Kinek magyarázunk, ha magyarázunk? (Gyimóthy Gábor nyelvleckéztetője)
Mennyire érzik még magyarnak a mai, magyar magyarázók a magyarázataikat?
Egy kis mai, magyar „magyarázat”, amit valahol a Wikipédián találtam. 33 szóból áll, ebből egy az, amit „magyaráz” (kétszer fordul elő benne) és 7, további, idegen szóval teszi! Íme:
„Az etnogenezis olyan történeti folyamat, amelynek menetében egy populáció etnikus egységgé formálódik nyelvi, antropológiai, demográfiai és etnográfiai tekintetben. Az etnogenezis lényegében integrációs folyamat, az együttélés következtében kisebb-nagyobb mértékben eltérő csoportok, néprészek homogenizálódnak.”
Az etnogenezis, állati egyszerűen népképződést jelent! De ha ez nem lenne teljesen és eléggé érthető, lefordítottam a „magyarázatot” magyarra. Így hangzana magyarul:
Az etnogenezis olyan történeti folyamat, amelynek menetében egy népesség egységessé formálódik nyelvi, embertani és néprajzi tekintetben. Az etnogenezis lényegében egybeolvadási folyamat, az együttélés következtében kisebb-nagyobb mértékben eltérő csoportok, néprészek egységessé válása.
A demográfiai szót – ami népességtanit jelent – kivettem a szövegből, illetve nem fordítottam le, mert hát itt a népképződésről van szó, nem kell külön hangsúlyozni, hogy az népességtani ügy, mert hiszen ez világosan látható a szövegből.
(És a magyarra fordított magyarázat ráadásul egy szóval rövidebb lett... Ami véletlen, de – most számoltam meg – tény.)
Végül, a címben föltett kérdésem: Kinek magyarázunk, ha magyarázunk? A Wikipédia „magyarázata” olyanoknak szól – olyanok számára érthető –, akik rettentően nagy valószínűséggel amúgyis pontosan tudják, hogy mi az etnogenezis, ha a „magyarázatban” előforduló összes idegen szót ismerik és értik. Akkor meg mire jó az ilyen „magyarázat”?!
Még egyszer kérdezem: Kinek magyarázunk, ha magyarázunk?! Nem olyanoknak, akiknek valódi magyarázatra lenne szükségük?!
Zollikerberg, 2026 IX. 12.
