Fél-elnöki rendszert Magyarországon? Ezen töpreng Pokol prof.
- dombi52
- 2025. nov. 18.
- 2 perc olvasás
Eredeti cikk:
Fél-prezidenciális rendszer
Épp egy interjúra készülök, ahol a közelmúltban nyilvánosságra került Fidesz-latolgatás a mai parlamentárisról az elnöki rendszer felé is szóba fog kerülni, és hadd készüljek fel most erre.
A Fidesz sok év alatt sikeresen centralizált szervezete a kipróbált és megbízható alvezéri láncolattal Orbán Viktor körül ma a legnagyobb mértékben eltanácsol ettől. A már 1990-ben a németektől átvett kancellári rendszerünk a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal védve a centralizált kormánypárt léte esetén a legszabadabb államhatalmi cselekvőképességet adja a magyar kormányfőnek. Mind az amerikai teljes prezidencializmus, mind a francia fél-prezidencializmus csak korlátozottabb hatókört hagyna az állam élén az elnöknek. Így a Fidesz számára az áttérés – még ha csábító is lenne esetleg ma Orbán Viktornak, hogy végre megszabadulna a parlamenti ellenzéki gyalázkodásoktól – ma csak visszalépés lenne.
Ám a kormányfőnk közeledő visszavonulási perspektívájából nézve egy félprezidencialista zárószakasz nagyon is racionális lehetne.
Egy megbízható alvezért ajánlva maga helyett a Fidesz élére és a kormányfői székbe, átülhetne valamikor 2028 körül egy francia elnöki hatáskörhöz igazítottan feljavított köztársasági elnöki posztba egy közvetlen nép általi megválasztás esetén. Én nem gondolom, hogy lenne egy ilyen közvetlen, nép általi elnökválasztásnál 2028-ra esélyesebb jelölt Orbán Viktornál. Ám 2/3-os alkotmánymódosítási többség a 2026-os választás után nem valószínű, akár nyer a Fidesz, akár a Tisza győzne, így ezt a módosítást még ebben a ciklusban a jövő február végéig meg kellene ejteni. Az alkotmánymódosításnak pedig már tartalmaznia kellene az első elnökválasztás módját és kitűzését, hogy pl. 2028 október első vasárnapján az egyfordulós választáson a legtöbb szavazatot elérő jelölt válik elnökké. Az átállásra felkészülés igazolhatja a kétéves várakozás beiktatását. A megválasztott elnök aztán eldöntheti, hogy feloszlatja-e az Országgyűlést az új jogkörével, vagy az akkori többséggel tölti le az első éveit.
