KATÓKA KARÁCSONYI LEVELE (Deli Mihály Naplójából – gyűjtés)

„Édes Öcsköm!

Kívánok kellemednek melengető ünnepeket és boldog újévet. Levelezéssel való érintkezés kapcsán nem kényeztetsz el, így, mivel szobafogságban lévén, illusztrisabb papirkáim megfogytak, ilyen prózai lapon döngetem hallgatásod falait. Ezen a karácsonyon már nem lehetek köztetek, nem bökdöshetlek nevetésem csilingelő jégcsapjaival. Gyötör a magány, még tele vagyok ebben a házban töltött emlékekkel, pedig változtatnom kellene. De ha ez megtörténne, életfolyamatom megoldását a szükségszerűség döntené el, az időskor kényszerítené ki. A határhoz értem. Megszűkült az ösvény. Egyszóval, lassan olyan helyzet van, hogy ezekről a fákról nem fogok én már rigófészket szedni. Nagy ház, nagy kert. Végtelen múlt. Iszkoló jövő. Ez maradt. Erősen gondolok Rád, mert tudom milyen sokáig él a társ emlékezete. Még egyszer, szeretettel gondolva Rád, csókol nénéd: Katóka.”

Katóka mondásai

„Hogy vagy, pitty-palatty?” – kérdezte ölelve

„Csinálj már egy kerekfejűt!” – bökött oldalba

„Hátulról líceum, elölről múzeum” – mondta első szerelmemről

„Tedd le batyu, ülj le rá” – nevetett bamba szomszédján

Deli Mihály elképesztően tartalmas, elegáns új könyve magánkiadásban, magánforgalomra született, ne keresse, nem kapható! (a Szerk.)