top of page

Esti szemezgetésünk idegennyelvű sajtóból – frissítve (2022.04.14.)






Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács felfüggesztette az Ellenzéki Platform frakció tevékenységét a Radában. A hivatal szerint ezt a parlament zárt ülésén jelentették be. Az Ellenzéki Platform az Életért egyike azon ukrán politikai pártoknak, amelyek tevékenységét a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács a hadiállapot idejére felfüggesztette. A Shariy's Party, a Nashi, az Ellenzéki Blokk, a Baloldali Ellenzék, a Baloldali Erők Uniója, a Derzsava, az Ukrán Progresszív Szocialista Párt, az Ukrán Szocialista Párt, a Szocialisták és a Volodimir Saldo Blokk is betiltásra került.


Az amerikai kormányzat nem adja vissza lefoglalt vagyonát a szankcionált orosz üzletembereknek – mondta Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója a Washingtoni Gazdasági Klubban. "Nem az a célunk, hogy visszaadjuk nekik ezeket a pénzeket. Az a célunk, hogy jobban használjuk ezeket a vagyonelemeket, mint ők" - válaszolta arra a kérdésre, hogy visszaadják-e a tulajdonosoknak az ingatlanukat, például a jachtokat.

Az Egyesült Államoknak mielőbb fel kell adnia a világ "védője" és "őrzője" szerepét, hiszen ez nem szolgálja maguknak az amerikaiaknak az érdekeit - írja Stephen Wertheim a Foreign Affairsnek írt cikkében. A szerző szerint az ukrajnai események arra csábítják a washingtoni politikusokat, hogy folytassák a változatlanul növekvő befolyást és a katonai kiadások költségvetésének növelésének gyakorlatát. „A Szovjetunió eltűnt, de a komoly fenyegetés hiánya majdnem ugyanazt az eredményt hozta, mint a fenyegetés jelenléte: mivel az amerikai hadsereg pártfogolta a „szabad világot”, most az egész világ védelmezőivé váltak. Amikor problémák merültek fel, akkor arra az egymást követő adminisztrációk általában az Egyesült Államok befolyásának lehetséges kiterjesztéseként hivatkoztak. Még ha a dominancia vágya okozta vagy súlyosbította volna ezeket a problémákat, Washingtonnak csak egy megoldása volt: a felsőbbrendűség növelése” – magyarázta Wertheim.


Szergejev, az Orosz Tudományos Akadémia elnöke: Kínai tudósok felfüggesztették az együttműködést Oroszországgal. Az Orosz Tudományos Akadémia kínai partnerei felfüggesztették kapcsolataikat orosz tudósokkal közös projektekben – mondta Alekszandr Szergejev, az Akadémia elnöke a „Digitális nemzetközi kapcsolatok – 2022” tudományos és gyakorlati konferencián. Szerinte az Orosz Tudományos Akadémia nehézségekbe ütközik a nemzetközi tudományos együttműködés kialakítása során annak a negatív attitűdnek a hátterében, amely elsősorban Nyugaton alakult ki a Moszkvával kapcsolatban. Szergejev szerint a kínai tudományos közösség is ehhez a hozzáálláshoz igazodott.


Esetleg Bident vagy Harrist… A hírek szerint Blinken vagy Lloyd Austin a valószínűbb jelölt... A Fehér Ház jelenleg tárgyalásokat folytat egy magas rangú adminisztratív tisztviselő Kijevbe küldéséről miutána múlt héten Boris Johnson brit miniszterelnök meglepetésszerűen megjelent Kijevben. Ugyanígy tett ezen a héten Andrzej Duda lengyel elnök, valamint Litvánia, Lettország és Észtország elnöke. Úgy tűnik, a Fehér Háznak „szimbolikus” szolidaritási demonstrációra van szüksége Ukrajna fővárosában. Bidenre nagy nyomás nehezedett az amerikai sajtó miatt, akik azt követelték az elnöktől, hogy "tegyen többet" Ukrajnával kapcsolatban. Biden ezen a héten újabb 800 millió dollárról szóló katonai segély biztosításáról szóló rendeletet írt alá. Szerdán a The New York Times arról számolt be, hogy továbbra is nagyon valószínűtlen, hogy akár Biden, akár Kamala Harris alelnök lennének azok, akik elmennének Kijevbe.

A baloldali eszméket valló hollywoodi sztár, Sean Penn egyértelműen nehezen hagyja maga mögött ukrajnai kalandjait. Az Oscar-díjas sztár elárulta, most azt fontolgatja, hogy lelkileg „áthangolódik” az orosz erők elleni harcra. Sean Penn a Hollywood Authentic magazinnak adott közelmúltban adott interjújában beszélt arról, hogy fegyvert fog Oroszország ellen. Penn nemrég Ukrajnában járt, hogy dokumentumfilmet készítsen az orosz invázióról. A forgatás során sürgette az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni háborúhoz, mondván, ha nem fogunk fegyvert, „a lelkünk, úgymint Amerika Lelke, elveszett”.


Szerhij Kolesznikov, az Ukrán Állami Határőrszolgálat felügyelője arról tájékoztatta a médiát, hogy Kárpátalján katonatisztek egy csoportja bűnszervezetbe tömörülve juttatott ki az országból hadköteles férfiakat, írja az ua-reporter. A felügyelő tájékoztatója szerint Olekszandr Bortnik, az asztélyi határőr egység parancsnoka megalapozottan gyanúsítható a bűnszervezet létrehozásával és működtetésével. A bűnbandának a hadsereg és más határőregységek tisztjei voltak a tagjai. Ezek közreműködve Beregszász, Huszt és Técső hadkiegészítőivel, és feltehetően másokkal is, a katonai szolgálat alóli felmentést igazoló dokumentumokat adtak ki életerős férfiaknak, hogy kijátszva a katonáskodást, szabadon elhagyhassák az országot. Kolesznikov szerint sokat lehetne beszélni arról, mi zajlik a kárpátaljai határátkelőkön, miként csináltak üzletet a hadköteles ukrajnai férfiak külföldre juttatásából, és hogyan tüntetik el a bűncselekményre utaló nyomokat a zöld sapkás parancsnokok.


Az elnöki tanácsos a televíziós műsorfolyamban beszélt Kijev szándékairól. Válaszolt Igor Konasenkónak, az orosz hadügy képviselőjének azon kijelentésére, hogy készen állnak az ukrán döntéshozó központok, így Kijev megtámadására. Aresztovics határozottan állította, hogy az ukrán haderő válaszul oroszországi célpontokat, egyebek között Moszkvát fogja megtámadni. Mint közölte, erre folyamatos készültségben állnak. Ukrajnának most már nagyszerű lehetőségei vannak az Oroszország elleni támadásra. Ez eddig csak azért nem történt meg, mert Kijev nem akarja tovább szítani a háborús feszültséget. Ám, ha az oroszok ki akarnák próbálni, ám legyen, mondta Aresztovics.


Csütörtökön egymásnak ellentmondó információk kerültek nyilvánosságra arról, hogy mi történt az oroszok Moszkva nevű zászlóshajóján. Ukrajna azt állítja, hogy rakétákkal csapást mért a hajóra, Oroszország viszont azt, hogy a fedélzeten lévő lőszerek felrobbantak. Az Economist szakértője, Shashank Joshi szerint lehetséges, hogy egy rakéta csapódott be a hajóba, majd a lőszerek felrobbantak, és a maga részéről inkább arra hajlik, hogy az ukránoknak higgyen. A BBC-nek arról is beszélt, hogy hatalmas mennyiségű robbanóanyagról van szó akkor, ha a fedélzeti lőszerraktárról beszélünk, amely ha felrobban, az teljesen elpusztíthat egy ilyen hadihajót. Arra is felhívta a szakértő a figyelmet, hogy a robbanás után Moszkva légi fedezetet nyújtott más hajóknak.


A KISZó Online is írt arról, hogy törvénytervezetet készül elfogadni a parlament, ami alapján akár börtönbüntetésre is ítélhetik azon hadköteles korú férfiakat, akik nem térnek vissza azonnal külföldről. A jogszabály-tervezet elfogadása esetén a február 24-e előtt külföldre távozó ukrán férfiak 15 napot kapnának arra, hogy visszatérjenek hazájukba. Amennyiben ezt nem teszik meg, később nagyon súlyos büntetéssel kellene számolniuk, amennyiben szeretnének visszatérni az országba. A parlament előtt heverő elképzelésről élénk vita bontakozott ki a közösségi médiaterekben is. Sokan nagyon negatívan reagáltak a törvényhozó szándékra. Kiemelik, több millió férfit érinthet a jogszabály, akik azért vannak külföldön, hogy az ott megkeresett pénzből eltartsák otthon maradt családtagjaikat. Amennyiben hazajönnének, munka és kereset nélkül maradnának családok százezrei, akikről nyilván a kormány is képtelen lenne gondoskodni, hiszen a költségvetés már így is több milliárd dolláros deficitre számíthat. Ráadásul ennyi férfit a hadseregbe sem lehet besorozni, mert nem lenne biztosított a megfelelő ellátásuk, technikai felszereltségük. Az ország határain túl élő és dolgozó ukrán állampolgárok évente 10 milliárd dollár körüli összeget utalnak haza, ami jelentős hatással van a gazdaságra is. A törvénytervezetben megfogalmazottak megvalósulása esetén Ukrajna ettől a pénztől is elesne, még több szegény család lenne és nőne a társadalmi-szociális feszültség. Arra is sokan figyelmeztetnek, hogy egy ilyen szintű drákói szigorítás arra ösztönözne sokakat, hogy a még otthon maradt családtagjaikat is kimenekítsék a háború sújtotta országból és másutt kezdjenek új életet.


Az Ukrán Legfelső Tanács elsöprő többséggel népirtásnak minősítette csütörtökön az Ukrajna ellen indított orosz háborút – közölte az UNIAN. Az erről szóló határozatot a 450 tagú parlament 363 igen szavazattal fogadta el. A csütörtökön elfogadott állásfoglalásban arra szólították fel a nemzetközi közösséget, hogy ítéljék el az orosz megszállók által Ukrajnában elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket. Erről Volodimir Vjatrovics, az Európai Szolidaritás parlamenti képviselője írt közösségi oldalán. “Oroszország nem csupán a területeinket akarja elfoglalni, valamint hadseregünket legyőzni. Célja államunk és nemzetünk elpusztítása. Az oroszok mariupoli, bucsai, borodjankai és sok más településen elkövetett atrocitásai kimerítik a népirtás fogalmát” – írta közösségi oldalán az ellenzéki politikus.


Az orosz hadsereg tudomást szerzett az Ukrán Tudományos és Technológiai Központ (UNTC) azon amerikai és európai alkalmazottainak neveiről, akik az Egyesült Államok katonai biológiai programja érdekében végzett kutatásokkal foglalkoztak - mondta Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők RCBZ osztályának vezetője. "Az STCU ügyvezető igazgatói posztját Curtis Belayach amerikai állampolgár tölti be. 1968. augusztus 27-én született Kaliforniában, a kaliforniai Anderson Egyetemen tanult. Mesterdiplomát szerzett nemzetközi pénzügyekből, és 1994 óta Ukrajnában dolgozik” – mondta az altábornagy. Az EU STCU igazgatótanácsának elnöke Eddie Arthur Mayer. Az Egyesült Államokból a központ munkáját Phil Dolliff felügyeli, aki a külügyminisztériumban a nemzetközi biztonságért és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáért felelős miniszter helyettes tanácsadói pozícióját tölti be. 2014 óta az STCU több mint 500 projektet hajtott végre Ukrajnában, Grúziában, Moldovában és Azerbajdzsánban. Kirillov szerint az Egyesült Államok az elmúlt években több mint 350 millió dollárt költött a központ működtetésére, amely alapokmányai szerint nemzetközi kormányközi szervezetként működik, és első ránézésre semmi köze a Pentagonhoz. Az STCU jogi státuszát Ukrajna, Kanada, az USA és Svédország kormányai között 1993. október 25-én kelt megállapodás határozza meg.


Fokozódik a konfrontáció Grúzia és Ukrajna között. Kijev katonai segítséget kér Grúziától, aki már eddig is több ezer önkéntessel támogatta Ukrajnát. Az ukrán vezetés közben azzal vádolja a kaukázusi köztársaságot, hogy szankcionált árukat csempész Oroszországba. Tbiliszi, aki nem akar konfliktusba keveredni Moszkvával, semleges maradt, és azt gyanítja, hogy saját ellenzéke szítja a konfliktust. Irakli Garibasvili grúz miniszterelnök még február végén kijelentette, hogy az ország nem vesz részt az Oroszország elleni szankciókban. „Ez csak nagy kárt okoz országunknak és lakosságunknak” – magyarázta, hozzátéve, hogy kizárólag nemzeti érdekek vezérlik a grúz vezetést.


A Covestro vezérigazgatója, Markus Steilemann azt mondta, hogy a vegyiparnak csökkentenie kell a fosszilis tüzelőanyagoktól és az orosz gáztól való függőségét, de a Moszkvával szembeni azonnali gázembargónak káros következményei lesznek."Az embargó egész termelési és ellátási láncok összeomlásához vezethet. Munkahelyek százezrei kerülne veszélybe". Steilemann elmondta, hogy Ukrajna orosz inváziója "nagy kihívásokat" hozott Covestro és a társadalom számára, hozzátéve, hogy "a hosszú távú következmények ma még nem láthatók előre. Az energiaellátásra vonatkozó következmények sem". Martin Brudermueller, a világ legnagyobb vegyipari vállalatának, a BASF-nek vezérigazgatója a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy az orosz gázra vonatkozó embargó „a második világháború vége óta a legsúlyosabb válságba” sodorhatja a német gazdaságot.


(vukics)




479 megtekintés

Comentarios


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page