Kiknek és mi célból kellenek a népszámlálási adataink – évről évre?! (Vajda Miklós jegyzete)
Az alábbi gondolatokat 2022. október 9-én írtam az akkor már megszervezett népszámlálás kapcsán. Mivel most újabb aktualitása van az ügynek, ezért frissítsük fel a témát!
Ahogy kutatok az információk között, igazolva látom azt a korábbi feltételezésemet, hogy a népszámlálás nem csak a magyar kormány számára készült, hanem továbbítják az adatokat az EUROSTAT részére. (Európai Statisztikai Hivatal). Ez azt jelenti, hogy az EU rendelte el az összes tagország számára kötelezően a népszámlálást, és a kérdéseket is Brüsszelben fogalmazták meg.
Az adatbázis pedig össze van kötve különböző más archívumokban lévő adatokkal. Tehát benne van az Egészségügyi TB nyilvántartó rendszer, a Földhivatal, a NAV, a szakképzési nyilvántartó rendszer, a szociális ellátó rendszer, a települési hivatalok adatai és még sorolhatnám.
Mindebből következik, hogy ez nem népszámlálás, hanem egy felmérés, amely azt is ellenőrzi, hogy igazat válaszolunk-e a feltett kérdésekre, ugyanis, ha hamis adatokat adunk meg, azt az online módon kitölthető kérdőív kidobja és nem enged addig továbblépni a következő kérdésre, amíg nem javítjuk a hibát!
Vagyis már a népszámlálás előtt is – tudtak rólunk amúgy is mindent!
EZ EGY TELJES – EGÉSZ EURÓPÁRA VONATKOZÓ – LAKOSSÁGI ANYAGI HELYZET- és ENGEDELMESSÉGI FELMÉRÉS!! PLUSZ EZTÁN MINDEN EGYES ÉVBEN ÚJRA KI KELL MAJD TÖLTENIE MINDENKINEK ezeket a kérdéssorokat!
Íme Vukovich Gabriella a KSH elnökének nyilatkozata a vg.hu-nak:
„Mindezekre azért is szükség van, mert 2023 UTÁN ÉVENTE KELL MAJD NÉPSZÁMLÁLÁSI JELLEGŰ ADATOKAT SZOLGÁLTATNIUK A NEMZETI STATISZTIKAI HIVATALOKNAK AZ EURÓPAI UNIÓ SZÁMÁRA!”
Figyeljék a megfogalmazást: Évente, népszámlálás jellegű adatokat…
Mi ez, ha nem az EU tagországai lakosságának az éves felmérése az ott élők pillanatnyi vagyoni helyzetéről? Azok gyarapodásáról, vagy szegényedéséről?
Kitől mit lehet még elvenni, jól megfogalmazott jogi eszközökkel? Egyben felmérik a bevándorlás aktuális állását is, abban a tekintetben, hogy hová mennyi idegent lehet még küldeni, az adott társadalom szétverésének céljából?
Véleményem szerint mindez része a Világgazdasági Fórum (Klaus Schwab) által legkésőbb 2030-ban bevezetni szándékozott Great Reset tervének. A terv lényege az, hogy az egész emberiséget nincstelen rabszolgává tegyék.
Az egyik 2022 őszi Paláveres találkozón a Rozmaring étteremben beszéltem a Világgazdasági Fórum (WEF) Great Reset (Nagy újraindítás) tervéről, amely sok egyéb mellett azt vázolja föl, hogyan akarják a banksterek jogi eszközökkel elvenni az emberek magántulajdonát. (A facebook oldalamon ez visszakereshető.)
Akkor többen hitetlenkedve fogadták a mondandómat – bár igazuk lenne!
Érdekes időbeli egybeesés, hogy a WEF aktuális (2023) davosi ülése a múlt héten volt, ahol a senki által semmiféle közéleti pozícióra meg nem választott pénzügyi világelit továbbfejlesztheti azokat a terveit, amelyek az emberiség totális és visszafordíthatatlan kirablására irányulnak.
Mindezt jogi keretekbe ágyazva képzelik el, amelyhez az adott országok kormányai is asszisztálnak, de erről a következő bejegyzésemben lesz szó. (Vajda Miklós)
Talán még vannak, akik emlékeznek rá, hogy a témával kapcsolatban 2022 október 30-án az alábbi cikket tettem közzé, amely a facebook oldalamon szintén visszakereshető. A cikket kiegészítettem újabb információkkal, ezért újraközlöm.
A népszámlálás okán vagyonfelmérés?
A Magyarországi KSH Népszámlálás címmel indított adatgyűjtése sérti a nagybetűs emberi jogokat, az adatvédelmi (GDPR), szabályokat, valamint az idevonatkozó törvényeket.
Egy valódi népszámlálás kérdésével nincs gondom, mert kellő biztosítékokkal érdemes lehet felmérni az adott területen életvitelszerűen élők számát, de a jelenlegi "népszámlálás" ennél jóval részletesebb és bizalmasabb információkat kíván megszerezni, ami csak abban az esetben lehet indokolt, ha a kérdezőnek valamilyen titkolt szándéka is van a válaszokkal.
A népszámlálási kérdőív kérdéseiből számomra az derül ki, hogy a Központi Statisztikai Hivatal olyan adatokat gyűjt rólam, a családomról, a lakásomról és életkörülményeimről, egészségi állapotomról, szexuális irányultságomról, stb., amelyek abszolút személyesek, és azokhoz a mindenkori hatalomnak semmi köze sem lenne – ha valóban demokráciában élnénk.
Magyarország illetékes intézményei a 2022-es népszámlálás végrehajtásával kapcsolatban nem tájékoztatták az állampolgárokat arról, hogy miért zajlik a népszámlálás az Európai Unió megbízásából. Nem tájékoztatták Magyarország állampolgárait arról sem, hogy a 2023-ban beindítandó Digitális Magyarország program keretében a begyűjtött adatok kezelése milyen módon csökkenti a magánszemélyek és az önkormányzatok szuverenitását.
A polgárokat nem tájékoztatták a "szociális kártya" bevezetésének koncepciójáról, illetve arról, hogy a feltett kérdésekre adandó válaszok milyen veszélyt jelentenek a szabadságjogok és a magántulajdon elvesztésére vonatkozóan.
Ez a statisztikai adatgyűjtés körülményeit és kérdéseit tekintve aggályokat kelt, és több kérdést is fölvet, melyek a következők:
Az interneten fellelhető információk alapján a KSH és az Eurostat is, mint jogi személy, valójában kereskedelmi jogokkal is felruházott, DUNS számmal ellátott cégek (KSH D-UN-S® száma: 40-117-0352, Eurostat D-U-N-S® száma: 37-211-5353). A D-UN-S® szám egyedi 9 jegyű, amely az üzleti egységeket hely-specifikus alapon azonosítja. A Dun and Bradstreet adatvédelmi nyilatkozata szerint, akik ilyen számmal rendelkeznek, jogi és kereskedelmi értelemben az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának vannak alávetve.
Ez azt jelenti, hogy a Szövetségi Kormányzat felé üzletszerűen továbbíthatnak akár személyes adatokat is az érintett személyek beleegyezése nélkül. A fentebb említett vállalkozások az itt megjelölt D-U-N-S® számokkal bizonyíthatóan magánvállalkozások tulajdonosokkal, befektetőkkel, így megállapítható, hogy ezeknek a bizalmas adatoknak a használatával nem közérdeket kívánnak kielégíteni, hanem üzleti jellegű magánérdeket, azaz saját céljaikra gyűjtik az adatokat.
A jelenlegi népszámlálás nem anonim, hanem nevesített, kitér bizalmas, személyes adatokra. Ilyenekre, mint pl. szokások, vagyoni helyzet, személyes mozgástér feltérképezése, lakhatással, ingatlanokkal, fogyasztással kapcsolatos adatok.
Ezek az információk különböző üzleti, politikai és egyéb célokra és visszaélésekre lehetnek alkalmasak. Például marketing célok, fogyasztási szokások felmérésére, profilalkotásra, különböző hitel és fedezeti konstrukciók megalkotására. Ezeken felül alapot adhatnak bűncselekmények elkövetésére, és koncepciós eljárások indítására is.
A fentiekre figyelemmel nem járulok hozzá ahhoz, hogy a magyar hivatalos szervek a személyes, csak rám tartozó adataimat más ország – vagy külső hatalom – számára kiadja. Ez nemzetbiztonsági kérdés, és felveti a hazaárulás gyanúját. Ezeket továbbra is jogom van a GDPR és az alapvető emberi jogaim alapján megtartani magamnak.
Az állampolgár kérheti emberi jogainak a tiszteletben tartását, valamint élhet a GDPR 21. cikkében foglaltakkal, nevesítve a tiltakozáshoz való jogával.
Ennek 2. és 3. pontja a következőképpen rendelkezik:
„(2) Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.”
„(3) Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.” Mivel a kért adatokból profilalkotás hozható létre, mely akár üzletszerzésre is használható, ezért a 6. cikk (1) pontjának (3) bekezdésére hivatkozva nem kívánok profilalkotásban és üzletszerzésben részt venni.
Hátrányosan érint továbbá az is, hogy úgy tesznek kötelezővé egy ilyen intézkedést, hogy alapvetően nem tájékoztattak, és nem kérdeztek meg arról, hogy beleegyezek-e vagy sem? Ezzel sértik az Alapjogi Charta 41.cikk 2. bekezdését a megfelelő ügyintézéshez való jogról. Ez a jog magában foglalja: mindenkinek a jogát arra, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák.
Nem kívánom megadni a hozzájárulásomat az adatgyűjtéshez az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltak 8. Cikkének 1. 2. pontja alapján, amely kimondja a személyes adatok védelmére vonatkozóan a következőt:
(1) Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.
(2) Az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat módosítani.
Az intézményeknek kötelező a Magyarország nevű állam Alaptörvénye, valamint a nemzetközi jog értelmében az emberi jogokat, valamint a személyhez fűződő jogokat tiszteletben tartaniuk.
Alaptörvény Q cikk:
(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
Alaptörvény VI. cikk:
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
(2) Az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát.
(3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Továbbá: az Alaptörvény szerkezetének rendje szerint a közhatalom forrása a nép és az állam csak alá van berendelve, emiatt az állam a nép felett nem is rendelkezhet, így az alkotmányellenes.
Az állam kizárólag teljes körű beleegyezéssel számolhatja meg a nép tagjait.
Ezzel szemben a hatalom az adatszolgáltatást megtagadókat 200 ezer forint pénzbírsággal sújtotta.
Nem kötelezhetnek üzleti haszonszerzés végett személyes adatok szolgáltatására a 2011. évi CXII. törvény II. fejezet 4 paragrafus 5 pontja értelmében.
Az Európai Unió Alapjogi Charta 41. cikk 2. bekezdés, c) pontja meghatározza, hogy az igazgatási szervezetek kötelesek a döntéseiket indokolni.
A legnagyobb veszély az, hogy Joe Biden, amerikai elnöknek álcázott háttérhatalmi vazallus aláírta azt a végrehajtási utasítást, amely – rendkívül széles keretekben – egyfajta jogi „hátsó kaput” biztosít az amerikaiak megfigyeléséhez. Ilyenek pl. a „közegészségügyi kockázatok”, a „politikai instabilitás” és a klímaváltozás „fenyegetésére” való hivatkozás.
Az október 7-i végrehajtási utasítás látszólag az „Egyesült Államok Signals Intelligence Activity” biztosítékainak fokozása, vagyis a kommunikáció lehallgatása révén történő információgyűjtés, beleértve, például a mobiltelefonon keresztüli lehallgatást.
A végrehajtási utasításhoz mellékelt adatlap kifejti, annak célja, hogy segítse „az Egyesült Államoknak az Európai Unió–USA adatvédelmi keretrendszer (EU–USA DPF) szerinti kötelezettségvállalásainak végrehajtását” a transzatlanti adatáramlások „biztonságának és stabilitásának helyreállítása” érdekében. Így az európaiakra és az amerikaiakra egyaránt vonatkoznak az intézkedés rendelkezései.
Itt teszem föl a kérdést, hogy a személyes adataimat, a vagyoni helyzetemre vonatkozó információkat milyen felhatalmazás alapján és milyen jogon továbbítják egy idegen állam hivatalos szerveihez?
Ki hatalmazta erre föl a KSH apparátusát?
A KSH honlapján megtalálható az információ, melynek címe: „Vigyázunk adataira!”
Részlet a KSH ismertetőjéből:
„A KSH sem a népszámlálási kérdőíven felvett személyes adatokat, sem az adminisztratív adatforrásból származó, személyes adatnak minősülő információkat nem továbbíthatja harmadik fél részére. A KSH hatósági megkeresésre sem ad ki személyes adatot. Az adatokat kizárólag hivatalos statisztikai célból kezeli, nem használja fel konkrét személyre vonatkozó intézkedés vagy döntés alátámasztására.”
A KSH általános adatkezelési tájékoztatójában a 7. oldalon ez áll:
„Fontos megjegyezni, hogy a fenti adatok rögzítése név nélkül történik, csak a lakóhelyhez kötötten, és a KSH a lakóhelyi adatokat elkülönítetten tárolja.”
A KSH információbiztonsági politikája című kiadványának 1. pontjában ez áll:
„Bizalmasság: az elektronikus információs rendszerben tárolt adatot, információt csak az arra jogosultak és csak a jogosultságuk szintje szerint ismerhetik meg, használhatják fel, illetve rendelkezhetnek a felhasználásáról.”
Személyes információ egy gyakorló szülőtől, akinek általános iskoláskorú gyermeke van:
A népszámlálási kérdőíven lévő, az internet használatra vonatkozó kérdéssor alapján a magyarországi iskolai kompetencia felmérések mellékleteként, a diákoktól is megkérdezik, hogy a családjukban mennyi és milyen digitális eszköz van, azokat ki használja, és azoknak milyen az eloszlása. Ezt az információt, az EU összes országából begyűjtötték.
A CIA honlapján pedig a 2022-es magyarországi adatot meg lehet találni, valamint azt is, hogy az ország mennyire lefedett ezen eszközök használatának a lehetőségével.
Mindezek után a népszámlálás annak előírt rendje és módja szerint megtörtént, az adatokat összesítették, majd – feltételezem – bekerültek az EUROSTAT nyilvántartásába, és még ki tudja hová!
A kérdés csak az, hogy mindez milyen és mekkora nemzetbiztonsági kockázatot jelent?
A népszámlálási adatoknak az idegen hatalom számára történő rendelkezésre bocsájtása hogyan fér össze a személyiségi jogokra vonatkozó magyar és európai uniós magasztos elvekkel?
Kapcsolódó írás:
Ahogy ígértem, ez a cikk folytatása az előzőnek. A rendkívül alapos írás a Szilaj Csikó honlapon jelent meg (...)
