Maradjon nyugodt és cenzúrázzon: Elon Muskot a parlament elé idézték, hogy felelősségre vonják...
...a szólásszabadság helyreállítására tett ígéretéért
Korábban írtam Hillary Clintonnak az európai országokhoz intézett felszólításáról, melyben cenzúratörvények elfogadását követeli, hogy a Twitterhez hasonló közösségi médiavállalkozásokat a beszéd szabályozására kényszerítsék, még Elon Musk azon ígérete után is, hogy visszaállítja a szólásszabadságot a Twitteren. Most a Parlament felszólította Muskot, hogy tegyen tanúvallomást, és adjon magyarázatot a szólásszabadság helyreállítására tett riasztó ígéretére.
A Biden-kormányzat dezinformációs irányító testületének vezetője, Nina Jankowisz korábban felszólította Nagy-Britanniát, hogy vezessen be állami cenzúrát. Ez a felszólítás hangosabb lett azóta, hogy Musk megvásárolta a Twittert. Mindeddig a vállalati cenzorok egyesült frontja volt képes fenntartani a cenzúra kiterjedt rendszerét a politikusok és „szakértőik“, köztük Joe Biden és a demokrata képviselők bátorításával.
A [brit] alsóház Digitális, Kulturális, Média és Sport Bizottságának vezetője, Julian Knight konzervatív képviselő biztosította honfitársait, hogy nyugodtak maradhatnak, és csak cenzúrázzanak tovább. Levélben kérte fel fel Musk-ot, hogy jelenjen meg a bizottság előtt és válaszoljon a szólásszabadságról szóló rémítő felvetésével kapcsolatos kérdésekre[1]:
"Egy olyan időszakban, amikor a közösségi médiavállalatoknak világszerte szigorúbb szabályozással kell szembenézniük, szeretnénk többet megtudni arról, hogy Musk úr hogyan fogja egyensúlyba hozni a szólásszabadság iránti egyértelmű elkötelezettségét a Twitter felhasználóinak az online ártalmaktól való védelmére vonatkozó új kötelezettségekkel."
Ahhoz hasonlóan, ahogy az EU tervezi a cenzúra bevezetését a digitális szolgáltatásokról szóló törvény tervezetében, a javasolt világhálós biztonsági törvényjavaslat is állami cenzúrát vezetne be az Offcom (The Office of Communications), a brit műsorszolgáltatási szabályozó hatóság hatáskörén keresztül. Ez lehetővé tenné a vállalatnak, hogy a cégekre globális bevételeiknek akár tíz százalékát is kitevő bírságot szabjon ki, ha megsértik a – zavarosan meghatározott – „ártalmas tartalom” tilalmát.
Ha elfogadják, Clinton és mások azt remélik, hogy az európaiak a vállalati cenzúrát leválthatják „a jó öreg állami cenzúrával”. Ez magában foglalja az elkobzást is mint bírságot, és ezt kiszabhatnák minden olyan dologért, amelyet ők „súlyosan sértőnek” ítélnek. Ez a törvényjavaslat lehetővé tenné az olyan országok számára, mint Nagy-Britannia, hogy cenzúrázzák a világ többi részét.
Hogy a szólásszabadság fogyatkozik a Egyesült Királyságban, az már régóta aggasztja a szólásszabadság szószólóit (itt és itt, és itt, és itt, és itt, és itt, és itt, és itt). Mihelyt elkezdi egy kormány kriminalizálni a szabad szólást, azzal a cenzúra csúszós lejtőjére kerül. Hogy mi számít gyűlöletbeszédnek vagy "rosszindulatú kommunikációnak", az továbbra is erősen szubjektív megítélés kérdése, és a tiltott kifejezések, szavak és gesztusok számának folyamatos bővülését tapasztaljuk. Már bűncselekménynek számít az is, ha valakinek „mérgező ideológiája” van.
Nagy-Britannia most a cenzúrát az egyik legnagyobb exportcikkévé tenné. Ehhez először is el kell taposniuk a szólásszabadság olyan szószólóit, mint Musk, azzal fenyegetőzve, hogy csődbe viszik a cégét, ha az megpróbálja visszaállítani az szólásszabadságot az interneten.
[1] A szerző Julian Knight-ra mindvégig nőnemű névmásokat használ, noha egészen biztosan tudja, hogy a szóban forgó képviselő – legalábbis biológiailag nézve – hímnemű… Ezt értékelje minden olvasónk tetszése szerint, mi iróniának látjuk (a szerkesztő megjegyzése)
