KLÍMAVÁLTOZÁS? (Magyaródy Szabolcs jegyzete)
Magyaródy Szabolcs
A kép forrása: itt.
Derék amerikai politikusaink szerint éghajlatváltozás megy végbe napjainkban. Ennek okozói természetesen mi vagyunk, mert rengeteg benzint, olajat, földgázt, tevetrágyát, fát és szenet égetünk. Ezt az állítást kitűnő tudósaink nagy része is bizonygatja. Napszámban húzzák a vészharangot a rövidesen jelentkező katasztrófa ígéretével. Főként a Föld vészes felmelegedése veszélyével támogatják a kormányok újabb adókivetési igyekezetét. “Lejárt” politikusok is (Al Gore?) ragyogóan kezdtek megélni a harangkongatásból. Ennek nyomán a kormányok nyaktörő sebességgel róttak ki új adókat (Carbon tax). Ugyanakkor nem támogatták kellően a nap és más nemszennyező energiaforrások hadrendbe állítását.
Ami a klímaváltozást illeti, úgy rémlik, mintha a középiskolában emlegették volna a jégkorszak ciklikus voltát. Mostanában még mindig kifelé jövünk az utolsó jégkorszakból. Ennek tetejében még közbenső, ”mini” jégkorszakok vannak, mint az 1250 utáni, amikor a globális hőmérséklet egy celsius fokkal csökkent. Ezek a ciklusok hatalmas éhinségeket okoztak a jó öreg Európában. Tehát nyugodtan állíthatjuk, a Föld felmelegedése a természet műve, nem a miénk. Mi is besegíthetünk egy kicsit, de nem lényeges mértékben. A természet teszi a dolgát, akár tetszik nekünk, akár nem. Tehát, ha egy jégkorszakból jövünk kifelé, nyilván emelkedni fog a sárgolyó hőmérséklete és a tengerek szintje is.
Az írott történelmünk olyan szárazságokról is megemlékezik, az egyébként többnyire “irányított” és hamis, hazug történelem, amikor a kisebb folyók, tavak teljesen kiszáradtak. Ezek a szárazságok szintén éhinségekkel, tömeghalállal jártak. Persze India és Afrika is hasonlókkal dicsekedhetne. De “özönvizekről” is szól a történelem és hatalmas esőzésekről is. A földkéreg is mozgásba jön időnként, ismert területeket süllyeszt el, semmisít meg (MU és Atlantisz), emel fel.
Igaz, mi rengeteg energiát fogyasztunk és szeméthegyek sokaságát emeljük világszerte, mérgezzük tengereinket – civilizációnk nagyobb dicsőségére. Ez volna a fő baj, nem a levegő széndioxid-tartalma. Ugyanis ezen a téren az anyatermészet messze felülmúlja az emberiséget. Például:
A Krakatoa (németül Krakatau) vulkán 1880-ban tört ki, kb. több száz megatonnás nukleáris bomba erejével. Ez a borzalmas robbanás több mint százezer embert pusztított el Szumátra közelében. Óriási mennyiségű port, kéndioxidot lövellt a Föld teljes légkörébe. Savas eső hullott az egész sárgolyón. Hatalmas viharok voltak, a por és gázfelhők csak három év után ülepedtek le a földre. A napfény ereje erősen csökkent, ez a mezőgazdaságban hatalmas károkat okozott. A Föld hőmérséklete 1.2 C fokkal csökkent. A robbanás hangja 4800 kilométerre is hallható volt.
Földünkön kb. 1500 aktív tűzhányó van, nem említve a tengeralattiakat. Ezek mind szennyezik levegőnket és tengereinket, ha nem is a Krakatoa méreteivel.
Az utolsó évszázadban is volt olyan tűzhányó-kitörés, amely 7.000.000 (hétmillió) tonna port és gázokat lövellt a levegőbe (El Chichon). Tessék csak a Google-hoz fordulni félelmetes adatokért:
Ami a széndioxidot illeti, a természet itt is túlteljesít minket. Például: az olajforrások közül nemcsak a mi fúrt kutaink szivárognak, hanem tengeralattiak is szorgalmasan mocskolják a tengerek vizét. Ha már itt tartunk, említsük meg a háborúk alatt elsüllyesztett hajók olaját, a megtorpedózott tankerekkel együtt. Irak felgyújtott olajkútjaira már nem emlékszünk?
A hatalmas területen található tűlevelű erdeink ezer és ezer tonna terpentint juttatnak a levegőbe, tüdőnk ártalmára. Csak Kanadában 75.000 négyzetkilométer erdő égett le 2023-ban (a mai Magyarországnál alig valamivel kisebb terület). Az orosz Szibéria erdei még jobban égnek, mert az oltás ott nincs még jól megszervezve. 2021 első felében csak Észak-Amerika területén 1,5 millió hektár erdő égett le. Ehhez jön Szibéria, Spanyolország, Szardínia erdőtüzei. Ugyancsak meg kell emlékeznünk Hamburg, Drezda, Tokió, Nagaszaki és Hirosima – városok, falvak ezreinek égéséről, amelyek istentudja milyen káros gázokat, gőzöket juttattak ezertonna-számra a levegőbe, a széndioxidon kívül. Persze a gyújtogatásra használt sok-sok tonna foszfor sem volt természet- és tüdőbarát.
A soha nem szűnő háborúkban elpukkasztott gránátok, aknák, kézifegyverek, rakéták, repülőbombák óriási tömegét nem említi senki, pedig azok az “égéstermékek” sem kímélik levegőnk tisztaságát. Csak Vietnám és Laosz több bombát kapott, mint amennyit a második világháborúban felhasznált az USA. Azóta sorra került Afganisztán, Irak, Líbia, Szíria, most pedig Ukrajna. Azok égéstermékei pedig csak részben hasonlítanak az aránylag ártalmatlan, a növények által felhasznált széndioxidhoz. És senki nem említi az űrhajók kilövéséhez használt thiokol szívet melegítően gyönyörű fehér felhőit, amelyek lelkesen hozzájárulnak a kénsavas esők képzéséhez.
Ha valaki előveszi a 18. és a 19. század elején készült városi fényképeket, furcsa sötét foltok tömegét láthatja az utakon. Ne törjék a fejüket rajta, elárulom. Azok bizony az akkori “lóerők” anyagcsere-termékei voltak, magyarul lótrágya. Ugyan a köztisztasági hivatal emberei hősiesen küzdöttek az utak tisztaságát visszaállítandó, de csak naponta egyszer voltak sikeresek.
No, tessék elképzelni azt a bűzt, ami a nyári melegben lengedezett a városi levegőben, különösen a konflis-, azaz a lovaskocsi-állomások környékén, ahol a várakozó pacik unalmukban minden szükségletüket kielégítették. El ne felejtsük, a 18. század elején még a bölények milliói gyártották a metángáz számolatlan köbmétereit.
Az egész világon fával, szénnel, faszénnel, tevetrágyával fűtöttek, sütöttek, főztek. Angliát télen állandó füstszmog borította, talán 1960-ig, amikor is befejezték a földgázra való áttérést, és London, Birmingham, Manchester stb. újra élhető városok lettek.
Néhány évtizede a gőzmozdonyok tízezrei húzták maguk után a sűrű füstfellegeket. Minden valamirevaló gyár maga állította elő a működéséhez szükséges energiát szénfűtéses kazánokkal. A még kevés földgáz lévén a lignitből gázt előállító gyárak is ontották a fűstöt tonnaszám. Az ipari városok egét füstfelhők borították. A repülőgépek sem igényeltek széljárás-jelentéseket, mert nappal látták a városok, vonatok, gyárak füstjének irányát.
Az amerikai gépkocsik olajat kezdtek égetni általában az első 50.000 mérföld után. Persze már az első mérföldek után is hetente egy liter olajat égettek. A hideg motorok csodaszép kék füstöt húztak maguk után. Ez csak akkor szűnt meg, amikor a kitűnő japán gépkocsik tömegesen kezdtek feltűnni a Ford, GM és Chrysler autógyárak parkolóiban...
A levegő még tisztább lesz az elektromos autók folyamatban lévő, gyors térnyerésével. A nap- és szélenergia használata is rohamosan terjed, nem is beszélve a tóriummal működő reaktorok fokozott iramú térhódításáról. 15-25 éven belül sikerül üzembe helyezni az első “hideg fúziós” reaktort, ami az olaj, szén uralmát végleg megdönti, ha az olajbárók és -államok hagyják…
A légszennyezés valóban probléma, ahol nagy a népsűrűség és az ipar is fejlett, mint például Kínában, de pont ők tesznek a legtöbbet ellene. Fokozatosan, de nagy iramban helyezik üzembe a modern atomreaktorokat, naperőműveket, füstgáz-konvertereket. Világelsők elektromos autókban és akkumulátor-fejlesztésben. Kénytelenek, mert nincs elegendő olajuk.
Európában és az USA-ban pedig szándékosan fékezik az átállást, helyette pedig “carbontax” bevezetésével a fogyasztókkal akarják megfizettetni a nagyüzemek légszennyezését.
Szóval, sok hűhó semmiért. A technika folyamatos és ugrásszerű fejlődése hamarosan megszünteti a levegő – humán eredetű – szennyezését. Addig is talán a haladást mindenáron fékező, hátráltató nagyipart kellene rábeszélni lelkesebb közreműködésre. A széndioxidból üzemanyagot is lehet csinálni, versenyképes áron. Tehát nyugodtan égethetjük a szenet és olajat az áramfejlesztőkben, ha a füstgázból azonnal új üzemanyagot termelünk. Persze, ehhez az olajmágnások beleegyezése és közreműködése is szükséges volna, amire nem számíthatunk. Igaz, Kínában és másutt már csinálják:
Ami a természetet illeti, arra semmiféle komoly befolyásunk nincs. Ha például a Csendes-óceánt szegélyező tűzgyűrű, a nyugat-amerikai Szent András-törésvonal és a Földközi-tengeri kontinentális rétegek csusszannak egy átlagnál nagyobbat, minden gondunk megszakad jó időre.
A közelmúltban jelentek meg cikkek a Yellowstone "szupervulkán" várható közeli kitöréséről. Ha ez megtörténik, hosszú ideig nem lesznek napi széndioxid gondjaink, mert a Föld lakosságának jó része el fog pusztulni Trump úrral és Hillaryval együtt:
Addig is be kellene tiltani az Amazonas őserdő és más erdők irtását, égetését. Azok eddig szorgalmasan nyelték az általunk termelt széndioxid tonnáit.
Itt meg kell említenünk, hogy a föld oxigéntermelésének 50-85 százalékát a tenger adja. Tehát a nagy erdőtüzek és minden más jelenség alig befolyásolja az oxigén mennyiségét. Erről szintén sokat lehet olvasni a Google lapjain. Itt egy példa:
SZEMÉT: Az egész világon szeméthegyek díszelegnek, bűzlenek, ontják a gázokat. A háztartási szemetet egyszerűen nem értem. Amióta osztályozni kell a szemetet, alig van. Kanadában az üveg, fém, plasztik a kék bödönbe megy, a papir a zöldbe, a szerves konyhai hulladék pedig a komposztládába. Ha nincs kert, egy másik dobozba kerül. Valódi szemét alig akad néhány kilóra való. Akkor mi a probléma?
PLASZTIK: olajból készül, tehát olajat lehet gyártani belőle. Már az egész világon óriási, modern lepárlók tüntetik el a plasztik- és gumiproblémát. Még Afrikában, Ázsiában a szegények házilag összetákolt lepárlókban gyártják az üzemanyagként használható energiahordozót.
SZEMÉTÉGETŐK: Már készültek nagy teljesítményű szemétégetők, melyek energiát, meleg fűtővizet termelnek nagy haszonnal, kevés károsanyag-kibocsájtásával. Ha összevetjük a szénégető hasznát a szemét szállításának, tárolásának költségeivel és károsanyag-kibocsájtásának kárával, gyorsan felépítjük a szénégetőket.
Ha már belátjuk a kapkodás sikertelenségét, fel kell készülni a felmelegedésre. Először is a vizet kell takarékosan használnunk, s a tenger vizét kell óriási mennyiségben sótalanítanunk. A technika rendelkezésünkre áll, legfeljebb kevesebb okosbombát, tankot és repülőgép-anyahajót kell gyártanunk. Például egy vadászrepülőgép árából egy várost tudnánk ellátni sótlanított tengervízzel. Talán a Marsra sem kellene röppentyűket küldözgetni.
HAJÓK égetik a legszennyezőbb olajat (pakura). Naponta sok tízezer hajó lebeg az óceánokon, de ezek miatt nem nyivákol senki.
REPÜLŐGÉPEK: Csak az USA területén hétezer (7000) mindenfajta gép van a levegőben óránként. A világ minden táján tízezrével röpködnek a jetgépek minden percben. Számítsuk ki, hány tonna kerozint égetnek az utasszállító gépek naponta. Ez sem csípi senkinek a szemét.
HAARP: Nemcsak egy összeesküvés-elmélet hívei aggódnak a HAARP miatt, hanem az EU is megszavazott egy határozatot, amely további információt kér annak egészségi és környezeti veszélyeiről. Az aggódás ellenére a HAARP vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy a HAARP nem károsabb, mint egy rádió kutatási project – idézet a Canadian Broadcasting Corporation (CBC) egy HAARP-ról készült TV dokumentumából.
A HAARP (High Frequency Active Auroral Research Program, azaz Magas Rezgésszámú Aktív Sarkifény Kutatási Program) egy alig ismert, de kritikusan fontos US katonai védelmi program, ami évek óta igen sok vitát okozott bizonyos körökben. Az illetékes HAARP-vezetők nyilatkozatai ellenére, néhány elismert kutató állítja, hogy a HAARP adta titkos elektromagnetikus hadviselés lehetősége segítené az US haderejének célját, a teljes spectrum dominanciáját.
Mások állításaikkal elmennek addig a vádig, hogy a HAARP-ot már felhasználták időjárás-változtatásra, földrengések, tengerárak előidézésére, valamint a világ elektronikus kommunikációjának megzavarására. Yellowstone-tól és a HAARP-tól eltekintve, pillanatnyilag sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a vizeink rettenetes szennyeződése és a termőföldjeink mérgezése, kimerítése, nyomelemek teljes hiánya, ami már visszafordíthatatlannak látszik, de erről majd máskor.
Tehát ami van, az egy természetes folyamat, amihez alig van közünk. Viszont közünk van a metángáz-szivárgásokhoz, melyek az elhagyott gáz- és olajkutakból kerülnek a levegőbe. A Földön kb. egy millió kút van, ebből kb. 750 000 már régen lezárt, mert nem volt kifizetődő az üzemben tartásuk. Ezek szépen elrozsdásodtak és szivárogtatják a klímára rendkívül ártalmas gázt, ami a földgáz fő komponense. Az ijesztő adatokat ebben a ritka jelentésben láthatjuk:
Erről eddig még nem hallottunk semmit. Ideje volna behatóan foglalkozni vele.
Mindezek fényében az embernek nevethetnéke támad, amikor olvassa az új-zélandi törvénytervezetet, mely meg akarja adóztatni a szarvasmarhák böfögését és pisilését, mert azok káros gázokat tartalmaznak. Van határa az emberi (politikusi) butaságnak?
Magyaródy Szabolcs
Hamilton, ON., Canada
