Irán nem fogja elkezdeni a háborút, hanem eldönti a végét (Abdel Bari Atwan jegyzete)

Eredeti cikk

L’Iran ne déclenchera pas la guerre, mais décidera de sa fin, Abdel Bari Atwan. 2026. február 1. reseauinternational.net

Marsall Ágnes küldeménye

 

Az amerikai katonai erők koncentrációja, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy erőteljes katonai csapást mérjenek Iránra,

egy „pszichológiai háború” része, amelynek célja, hogy megfélemlítse az országot, és arra késztesse, hogy visszatérjen a tárgyalóasztalhoz,

engedelmesen és elfogadva az amerikai feltételeket, amelyek közül a legfontosabbak a fejlett rakétarendszerek feladása és az összes urándúsítási tevékenység végleges leállítása.

Azonban sem a fenyegetés, sem a pszichológiai hadviselés nem fogja elérni a kívánt célokat.

Trump elnök repülőgép-hordozók és csatahajók kíséretében történő megfélemlítése ellenségei számára egy elavult katonai taktika, amely már nem hatékony a nagy regionális hatalmak, például Irán ellen, amely jelentős előrelépést tett a katonai önellátás, a fejlett rakéta- és drónipar, valamint a tengeralattjárók fejlesztése felé.

Iránt 45 éve sújtják szankciókkal, és több mint háromszor próbálták meg megváltoztatni a rezsimet.

Irán nem törekszik konfliktusra, de minden bizonnyal minden katonai képességével megtorol minden amerikai-izraeli agressziót.

Az irániak legerősebb fegyvere a hosszú kitartásuk és a globális és elhúzódó háború vívásának képessége, ami teljesen ellentmond az új amerikai doktrínának, amelyet három szóban lehet összefoglalni: „Gyors... Rövid... Tiszta”, ami itt az emberéletek és az anyagi javak elvesztésének elkerülését jelenti.

Amir Hatami tábornok, az iráni hadsereg parancsnoka ritka nyilatkozatot tett, amelyben megerősítette, hogy több mint ezer új drónnal bővítette a légierő arzenálját, hogy fix vagy mozgó amerikai szárazföldi és tengeri célpontokat, köztük repülőgép-hordozókat is támadhassanak.

Véleményünk szerint azonban a legjelentősebb és legriasztóbb kijelentés Ali Shamkhani tábornok (szunnita arab) szájából hangzott el, aki Imám Szajjid Ali Khamenei, az iszlám forradalom legfelsőbb vezetőjének kulcsfontosságú tanácsadója volt.

Kijelentette:

„Irán válasza bármilyen amerikai agresszióra, legyen az széleskörű vagy korlátozott csapás, Nagy-Tel-Aviv bombázása lesz, és ez egy totális háború kezdetét jelentené .”

Úgy véljük, ez a kijelentés nagyon aggasztó, mivel Khamenei kérésére tették, és tükrözi az iráni stratégiát. Egy olyan stratégiát, amelynek részleteit az uralkodó elit és spirituális, politikai, katonai és törvényhozó intézményeinek a közelmúltban a legmagasabb szinten tartott találkozóin dolgozták ki.

Irán nem egyedül nézhet szembe az izraeli agresszióval; regionális szövetségesei, valamint az arab és iszlám világ tisztelt népei is támogatni fogják:

• Először is, Sheikh Naim Kassem, a „Hezbollah”  főtitkára kijelentette, hogy az iszlám ellenállás nem marad tétlen amerikai agresszió esetén, és Irán, valamint a legfelsőbb vezető oldalán fog harcolni.Amikor arról kérdezték, hogy a mozgalom közvetlenül részt vesz-e, Nawaf al-Moussawi, a párt egyik fő vezetője arra utalt, hogy nem zárja ki a harchoz való csatlakozást: „ Amikor eljutunk odáig, döntést fogunk hozni .”

• Ezután a jemeni „ Ansar Allah ” mozgalom, amely a Gázában és Ciszjordániában harcoló harcosokkal szolidaritásból bombázza az megszálló államot és annak főbb városait, mint például Jaffát, Haifát, Tel-Avivot, Beér-Sevát és Eilatot, nyilatkozatot adott ki, amelyben megerősítette, hogy erői és rakétái nem engedik meg, hogy repülőgép-hordozók vagy hadihajók megközelítsék a Vörös-tenger és az Ománi-tenger vizeit.

• Végül két iraki dzsihadista szervezet, köztük az Iraki Népi Mozgósítási Erők legfontosabb ágai megerősítették részvételüket a harcban, ígéretet téve arra, hogy szembeszállnak bármilyen amerikai-izraeli invázióval, és szolidaritást vállalnak Iránnal.

Az első nyilatkozat az iraki „Hezbollah Brigádoktól” érkezett , akik totális háborút követeltek Irán mellett.

Ez az ország négy évtizede támogatja az elnyomottakat, és a nemzeti ügyeket felekezeti vagy etnikai különbségekre való tekintet nélkül védi egy hivatalos közlemény szerint. Akram al-Kaabi, a Nujaba Mozgalom főtitkára kijelentette, hogy „ az iraki nép nem fogja tétlenül nézni, ha az Egyesült Államok megtámadja Iránt ”.

Az Egyesült Államok Izrael nevében és érdekében fogja elindítani ezt a háborút, amely fél és retteg az iráni katonai képességektől, valamint a Hezbollah és az Ansar Allah mozgalom rakétáitól.

Ugyanez vonatkozik számos arab országra, amelyek biztonság, stabilitás és infrastruktúra tekintetében elszenvedik majd a következményeket. Azokra az országokra gondolunk, amelyek amerikai bázisoknak adnak otthont, és amelyek veszélyeztetik az iráni megtorlást, beleértve Bahreint, Katart, az Egyesült Arab Emírségeket, Jordániát és Kuvaitot.

Szaúd-Arábia helyesen jelentette ki egyértelműen, hogy nem engedi meg az Egyesült Államoknak, hogy légterét vagy területét Irán elleni támadás végrehajtására használja.

Sajnálatos, hogy a fent említett többi ország közül sok nem foglalt el hasonló álláspontot, és inkább hallgatott, talán azért, mert nincs elég hatalmuk ahhoz, hogy megakadályozzák a repülőgépek felszállását a bázisaikról Irán felé.

Továbbra is lehetségesnek tartjuk, hogy Trump elnök az utolsó pillanatban visszavonja fenyegetéseit, nemcsak gyávaságból, hanem a következményektől való félelem miatt is.

Ez a fordulat Izrael kifejezett kérésére történhet meg, amely két héttel ezelőtt könyörgött neki a csapás elhalasztására, attól tartva, hogy az elkerülhetetlen iráni megtorlás hatalmas emberi és anyagi pusztítást okozna.

Trump hívásra vár Irántól vagy valamelyik közvetítőtől, a legutóbbi Erdogan Törökországától . Szerintük Irán beleegyezett a tárgyalásokba, de csak az ő feltételei szerint. Az első lépés az lenne, hogy véget vessen a fenyegetéseknek azáltal, hogy elrendeli a repülőgép-hordozók és csatahajók visszatérését eredeti helyükre.

Az iráni katonai erőknek nincs más választásuk, mint elfogadni a harcot, de ők fogják meghatározni a kimenetelt, mert nem állnak az összeomlás szélén, ahogy azt Marco Rubio amerikai külügyminiszter állította.

Épp ellenkezőleg, sok megfigyelő úgy véli, hogy soha nem volt nagyobb hatalmuk, különösen miután leverték az Egyesült Államok és Izrael fizetett ügynökeiből álló hadsereg által kiváltott zavargásokat.

A 12 napos háború alatt sem inogtak meg, mert a megadás ára sokkal nagyobb, mint a kitartásé, és a méltóságért, valamint a szuverenitásért folytatott küzdelemé.

A hős mártír egyszer hal meg, a gyáva százszor.

Abdel Bari Atwan, palesztin-brit újságíró. Gázában született, és 1979 óta Londonban él. A Raialyoum alapítója és 2013 óta főszerkesztője, korábban pedig a londoni székhelyű Al-Quds al-Arabi, egy független, pánarab napilap szerkesztője volt 1989 óta. Több könyv, köztük a bestseller „Az al-Kaida titkos története” szerzője. Számos nemzetközi médium – tévé és nyomtatott sajtó – munkatársa, és előadásokat tart világszerte.