„Lehel kürtje” jelentősége
Váralljai Csocsán Jenő tanulmánya
A Szilaj Csikó nyitóoldalán ajánljuk tisztelt Olvasóink figyelmébe a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület folyóiratát. Darai Lajos, Magyar Őstörténet rovatunk vezetője pedig a folyóiratból kínál hétről hétre olvasnivalót.
MAGYAR ŐSTÖRTÉNET
Váralljai Csocsán Jenő (Oxford)
„LEHEL KÜRTJE” JELENTŐSÉGE
Csodaszarvas
Már László Gyula rámutatott, hogy a csodaszarvas története megjelenik ’Lehel kürtjén’.
A Tarih-i Üngörüszben két csodaszarvas elbeszélést találunk. Az első:
„Az évszázadok hírnökei és a hírek elmondói ilyenképen adták elő: A régi időben a Madzsar törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől a feleségétől két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták. Ők voltak Nemród első fiai és állandóan atyjuk palotájában tartózkodtak. Egyik nap Nemród vadászatra ment, és magával vitte fiait is. Vadászat közben Nemród egy elejtendő vadra bukkant. Azonnal nyomába eredt és üldözni kezdte. Fiai is mindenfelé vadat kémleltek, s egyszer csak csodálatos vad tűnt fel előttük, amely csodálatos színekben pompázott. Önkéntelenül lovaikkal vágtában a vad után fordultak. A vad azonban elmenekült és Adzsem (=Perzsia) tartomány határán a hegyek közé érve eltűnt.”
A Tarih-i Üngürüsz éppen idézett első csodaszarvas elbeszélése megmagyarázza Lehel kürtjének ábrázolását. Nimród ugyanis király volt, és Ibn Ruszteh szerint „Amikor a [kazár] király valamely irányba elindul, előtte egy naphoz hasonló tárgyat hordoznak, mely a dob mintájára van készítve, e tárgyat egy lovag viszi, aki előtte jár.” Ezért emel nap-tárcsát magasra ’Lehel kürtjén’ a Tarih-i Üngürüsz szerint a palotájából vadászatra induló Nimród előtt kilovagló lovas. Előtte mint a további vizsgálatainkból kitűnik, két táltos dobol, és a csodaszarvasra Magor lő nyilat.
