂĄmogatĂł katonai segĂtsĂ©gnyĂșjtĂĄshoz.
Az ukrĂĄn nagykövet korĂĄbban âsĂ©rtett mĂĄjas hurkĂĄnakâ nevezte Olaf Scholzot, mert a nĂ©met kancellĂĄr kijelentette, addig nem hajlandĂł ellĂĄtogatni UkrajnĂĄba, amĂg Frank-Walter Steinmeier elnököt nem fogadjĂĄk az orszĂĄgban. âA nĂ©met kormĂĄny Ă©s a nĂ©met nĂ©p szĂĄmĂĄra problĂ©ma, hogy az elnököt arra kĂ©rtĂ©k, hogy inkĂĄbb ne menjen elâ â ĂĄrulta el Scholz ĂșjsĂĄgĂrĂłi kĂ©rdĂ©sre a kabinetjĂ©vel folytatott megbeszĂ©lĂ©seket követĆen. âUkrajnĂĄnak is ki kell vennie a rĂ©szĂ©tâ â mondta, bĂĄr azt nem rĂ©szletezte, hogy ezt mikĂ©nt Ă©rtette.
Az amerikai elnök egy magyar harcos nyilatkozatĂĄrĂłl beszĂ©lt, aki szerint a Javelinek nĂ©lkĂŒl nagyon nehĂ©z lett volna megĂĄllĂtani az ellensĂ©get. Joe Biden ismĂ©t felhĂvta magĂĄra a figyelmet azzal, hogy megint összekeverte a dolgokat, Ăgy törtĂ©nhetett, hogy hirtelen MagyarorszĂĄg ĂĄllt hĂĄborĂșban OroszorszĂĄggal. Joe Biden egy alabamai ĂŒzemben tett lĂĄtogatĂĄst, ahol a Javelin pĂĄncĂ©ltörĆ rakĂ©tĂĄkat gyĂĄrtjĂĄk. Itt elmondott nĂ©hĂĄny dolgot az amerikai segĂ©lyekrĆl, azonban többször is megbotlott a nyelve. BĂĄr a kontextusbĂłl kiderĂŒl, hogy tudja, mely kĂ©t orszĂĄg harcol egymĂĄssal, nĂ©hĂĄnyszor sikerĂŒlt is azonosĂtania UkrajnĂĄt, de olyat is mondott, hogy az EgyesĂŒlt Ăllamok OroszorszĂĄgnak kĂŒldött Javelineket. âMielĆtt OroszorszĂĄg megtĂĄmadta volna, gondoskodtunk arrĂłl, hogy OroszorszĂĄg Javelinekkel Ă©s mĂĄs fegyverekkel erĆsĂtse meg a vĂ©delmĂ©t, hogy Ukrajna kĂ©szen ĂĄlljon arra, ami törtĂ©nikâ â mondta az elnök a 16 perces beszĂ©de közepĂ©n. KĂ©sĆbb azonban MagyarorszĂĄg is elĆkerĂŒlt, miközben az elnök nem is rĂłlunk akart beszĂ©lni, mĂ©gis Ăgy alakult. NĂ©hĂĄny nappal ezelĆtt a Wall Street Journal idĂ©zett egy fiatal magyar harcost, aki azt mondta: »a Javelinek nĂ©lkĂŒl nagyon nehĂ©z lett volna megĂĄllĂtani az elĆre nyomulĂł ellensĂ©get«â â jelentette ki, miközben egy ukrĂĄn katonĂĄra gondolt. A Wall Street Journal valĂłjĂĄban egy Oleksandr nevƱ közlegĂ©nyt idĂ©zett, aki az ukrĂĄn 128. kĂŒlönĂĄllĂł hegyi rohamosztag kĂĄrpĂĄtaljai dandĂĄrjĂĄnak elsĆ osztĂĄlyĂș katonĂĄja, azonban nem derĂŒl ki a cikkbĆl, hogy magyar lenne, mĂ©g akkor sem, ha KĂĄrpĂĄtaljĂĄrĂłl szĂĄrmazik. Joe Biden beszĂ©de ezeken kĂvĂŒl több tĂ©vesztĂ©st is tartalmazott, amelyeket a hivatalos szövegben a FehĂ©r HĂĄz oldalĂĄn egyszerƱen csak ĂĄthĂșzĂĄssal jelöltek, majd zĂĄrĂłjelekben odaĂrtĂĄk a helyes megfejtĂ©st, amelyre a szabad vilĂĄg vezetĆje gondolhatott.
Ukrajna dĂ©li rĂ©szĂ©n vannak olyan vĂĄrosok, amelyekben örömmel fogadtĂĄk az orosz csapatokat, amikor a hĂĄborĂș elsĆ napjaiban ellenĂĄllĂĄs nĂ©lkĂŒl megszĂĄlltĂĄk ezeket, s ezzel megĂșsztĂĄk, hogy Mariupolhoz hasonlĂłan elpusztuljanak a harcokban. AzĂłta Ășj közigazgatĂĄs ĂĄllt fel, amely azt tervezi, hogy OroszorszĂĄghoz csatolja a telepĂŒlĂ©seket. âNincs miĂ©rt aggĂłdni, a mieinkâ â mondta egy idĆsebb hölgy az Ukrajna dĂ©li rĂ©szĂ©n, az Azovi-tenger partjĂĄn fekvĆ Bergyanksz vĂĄrosĂĄban, amikor egy orosz szĂĄllĂtĂł repĂŒlĆgĂ©p ĂĄtrepĂŒlt a vĂĄros felett â derĂŒl ki az AFP riportjĂĄbĂłl, amely az Ukrajna dĂ©li rĂ©szĂ©n orosz megszĂĄllĂĄs alatt lĂ©vĆ telepĂŒlĂ©seken kĂ©szĂŒlt. Az orosz csapatok a hĂĄborĂș elsĆ napjaiban, februĂĄr vĂ©gĂ©n ellenĂĄllĂĄs nĂ©lkĂŒl foglaltĂĄk el a kikötĆvĂĄrost, miutĂĄn az ukrĂĄnok visszavonultak. Az ezt követĆ hetekben UkrajnĂĄnak az a rĂ©sze, amely Azovi-tenger partjĂĄnak közelĂ©ben van, teljesen elszigetelĆdött az orszĂĄg többi rĂ©szĂ©tĆl. A hatalmat az orosz hadsereg Ă©s az Ukrajna dĂ©lkeleti rĂ©szĂ©t elfoglalĂł oroszbarĂĄt szeparatistĂĄk gyakoroljĂĄk. A francia hĂrĂŒgynöksĂ©g riporterei az orosz hadsereg szervezte sajtĂłbejĂĄrĂĄson â Bergyanksz mellett â Melitopol vĂĄrosĂĄba is eljutottak, amely az elĆbbitĆl 100 kilomĂ©terre nyugatra fekszik. E kĂ©t vĂĄros ellenĆrzĂ©se stratĂ©giai jelentĆsĂ©gƱ, mert a sajtĂłhĂrekbĆl jĂłl ismert Mariupollal egyĂŒtt ezek követik egymĂĄst az oroszbarĂĄt ellenĆrzĂ©s alatt lĂ©vĆ, OroszorszĂĄggal hatĂĄros terĂŒlet Ă©s a KrĂm között, azaz ezek birtoklĂĄsa biztosĂt szĂĄrazföldi kapcsolatot a fĂ©lsziget Ă©s OroszorszĂĄg között.
Dmitro Kuleba szerint ezek az orszĂĄgok hozzĂĄjĂĄrulnak az orosz hadsereg finanszĂrozĂĄsĂĄhoz. Ha valamelyik orszĂĄg EurĂłpĂĄban ellenzi az orosz olaj embargĂłjĂĄt, akkor jĂł okunk lesz ĂĄllĂtani, hogy az az ĂĄllam cinkos OroszorszĂĄg Ukrajna terĂŒletĂ©n elkövetett bƱncselekmĂ©nyeiben â idĂ©zi Dmitro Kuleba ukrĂĄn kĂŒlĂŒgyminisztert az Ăj SzĂł. A kĂŒlĂŒgyminiszter szerdai Twitter videĂłjĂĄban Ăgy folytatta: âOroszorszĂĄg oldalĂĄra jĂĄtszanak Ă©s felelĆsek azĂ©rt, amit az oroszok tesznek UkrajnĂĄban.â A lap emlĂ©keztet rĂĄ: az EurĂłpai BizottsĂĄg hatodik szankciĂłcsomagjĂĄban tĂŒntette fel a 6-8 hĂłnap alatt bevezetendĆ olajembargĂłt. MagyarorszĂĄg Ă©s SzlovĂĄkia 2023-ig kaphatnak haladĂ©kot arra, hogy felkĂ©szĂŒljenek az orosz olajimport leĂĄllĂtĂĄsĂĄra. MagyarorszĂĄg szerdĂĄn közölte, hogy nem tĂĄmogathatja az EB javaslatĂĄt a jelenlegi formĂĄjĂĄban, mivel az âteljesen tönkretennĂ©â az orszĂĄg energiaellĂĄtĂĄsĂĄt.
Mariupolban, az orosz erĆk ĂĄltal elfoglalt terĂŒleteken mĂĄr hozzĂĄlĂĄttak a nĂ©vtĂĄblĂĄk cserĂ©jĂ©hez. Amint arrĂłl Pjotr Andruscsenko, a vĂĄros polgĂĄrmesterĂ©nek tanĂĄcsadĂłja felhĂĄborodottan beszĂĄmol, a megszĂĄllĂłk leromboltĂĄk a vĂĄrost, megöltek hĂșszezer embert Ă©s most nĂ©vtĂĄblĂĄkat cserĂ©lnek. âAz emberek problĂ©mĂĄi vĂĄrhatnak. Közben Mariupol visszatĂ©rt a közĂ©pkorba. Az embereknek nincs ivĂłvize, elegendĆ Ă©lelme, gyĂłgyszerei. Nincs se villany, se telefonkapcsolat. Mariupol ukrĂĄn vĂĄros volt, van Ă©s lesz. BĂĄrmit is fantĂĄziĂĄlnak az oroszokâ, Ărta szarkasztikusan Andrjuscsenko.
Az EurĂłpai UniĂłra nagyon nehĂ©z döntĂ©sek vĂĄrnak Roberta Metsola, az EurĂłpai Parlament (EP) elnöke szerint, aki diĂĄkokkal talĂĄlkozva RĂłmĂĄban csĂŒtörtökön kijelentette, hogy Ukrajna a közös eurĂłpai Ă©rtĂ©kekĂ©rt harcol. Roberta Metsola Ășgy fogalmazott: az ukrĂĄnok âazokĂ©rt az eurĂłpai Ă©rtĂ©kekĂ©rt harcolnak, amelyeket mi is vallunkâ. âTehetĂŒnk többet, de mĂĄr eddig is befogadtuk EurĂłpĂĄban a rĂĄszorulĂł gyerekeket Ă©s nĆket, szolidaritĂĄst tanĂșsĂtottunk, megmutattuk, hogy szĂvĂŒnk nyitott azok irĂĄnt, akik a mi Ă©rtĂ©keinkĂ©rt harcolnak, Ă©s most kötelessĂ©gĂŒnk tovĂĄbb segĂteni Ćket a gyĆzelembenâ â mondta az EurĂłpai Parlament elnöke. Roberta Metsola a rĂłmai elnöki palotĂĄban diĂĄkok kĂ©rdĂ©seire vĂĄlaszolt, Sergio Mattarella ĂĄllamfĆvel közösen. Az EP-elnök felidĂ©zte a Kijevben ĂĄprilis elsejĂ©n tett lĂĄtogatĂĄsĂĄt, amikor többek között az ukrĂĄn parlament tagjaival talĂĄlkozott. Kifejtette, ânagy bĂĄtorsĂĄgotâ lĂĄtott a kijevi kĂ©pviselĆkben, akiknek azonban konkrĂ©t visszajelzĂ©sre is szĂŒksĂ©gĂŒk van, âhogy remĂ©lni tudjanakâ. Metsola Ășgy vĂ©lte, az EurĂłpai UniĂł ânagyon nehĂ©z döntĂ©sek elĆtt ĂĄll, melyekkel lehetĆsĂ©get adhat lakosainak, hogy Ă©rezzĂ©k, az EU lĂ©tezik, Ă©s kĂ©pes vĂ©delmet nyĂșjtani a fiatalabb generĂĄciĂłknak isâ. Azt hangoztatta, hogy a mĂĄr lĂ©tezĆ katonai szövetsĂ©gek mellett, egy esetleges tĂĄmadĂĄs esetĂ©n, az EurĂłpai UniĂłnak kĂ©pesnek kell lennie âa közös katonai vĂĄlaszadĂĄsraâ az eurĂłpai vĂ©delmi rendszer minĂ©l elĆbbi felĂĄllĂtĂĄsĂĄval. HozzĂĄtette, hogy az EU energiaellĂĄtĂĄsa biztosĂtĂĄsa mindig is politikai vita tĂĄrgyĂĄnak szĂĄmĂtott, Ă©s a mostani helyzet âaranyat Ă©rĆ alkalomâ az energia-fĂŒggĆsĂ©g felszĂĄmolĂĄsĂĄra. âHa ezt most nem tesszĂŒk meg, nem lesz több lehetĆsĂ©gĂŒnk rĂĄâ â jelentette ki az EurĂłpai Parlament elnöke. Roberta Metsola az olasz fĆvĂĄrosbĂłl FirenzĂ©be utazott, ahol mĂĄjus 7-ig a State of Union cĂmƱ eurĂłpai talĂĄlkozĂłn vesz rĂ©szt, melyet 12. alkalommal rendeznek meg az EU legaktuĂĄlisabb kĂ©rdĂ©seirĆl. A Corriere della Sera napilap Ășgy Ă©rtesĂŒlt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrĂĄn elnök az olasz kormĂĄnyfĆ, Mario Draghi tĂĄmogatĂĄsĂĄt kĂ©rte egy nemzetközi videĂł-konferencia megrendezĂ©sĂ©hez mĂĄjus 9-Ă©n, amikor a kijevi vezetĆ ĂŒzenetet akar kĂŒldeni a âszabad Ă©s demokratikusâ orszĂĄgoknak. Az olasz lap szerint Zelenszkij Ăgy kĂvĂĄn szembehelyezkedni Vlagyimir Putyin ugyanazon napon tervezett beszĂ©dĂ©vel, melyet az orosz elnök a nĂĄci NĂ©metorszĂĄg felett aratott 1945-ös gyĆzelemre emlĂ©kezĆ gyĆzelem napjĂĄn tart.
Alig nĂ©hĂĄny nap alatt kĂ©t nyĂlt levĂ©lben is megmutatkozott a közvĂ©lemĂ©ny-formĂĄlĂł nĂ©met Ă©rtelmisĂ©gi elit viszonyulĂĄsa az ukrajnai hĂĄborĂșhoz. Az elsĆ ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsban az orosz csapatok ellen harcolĂł ukrĂĄn hadsereg tĂĄmogatĂĄsĂĄnak korlĂĄtozĂĄsĂĄra, a mĂĄsodik nyĂlt levĂ©lben pedig a tĂĄmogatĂĄs kiterjesztĂ©sĂ©re szĂłlĂtottĂĄk fel Olaf Scholz kancellĂĄrt. MindkĂ©t nyĂlt levĂ©l kiindulĂłpontja a szövetsĂ©gi parlament (Bundestag) ĂĄprilis 28-ĂĄn hozott hatĂĄrozata, amelyben pĂĄrtpolitikai oldalakat ĂĄtĂvelĆ egyetĂ©rtĂ©sben, a hatbĂłl nĂ©gy frakciĂł tĂĄmogatĂĄsĂĄval felszĂłlĂtottĂĄk a szövetsĂ©gi kormĂĄnyt, hogy az Ășgynevezett könnyƱfegyverek â pĂ©ldĂĄul vĂĄllrĂłl indĂthatĂł pĂĄncĂ©ltörĆ rakĂ©tĂĄk â utĂĄn Ășgynevezett nehĂ©zfegyverzettel, pĂĄncĂ©lozott harcjĂĄrmƱvekkel, önjĂĄrĂł lövegekkel is tĂĄmogassa UkrajnĂĄt. A parlamenti hatĂĄrozat elfogadĂĄsa utĂĄni napon közölt elsĆ nyĂlt levĂ©l szerint a nehĂ©zfegyverek szĂĄllĂtĂĄsa azzal a veszĂ©llyel jĂĄr, hogy OroszorszĂĄg hadviselĆ fĂ©lnek tekintheti NĂ©metorszĂĄgot, ami beindĂthat egy Ășj vilĂĄghĂĄborĂș felĂ© mutatĂł folyamatot. Ez a hĂĄborĂș atomhĂĄborĂș lenne, Ă©s kirobbanĂĄsĂĄĂ©rt nem egyedĂŒl az agresszor OroszorszĂĄg lenne a felelĆs, hanem a nemzetközi közössĂ©g azon tagjai is, amelyek okot adnak a konfliktus kiszĂ©lesĂtĂ©sĂ©re. NĂ©metorszĂĄg Ă©ppen ilyen szerepbe kerĂŒlne, ha tĂĄmogatja UkrajnĂĄt a nem vĂ©dekezĂ©sre, hanem tĂĄmadĂĄsra valĂł nehĂ©zfegyverekkel â fejtettĂ©k ki a feminizmus leghĂresebb nĂ©met kĂ©pviselĆi. Ugyanakkor az atomhĂĄborĂș, az Ășj vilĂĄghĂĄborĂș valĂłs veszĂ©ly, Ă©s minden hĂĄborĂș magĂĄban hordozza a szĂ©lsĆsĂ©ges eszkalĂĄciĂł kockĂĄzatĂĄt, ezt azonban nem lehet kiiktatni az orosz vezetĂ©snek tett engedmĂ©nyekkel â ĂĄll a levĂ©lben, amely szerint âtovĂĄbbi agressziĂłra ösztönöznĂ© a Kremlt, ha a Nyugat visszariadna attĂłl, hogy hagyomĂĄnyos fegyvereket szĂĄllĂtson UkrajnĂĄnak, Ă©s ezzel meghajolna az orosz fenyegetĂ©sek elĆttâ.
(vukics)