Lippai Bertalan: Torma Zsófia és a folyómenti kultúrák öröksége
Lippai Bertalan tanulmánya
A Szilaj Csikó nyitóoldalán ajánljuk tisztelt Olvasóink figyelmébe a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület folyóiratát. Darai Lajos, Magyar Őstörténet rovatunk vezetője pedig a folyóiratból kínál hétről hétre olvasnivalót.
MAGYAR ŐSTÖRTÉNET
Lippai Bertalan
Torma Zsófia és a folyómenti kultúrák öröksége
A földművesség: eszközhasználat, agyagművesség, – közlőképesség: agyagtárgyak
1. ábra. Maria Gimbutas szerinti őskori település fallal kerített házai 10 családnak.
Maros mente
Erdély folyóit – Maros, Körös, Szamos – a Tisza gyűjti össze. Ebben a kultúrkörben magelvető és agyagmíves kultúra alakult ki, ami évezredeken át hatott egymásra. Mint ahogy azt a vésztőmágori régészeti rétegekben látjuk. A vízgazdálkodásos, állattartó, mezőt művelő népesség, elsősorban a folyók kínálta hordalékon, a vízjárta rétek legelőin, hegy- és domboldalakon, mocsarak védettségében alakította életét, majd terjeszkedett a szárazabb laposokra, aztán erdőt irtottak, ha a termőterület talaja kimerült, vagy ahol már kevés volt a művelhető föld. Ahol agyag volt, abból építették házaikat, eszközeiket, ahol kő, kőből, majd égetett téglából. Magokat vetettek, nemesítettek, gyümölcsöt termeltek. Kapcsolat épült ki az érckeverőkkel, bányászokkal, kiknek piacára élelmet vittek, cserébe a használati eszközökért.
A Maros mentén gyűjtögető Torma Zsófia, ki a világ első régésznője címet érdemelte ki, kortársa volt mesterének, Rómer Flórisnak, akit a régészet atyja címmel illettek.
2. ábra. Torma Zsófia és tordosi korongok, talán csillagképekkel.
Tordos, Tatárlaka → Marosvölgy
Tordos és Tatárlaka az Erősd nevű kultúra folytatója. A tudósok a Belgrád melletti Vincsa kultúrába, s nem a Tisza és folyói kultúrájába gyömöszölték be. Írásra alkalmas jeleket gyűjtött össze Zsófia, melyek kavicsokon voltak, mintha e kavicsokat, mint valami oktató eszközt használták volna, olyan, mint a játék, mit egymás mellé kell rakni, hogy értelmes szavakat alkossunk vele. E felismerés akkor a nemzetközi kutatásban kibontakozó sumer kultúra írásának összevetésére sarkallta a kisasszonyt. Értekezéseit inkább külföldön, mint idehaza fogadták el.
3. ábra. Napsugaras agyagszobrocskán anyaistennő (?) ábrázolás jelekkel, valamint kavicskorongocskák jelei a tordosi műveltségben, de a kereket is ismerték e vidéken.
A 3. ábra rajzos táblázatán lévő jelek fogalomjelek, képjelek, és Sumérben, valamint a székelyek által használt rovásjelek – Torma Zsófia nyomán. E jelek között jól felismerhető, ma ismert írásjeleket, a rovásírásunk jeleit látjuk. A bal felső sarokban van egyszótagba írt jel; MI - IM, s a többi sorban is található rovásírás jel, mint v, b, d, t, zs, f, h, k, s, j, n, m, gy, i: v b d t Z f h k s j n m G i. Ez 14 jel Tatárlaka közeléből, mind mássalhangzó az i kivételével, s van olyan is, mint a gy, amely csak a mi nyelvünkben van meg. Ezek mind benne vannak a ma is használt rovásírásunkban.
(...)
