II. András rovásírásos érme a koronatan és a világfa-képzet gyökereiről (Varga Géza tanulmánya)

Bevezető

A Napi Történelmi Forrás nevű világhálós portálon jelent meg Spielmann Gábor A Szent Korona eddigi legkorábbi ábrázolásának azonosítása az ÉH-132. számú érmén c. cikke. Ebben ama felismerését adja közre, hogy az említett éremkép egy Szent Koronát viselő uralkodót ábrázol (1. ábra). A cikk alkalmat kínál a Szent Korona legkorábbi jelképes ábrázolásainak, a koronatan és a világfa-képzet gyökereinek megismerésére. 

1/a. ábra. II András pénzének előlapja (ÉH 132), balra az érem hieroglifikus mondatai, jobbra az érem hieroglifáinak megfelelő magyar jelek (székely rovásjelek és a heraldikában megőrződött, hármas halom alakú ország képjel)

 A szerző szerint "A kor legnépszerűbb érméi nagyobb részt a friesachi denárok, kisebb részt a kölni és aquileai érmék voltak, amelyeknek az érmeképei II. András érméire is nagy hatással voltak, bár a kor magyar verőtő-vésnökei számára eleinte nagy kihívást jelentett azok ábráinak kivésése. Ennek oka, hogy a magyar vésnökök még a ponctechnikához voltak szokva, amelyik egyszerűbb formákkal csak sematikusabb ábrázolásmódot tett lehetővé." 

A tárgyalt magyar éremkép a magyar hieroglif írás (a jobbára betűző székely "rovás"írás szójeleket használó előzményének) hieroglifáiból áll. Ezek olvasatai és párhuzamai sajátos módon támasztják alá a szerzőnek a vizsgált érméről alkotott értelmezését. A jelek feltárhatóvá teszik az érem koronaábrázolásának rokonsági körét és a koronatan, meg a vele összefüggő világfa-képzet több évezredes gyökereire is rávilágítanak. 

Az éremképnek a nyugati párhuzamoktól való eltéréseit nem tulajdoníthatjuk a szerszámok különbözőségének. Nem is "sematikus ábrázolásmód"-ról, hanem a sajátos szabályokat követő magyar hieroglif írás alkalmazásáról van szó. 

Az ÉH 132 egy teljes egészében "rovás"írásos érem. A friesachi denároktól, meg a kölni és aquileai érmektől való különbözőségeket a jelhasználat és a világnézet eltérései, a magyar állameszme sztyeppi eredetű, végső soron a Termékeny félhold (Kr. e. 18 000 ‒ Kr. e. 3 000) és az Éden (Kr. e. 100 000 ‒ Kr. e. 50 000) kultúrájában gyökerező önállósága okozta. 

A Szent Koronát 531 táján készítették a mervi oázisban a szabírhunok számára, ezért érthető, ha a koronán is, meg ezen az Árpád kori érmén is több hun kötődésű jelet (székely "rovás"jel párhuzamot) és a szkítákra, szarmatákra, hunokra, avarokra és a honfoglaló magyarokra jellemző hieroglifikus jelhasználatot találunk. Ezek segítségével igazolható a szerző által felismert antropomorf ábrázolás és a Szent Korona felidézésére való törekvés, meg a magyar jelhasználat, világfa-képzet és állameszme több évezredes szerves és folyamatos összefüggésrendszere is. 

1/b. ábra. Az (ÉH 132) érem hátlapjának olvasata: Lyukó Dana földje, a körbe zárt kereszt az Éden térképe az egyetlen forrásból (a lyukból) négy irányba induló szent folyók rajzával

Az 1/b. ábrán lévő Árpád kori érem hátlapjának keresztje (Dana szójel) és a közepén lévő lyuk/Lyukó hieroglifa a hasonló hun keresztekhez (1/c. ábra), azok meg a Termékeny félhold évezredekkel korábbi jelhasználatára (1/d. ábra) vezethetők vissza.

1/c. ábra. A kelet-európai hun kereszt az Éden jelekből kirakott térképe, az olvasata: Dana lyuk sar (mai magyarsággal: Dana a lyuk ura, vagy Lyukó úristen)

1/d. ábra. Világmodell Tepe Sialk lelőhelyről (Kr. e. 6000) egyenlő szárú kereszttel, a központi forrás és a négy hegység jelölésével, az olvasata: Lyukó Dana sar föld (mai magyarsággal: Lyukó Dana úr földje)

1/e. ábra. A Nagy Károly által az avar kincstárból elrabolt és a Conques-i kincstárban őrzött Szent Fides szobor részeként látható avar korona a Szent Korona változata, fő nézeteinek olvasata: Ten égi földje "Isten égi földje", lényegében azonos a Szent Korona fő nézeteinek olvasatával

Az érem jelhasználata

II. András uralkodása a magyar történelem egyik legtöbbet idézett időszaka. Az uralkodó adta ki az Aranybullát, az Andreánumot, vezetett kereszteshadjáratot a Szentföldre, verte ki az országból a kereszteseket és hódított meg szomszédos területeket. Keresztény királyság pénzverése esetében szokatlan, de e mozgalmas időszakhoz talán mégis illő módon sem az érem előlapján, sem a hátlapján nem fordul elő latin betű. Helyettük a székely "rovás"írás betűinek előképét jelentő szójelek vannak a fémbe verve, ami ezt az érmet egyedülálló különlegességgé teszi. Ez egy "rovásjelekkel" (pontosabban a magyar hieroglif írás szójeleivel) feliratozott érem.

Az éremkép egy hieroglifikus jelmontázs, amelynek minden eleme a kőkori eredetű magyar hieroglif írás ősvallási kötődésű szójele. A hasonló hieroglifikus szövegek  jellemzője, hogy szójelekből alkotnak valamilyen, az ősvallás számára fontos képet. Ilyen kép lehet a csodaszarvas, az égig érő fa, a turul ábrázolása, vagy a világmodell. Spielmann Gábor szerint az éremkép egy uralkodót ábrázol. Ezt a véleményét az olvasatokkal alá is lehet támasztani. A hieroglifikus jelhasználatban több példa van antropomorf ábrázolásra is (5/b., 7. és 14. ábra), amelyek sorába ez az éremkép besorolható. Lényeges, hogy az uralkodó-ábrázolások kötődnek az istennel azonosított Tejút (világfa, magas kő, égi folyó) ábrázolásaihoz és mindez egy presumér ősvallási képzet maradéka (1). 

A hieroglifikus szövegekből a szójelkészlet szűkössége miatt nem olvashatunk ki hosszabb, egybefüggő mondanivalót. A magyar hieroglif írást a kőkori ősvallás igényei hívták életre, ezért a jelenlegi tudásunk szerint rövid ősvallási fohászokon kívül más, hosszabb szöveg rögzítésére nem is volt alkalmas. A szójeleik - mint esetünkben is - legfeljebb csak rövid mondatokat alkotnak. E mondatok, vagy a mondatok variációi azonban évszázadokon, vagy évezredeken át ismétlődően előfordulhatnak akár távoli eurázsiai, sőt amerikai területeken is. (2)

Az érem mondatai

2. ábra. Az érem uralkodójának fején lévő, a Szent Koronát idéző jelmontázs olvasata: Lyukó nagy, ragyogó országa

A 2. ábrán látható, az éremképben koronát idéző jelek olvasata a szerepét tekintve megegyezik a hieroglifikus szövegek gyakran visszatérő mondanivalójával, miszerint a föld, vagy az ország az istené. Hasonló a magyar államcímer hármas halmon álló kettős keresztjének Egy országa "Isten országa" értelme is. Ez azt tanúsítja, hogy a magyar állameszme végső soron a hieroglifikus írást és szövegeket létrehozó kőkori és kora bronzkori kultúrák világnézetéből fakadt. Ugyanebbe a körbe tartozik a Szent Korona Dana égi földje olvasata is (3), amely így gondolatilag összeköti az éremkép koronaábrázolását a Szent Koronával.

A 2. ábrán látható "érem koronája" jelcsoportnak hun és avar párhuzama is van, ami a koronaeszme és a hozzá tartozó jelhasználat eredetére mutat rá (15 - 16. ábra). A jelek között előforduló ország hieroglifa genetikus kapcsolatban van a Simo Parpola által az uráli nyelvek közé sorolt sumérek khur "hegy, ország" szójelével (9. ábra). Ez a magyar koronatan és állameszme előzményeire utal. (4)

Az érem koronát alkotó jeleinek olvasata: Lyukó nagy ragyogó országa. Ebből Lyukó a hunok és az avarok napistenének egyik neve, vagy jelzője. (5) Az elolvasott mondat az ország és a korona azonosságát hirdeti, ami a Szent Korona és a hozzá fűződő koronaeszme jellemzője. Ezért szerepel egy XI. századi királyfejes gyűrűn is a fejtetőn az ország hieroglifa (14. ábra). Magán a Szent Koronán is ezért vannak ország jelentésű hegyábrázolások a hun mintát követő pártadíszek között (13. ábra). Ez alátámasztja azt, hogy ezen az éremképen a szerző feltételezésének megfelelően éppen a Szent Korona jelképes ábrázolását látjuk. Elvileg vonatkozhatna egy másik, hasonló mondanivalójú koronára is, ám ilyenről (amelyik szintén azonos lenne az országgal) nincs adatunk. 

3/a. ábra. Az éremkép uralkodóalakjának szemöldökeit, orrát és arcát megjelenítő jelek olvasata: Nagyon nagy Lyukó sar (mai magyarsággal: Nagyon nagy Lyukó úr)

3/b. ábra. Az 1/d. ábrán látható, Tepe Sialk lelőhelyen előkerült világmodell Lyukó sar (mai magyarsággal: Lyukó úr) olvasatú ligatúrája

A 3/a. ábrán lévő jelcsoport az éremkép uralkodójának arcát jeleníti meg a jelek adta lehetőségek korlátain belül. A felhasznált jelek közül a legszembetűnőbb a két szemöldököt alakító nagyon nagy jelpár. Ez a jelhasználati és nyelvi fordulat legalább a hun kor óta ismert (12. ábra), de használták a honfoglalás korában is (13. ábra). (5) A jelcsoport alsó sorában a Lyukó sar (mai magyarsággal Lyukó úr) ligatúra ismétlődik (3/b. ábra).

4/a. ábra. Az éremkép uralkodó-alakjának két karját és a bennük tartott világoszlop-modelleket ábrázoló jelek olvasata: Egy ragyogó magas köve

4/b. ábra. Az érem (jogarnak megfelelő) világfa ábrázolásának olvasata: Egy magas köve

A 4/a. ábrán látható szimmetrikus mondatjel az éremkép uralkodójának jobbra és balra kinyújtott kezét, meg a bennük tartott jogarszerű világfa-jelképeket (4/b. ábra) idézi fel. A magyar koronázási jelvényegyüttesben szereplő királyi jogar is a világoszlop (a Tejút) jelképe, ami ismét alátámasztani látszik Spielmann Gábor megállapítását arról, hogy ez az éremkép egy magyar uralkodó leegyszerűsített ábrázolása. A 4/a. ábrán lévő mondat olvasata: Egy ragyogó magas köve. 

A 4/b. ábrán a világoszlopon álló világfa ábrázolása látszik. A jel alsó részét képező magas kő az Istennel azonos Tejút egyik neve. Ez azt fejezi ki, hogy a világoszlop hegyekből (kövekből) egymásra tornyozott lépcsőszerű út az égbe. (7)

5/a. ábra. Az érem uralkodójának lábait idéző jelek olvasata: Nagyságos Lyukó sar (mai magyarsággal: Nagyságos Lyukó úr)

5/b. ábra. Alán antropomorf amulett, amelynek lábai szintén a nagy hieroglifának felelnek meg, az amulett szójelei (balra fent) és a megfelelő székely betűk (jobbra fent), az olvasat: Nagyságos Bél a magas kő

Az érem szójelei

Az egyező jelek és az eddig megismert, logikus ősvallási rendszert alkotó olvasatok alapján ez az Árpád kori érem egy "rovásírásos" érem (6/a. ábra). A pénzverés történetének különleges darabja, ám nem példátlan. Egyrészt, mert az Árpád korban általános volt a magyar hieroglif írás használata, amiről például a korabeli gyűrűk árulkodnak. Másrészt, mert az érem kortársai között vannak olyanok, amelyeknek a siglái a magyar hieroglif írás segítségével szintén elolvashatók (6/b. ábra).  

6/a. ábra. II. András pénzén (ÉH 132) lévő szójelek párhuzamai a székely írásban és (az ország jel esetében) a heraldika jelkészletében

6/b. ábra. III. Béla dénárja Szarvasról, az éremkép egy felülnézeti világmodell, közepén a kereszt alakú Dana hieroglifa, négy sarkán az égbe vezető út (a világoszlop) Lyukó sar magas köve (mai magyarsággal: Lyukó úr magas köve), az oldalfelezőkön a ragyogó hieroglifa (a székely "nagy R" megfelelője) látható

---

Jegyzetek

(1) Az éremkép egy olyan uralkodó ábrázolása, aki a jelkészlete és párhuzamai alapján kötődik a Tejúttal azonosított Istenhez és annak égi országához), valamint az Éden területéhez (az őshazához, a Teremtés helyszínéhez). Ez egy - a teremtmények panteista egyenlőségén, egyaránt isteni eredetén alapuló - kőkori világnézet maradéka, amely hozzájárult a koronatan kialakulásához, miszerint a magyar államot a király és a nemzet együttesen alkotja. E kőkori eredetű demokratikus álláspontot a sztyepp gazdasági viszonyai segítettek megmaradni, mert a lovasnomád életforma viszonyai közepette csak azt a szolgát tudták használni, amelyiket lóra ültettek és amelyiknek fegyvert adtak a kezébe.

A hieroglifikus írásemlékek egyik csoportja antropomorf ábrázolás. 

Az Árpád kori érem jelekből összeállított ábrázolásának legközelebbi párhuzama a pécsi (szajki) avar szíjvég jelmontázsa (7. ábra). Mindkét jelmontázs fejnek megfelelő részén szerepel a Lyukó nagy ragyogó szövegrészlet. Ez eleme lehetett egy, az avar és a magyar hagyományban egyaránt szereplő, az uralkodóhoz kötődő szöveghagyománynak. 

7. ábra. A pécsi (szajki?) avar szíjvég a hieroglifikus Lyukó nagy ragyogó király szár (mai magyarsággal a Lyukó nagyságos, ragyogó király úr) mondattal, a Lyukó jel kivételével (a kör alakú jel a fej fölött látható), a szíjvég hieroglifái a kép bal oldalán, a székely megfelelők és a zalavári "király" hieroglifa a kép jobb oldalán láthatók

Összeköti a két ábrázolást az is, hogy az ábrázolt alak nem isten, hanem uralkodó. Az Árpád kori érmekre uralkodók képét szokták verni, az avar szíjvégen pedig szerepel az "eget tartó kereszt" alakú hettita "király" szójel megfelelője. (A Nemetz Tibor segítségével 1993-ban elvégzett valószínűségszámítás szerint a jelek hasonló formai egyezése nem a véletlennek, hanem a jelrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhető).

E szempontok támogatják Spielmann Gábor feltételezését, hogy az érem egy Szent Koronát viselő uralkodót ábrázol. Ez az uralkodó a Tejúttal azonos isten földi képviselője, amit a felhasznált (a Tejútra és az Édenre utaló) jelkészlete igazol. Nyilvánvaló ezekből, hogy az Árpád kori érme koronaábrázolása és párhuzamai ugyanazon ősvallási alapozású állameszme, világnézet, jel- és nyelvhasználat dokumentumai, amelyek a Termékeny félhold és az Éden kulturális identitását őrizték meg.

Az 531 táján a szabírhunok számára a mervi oázisban készített Szent Korona a szajki avar szíjvég és az Árpád kori magyar érem készítésekor is létezett és az ország jelképe volt. A történeti források szerint (Szádeczky/1992/19) a türkök elől menekülő avarok 558–560 körül hódoltatták a pontuszi sztyeppe népeit (köztük a Zabergán vezette szabírokat). A szabírok avarok általi hódoltatása miatt még a sztyeppén avar kézre juthatott a Szent Korona. Az avaroktól Nagy Károly elrabolta, tőle a pápához került.  Végül pedig – az ország keresztény hitre térésekor – a magyarságot megillető koronát Szent István visszakapta a pápától.

Ezért nincs okunk azt feltételezni, hogy a II. András pénzén felsejlő koronaábrázolás mögött egy másik korona húzódna meg. Annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy a korabeli ábrázolásokban és szövegekben a Szent Korona - a kor szokásainak megfelelően jelképes - ábrázolása jelenik meg.

(2) A jelen cikkben vizsgált éremképben is találunk olyan szójelet és mondatot, amelyiknek követhető az eredete. A koronát ábrázoló jelek legfontosabb üzenete az ország hieroglifa és a ragyogó ország kifejezés. 

Az ország szójel megjelenése az érem koronaábrázoló jelei között a Szent Koronára utal. Nem ismerünk ugyanis másik koronát, amelyik a maga tárgyi valóságában hasonlóképpen kifejezné a politikai nemzet (az ország) egységét, uralmát és világnézetét. Ez a hármas halom alakú szójel egyúttal Isten égi országának egyfajta ábrázolása is.

8. ábra. A II. András pénzén (ÉH 132) lévő, hármas halom alakú ország hieroglifa 

Az ország (uraság?) szó egykori hangzását a párthus dinasztiát Kr. e. 250 táján megalapító Arszakész (Arszák) uralkodói nevéből sejtjük. Sztrabón szerint a baktriai daha parni nép, vagyis az avarok vezetője volt. A hangzás és a szóbokor megismerését segíti a Simo Parpola felismerésének köszönhetően ma már uráli, azaz rokon nyelvnek számító sumérek hármas halommal jelölt khur "hegy, ország" szavának és a magyar ország, orom szavak tövének hangalaki és szemantikai egyezése. Folyamatos jelhasználati, nyelvi és állameszmét illető azonosságról árulkodik, hogy a heraldika az ország szót ma is hármas halommal jelöli például Ajtósi Dürer címerében és a magyar államcímerben.

9. ábra. A sumér khur "hegy ország" (L 366) szójel

10. ábra. Az M Lezsák Gabriella által közzétett kaukázusi turul jelkészlete, fent (a turul nyakán) egy vastag, vagy két vékonyabb nagy hieroglifa, alul pedig a Bél országa ligatúra olvasható (a Bél szójel sárgával színezve, míg az ország szójel hármas halma fekete)

11. ábra. Az avar eredetű nagyszentmiklósi kincs kettes korsóján lévő Zsendülő Bél országa olvasatú mondatjel (a zsendülő "feltámadó, újjászülető" szójel pirossal, a Bél szójel sárgával van kiemelve, a hármas halom alakú ország jel fekete színű)

12. Kazahsztáni kőfaragvány hármas halom alakú fejdísszel

13. ábra. Az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Korona egyik pártadísze, a legfelső három hegy az ország, a keretező ív a nagy szójele, a kettő együtt az éremképen is olvasható Nagy ország kifejezést rögzíti, amelynek avar párhuzama is van

14. ábra. Hármas halmot viselő királyfej aranygyűrűn a XI. század első feléből a Ragyogj, jóságos, nagyságos Lyukó ten országa! mondattal

Az éremkép ragyogó szójele a Tejút (égig érő fa, világoszlop) hasadékában karácsonykor kelő Nap, az évente feltámadó napisten állandó jelzője. A hármas halom alakú ország szójel pedig a napisten országára utal. Ez elsősorban az égi országot jelenthette, másodsorban azonban a saját országunkat is. A ragyogó ország jelzős szerkezet előzményét megtaláljuk a hunoknál és az avaroknál (9 ‒ 10. ábra).

15. ábra. Az egyik apahidai hun turul nyakán lévő Ragyogó ország mondatjel

16. ábra. A Gizella kincs avar készítésű turulos fibuláján a madár nyakán lévő Ragyogó nagy ország mondatjel

(3) A Szent Korona is kifejezi a hieroglifikus szövegek egyik legfontosabb mondanivalóját, miszerint a Föld, vagy az ország, amelyen élünk, az Istené (11. ábra). Ugyanez a gondolat megjelenik a vizsgálat tárgyát képező Árpád kori érem koronaábrázolásában is (2. ábra).

17. ábra. A Szent Korona csúcsán lévő kereszt (Dana hieroglifa), a felülnézete (Föld hieroglifa) és a szembőlnézete (ég hieroglifa) adják a Dana égi földje olvasat lehetőségét

(4) A sumérek ugyanabból a szabír/hurri jellegű neolitikus és kora bronzkori népességből alakultak ki, amelyikből a szkíták, az avarok és a hunok is. Götz László és mások kutatásai feltárták a magyar és a sumér nyelv rokonságszerű kapcsolatát, amely kutatások végeredményeképpen Simo Parpola a sumért besorolta az uráli nyelvek közé. E rokonság következtében található a legkorábbi sumér jelkészletben (12. ábra), a hettita (luviai, anatóliai) és urartui hieroglif írásban, meg a presumér Tepe Yahja-i jelkészletben is húsz-húsz székelyazonos szójel. A szójeleket használó, a hun és avar írással azonos, kőkori eredetű magyar hieroglif írás nem az ótürk szótagírás, vagy a sémi betűírások leszármazottja, hanem felsorolt korai szójeles íráscsoport őse. Ez az írásrendszer több hullámban jutott el az Éden és a Termékeny félhold területéről kiindulva Eurázsia és Amerika tájaira. A neolitikus forradalom szabír/hurri jellegű népessége Anatólia és Irán vidékéről vitte el ezt a jelrendszert a Kárpát-Balkán és sztyeppi térségbe, ahonnan a kora bronzkori népmozgásokkal eljutott az Altájig és Kínáig, majd onnan északra és nyugatra kanyarodva az Urálba és Skandináviába. E nagyívű írástörténeti folyamat egyik eredménye II. András éremképének jelhasználata is.

18. ábra. Formailag egyeztethető sumér és magyar írásjelek, a jelek között több esetben szemantikai kapcsolat is van

(5) A Lyukó hieroglifa ismételten előfordul a szkíta, hun, avar és honfoglaló magyar leleteken, de a magyar népművészet tárgyain is. A "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció magyar etnikumjelző. Lyukó napisten voltát legjobban egy kazahsztáni előfordulás mutatja meg, a hangalakját pedig - két magyar földrajzi néven túl - a bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvóka szövege rögzíti. Érdekes összefüggés, hogy lék szavunknak a Léka, a lyuk szónak pedig a Lyukó településnév felel meg. Lyukó témakörben Janurik Tamás, Zelliger Erzsébet és mások is kifejtették a hieroglifikus szövegeink nem ismerésén és finnugrista dogmákon alapuló ellenérzéseiket. 

(6) A nagyon nagy kifejezést így rögzítették a hunok (19. ábra). A szójeleket alkalmazó szövegekben ismételten előfordul ez a jellegzetes szövegrészlet. Például a bodrog alsóbűi rovásírásos fúvóka Nagyon nagy Lyukónak mondatában is megtalálható. 

19. ábra. A kercsi hun ékszertöredék középső részének tetején megjelenik a nagyon nagy szófordulat, amelyet II. András pénzén is alkalmaztak

20. ábra. Az ukrajnai Rovanciból előkerült X. századi lelet Türk Attila (2019) nyomán, az olvasat: Nagyon nagy ragyogó ős, jobbra fentről lefele a székely írás "n" és "r" betűi, valamint ős szójele

(7) A világoszlopot ábrázoló magas kő jelpár az asszír életfa ábrázolásoktól (15. ábra) a kalotaszegi nagyírásos hímzésekig sok helyen felbukkan a világfa alatt. A hieroglifikus és a modern jelhasználat összefüggésére és megfeleltethetőségére jó példa a szentgericei világmodell és a karcagi csatkarika tartalmilag majdnem pontosan azonos, az írásképet illetően azonban két külön világot jelentő szövege. A mindkettőben előforduló magas kő jelpár a hieroglifikus szövegek megértéséhez járul hozzá. A sumér nun "herceg" szójel és a kínai wang "uralkodó" szójel egyaránt hegyen álló kettős kereszt képében mutatja be a világfát. E hegyen álló világfát ábrázoló körbe tartozik a magyar címer hármas halmon álló kettős keresztje, ami szintén uralkodói jelkép. Annak emléke ez az egyezés, hogy Sumérföld, Kína és a Kárpát-medence között létezett egy egységes világnézet és állameszme, talán 5 - 10 000 évvel ezelőtt, amelynek volt egy közös jelrendszere. E kultúra örököseként ma is az államcímerünkben viseljük. 

21. ábra. A Szabír isten magas köve olvasatú asszír életfa

22. ábra. Szamarai övveret részlete a Magas kő mondattal

23. ábra. A szarmata jogarcsúcs a kőből való égbolt/világoszlop modellje, türkizből és aranyból formált hieroglifáinak olvasata: Magas ősi kő, vagy Magasságos ős köve

---

Irodalom

Götz László: Keleten kél a Nap, Népszava, Budapest, 1990., Püski Kiadó Kft., 1994. 

Kovács Gergő: Honnan származnak valójában a magyarok ősei? – Dmitrij Sztasenkov orosz régész a Mandinernek  (mandiner.hu)

Simo Parpola: Etymological Dictionary of the Sumerian Language, Winona Lake, Indiana: The Neo-Assyrian Text Corpus Project, 2016. Pp. xliv + 426; xxviii + 436.

Simo Parpola: Sumerian: A Uralic Language (I), in L. Kogan et al. (eds.), Language in the Ancient Near East. Proceedings of the 53 e Rencontre Assyriologique Internationale, Vol. I, Pt. 2 (Babel und Bibel 4/2, Winona Lake, Indiana): 181–210.

Spielmann Gábor (2023): A Szent Korona eddigi legkorábbi ábrázolásának azonosítása az ÉH-132. számú érmén, Napi Történelmi Forrás 

Szádeczky-Kardoss Samu (1992): Az avar történelem forrásai, Magyar Őstörténeti Könyvtár, Balassi Kiadó, Budapest

Tarasz Verba – Igor Prohnenko ‒ Türk Attila – Zágorhidi Czigány Bertalan – Szulejman Al Halabi – Oleg V. Fjodorov (2019): Magyar jellegű sír a 10. század második feléből az ukrajnai Rovanci település határából (academia.edu)

Varga Géza (2016): A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (2018): Sumér-magyar jelpárhuzamok

Varga Géza (2018): A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció

Varga Géza (2018): A Bodrog-alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Nagyon nagy Lyukónak

Varga Géza (2018): Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása

Varga Géza (2018): Az égig érő fa ábrázolásai

Varga Géza (2018): Antropomorf világfa

Varga Géza (2018): A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű

Varga Géza (2018): Pécsi vagy szajki avar szíjvég hieroglifikus felirattal 

Varga Géza (2019): Hiteles turulábrázolások

Varga Géza (2020): Zelliger Erzsébettel és Janurik Tamással beszélgetünk az academia.edu-n

Varga Géza (2020): Őrségi világmodellek

Varga Géza (2020): Az M. Lezsák Gabriella által felkutatott kaukázusi turul hieroglifikus mondata

Varga Géza (2020): A Katona-Bíró szerzőpár a karcagi csatkarika feliratáról

Varga Géza (2020): Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével

Varga Géza (2020): A szentgericei világmodell a karcagi rovásszöveg előképe

Varga Géza (2020): A szarmata jogar csúcsdísze egy kőből rakott hieroglifikus égbolt-modell

Varga Géza (2021): Magyar mondatokat hordozó honfoglalás előtti övveret Szamarából

Varga Géza (2021): Mitől beavató korona a Szent Korona?

Varga Géza (2021): Istenidéző szertartás szövegkönyve a Szent Koronán

Varga Géza (2022): Lyukó isten és a termékenység

Varga Géza (2022): Kalotaszegi nagyírásos világmodell hieroglifikus mondatokkal

Varga Géza (2022): Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?

Varga Géza (2022): Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?

Varga Géza (2022): Zelliger Erzsébettel és Janurik Tamással beszélgetünk az academia.edu-n

Varga Géza (2022): A "Királyok és Szentek – Az Árpádok kora" kiállításon említés nélkül hagyott hieroglifikus nyelvemlékeink

Varga Géza (2022): Királyfejes gyűrű a XI. század első feléből a "Ragyogj jóságos nagy Lyukó ten országa!" mondattal

Varga Géza (2023): Türk Attila X. századi magyar nyelvemlékek képet közli az ukrajnai Rovanciból

Varga Géza (2023): "Magas kő" ábrázolási konvenció példatár

Varga Géza (2024): A Szent Korona egy Dana égi földje olvasatú térbeli mondatjel 

Varga Géza (2024): Hoppál Mihály álláspontja kapcsán a világfa a csodaszarvas és a rovológia rendszerszerű összefüggéséről

Varga Géza (2024): A Szent Korona egy Dana égi földje olvasatú térbeli mondatjel

Varga Géza (2024): A legkorábbi világfa ábrázolások

Varga Géza (2025): A Szent Korona hieroglifái (video)

Varga Géza