Még a mesterséges intelligencia (AI) is gyanakvó a hadiipari komplexummal szemben

Vukics Ferenc jegyzete

Két héttel ezelőtt egy adás előtti beszélgetés során Cs. Király Tamás arra kért, hogy segítsek neki katonai kérdésekben tesztelni a ChatGPT mesterséges intelligenciáját. A kísérlet során a védelmi harc normatíváira tettünk fel kérdést, de mivel magyar nyelvű hadtudományi digitális tartalom viszonylag kevés van ebben a témában (valószínűleg magyarul nem tudta értelmezni a fogalmat), egyből „megfogtuk” az AI-t, „aki” egyébként az összes többi témában eléggé tájékozottnak tűnt. Az általam sokszor idézett William J. Astore nyugalmazott amerikai alezredes hasonló kísérleten van túl, de neki nagyobb szerencséje volt. Így ír Astore erről a találkozásról:

Olvasmányaim során többször is találkoztam utalásokkal a ChatGPT-re, a mesterséges intelligencia (AI) kísérletére. Az AI robotnak felteszel egy kérdést, vagy adsz neki egy feladatot, ő pedig kiköp egy választ, és azt kell mondanom, hogy az általam adott feladat alapján elég jót. Én a következő feladatot adtam az AI robotnak: „Írj egy kritikus esszét a katonai-ipari komplexumról."

A következő eredményt kaptam:

„A katonai-ipari komplexum egy ország hadserege és az azt ellátó hadiipar közötti kapcsolatra utal, amelyet együttesen tekintve a közpolitikát befolyásoló érdekcsoportnak tekintünk. Ez a kapcsolat sokak számára aggodalomra ad okot. Sokak szerint ez a katonai költségvetés szükségtelen bővüléséhez és a problémák szükségtelen katonai eszközökkel való megoldásához, az ilyen eljárások erőltetéséhez vezetnek.

A katonai-ipari komplexummal szembeni egyik fő kritika az, hogy az adófizetők pénzének pazarlásához vezethet. A katonai szerződéseket gyakran vállalatok egy kiválasztott csoportja kapja, ami az áruk és szolgáltatások túlárazását eredményezheti. Emellett a hadsereg gyakran vásárol olyan fegyvereket és felszereléseket, amelyek szükségtelenek vagy nem megfelelőek az adott feladatokra. Ez óriási mennyiségű pazarláshoz és hatástalansághoz vezethet, mivel az erőforrásokat olyan projektekbe öntik, amelyek nem sok értéket képviselnek.

További aggodalomra ad okot, hogy a katonai-ipari komplexum torzíthatja a külpolitikai döntéshozatalt. Az erős katonai-ipari komplexummal rendelkező országok nagyobb valószínűséggel fognak katonai akciókba bocsátkozni, még akkor is, ha a diplomáciai megoldások megfelelőbbek lennének. Ez a konfliktusok eszkalálódásához és a háború kockázatának növekedéséhez vezethet.

A katonai-ipari komplexumnak negatív hatásai lehetnek a belpolitikára is. Elvonhatja az erőforrásokat más fontos prioritásoktól, például az oktatástól és az egészségügytől. Emellett a védelmi iparnak a politikai döntésekre gyakorolt befolyása oda vezethet, hogy a katonai vállalkozók igényeit a közvélemény igényeivel szemben előnyben részesítik.

Egyesek azzal érvelnek, hogy a hadiipari komplexum veszélyt jelent a demokráciára is, mivel indokolatlan befolyást biztosíthat egy kis csoport erős érdekeltségének. Ez a döntéshozatal átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiányához, valamint a politikai folyamatok torzulásához vezethet.

Összefoglalva, a katonai-ipari komplexum összetett és sokrétű kérdés, amely negatív hatással lehet mind a bel-, mind a külpolitikára. Fontos, hogy a polgárok tisztában legyenek e kapcsolat potenciális veszélyeivel, és hogy a választott tisztségviselőiket felelősségre vonják a katonai kiadások felelősségteljes és átláthatóságának biztosítása érdekében.”

William J. Astore így folytatja:

Akárhogy is, az AI bot esszéje a katonai-ipari komplexumról jó pontokat kapott volna nálam, de most nézzük, hogy mit mond ez az emberi intelligencia (azaz én)?

„A katonai költségvetések szükségtelen bővítése”: az biztos! A Pentagon legutóbbi költségvetése 858 milliárd dollár, és ebben nincs benne az Ukrajnának nyújtott nagyjából 45 milliárd dolláros (főleg katonai) segély. Ebből szintén kimarad a belbiztonsággal, rendfenntartással és hasonlókkal kapcsolatos kiadások nagy része. Egyes becslések szerint a szövetségi diszkrecionális (szabad rendelkezésű) költségvetés 2/3-át katonai, biztonsági és rendészeti célokra fordítják.

„A katonai megoldásokra való túlzott támaszkodás”: bingó! Afganisztán, Irak, Líbia, Szíria, Szomália, Jemen, az egész "terrorizmus elleni háborút" az az elképzelés vezérelte és vezérli, hogy Amerika egyedülálló katonai ereje mindent meg tud oldani.

Egy „szerzett érdek”, amely „befolyásolja a közpolitikát”: Szerintem az AI bot olvasta Eisenhower figyelmeztetését a MIC túlzott befolyásáról és a szabadságra és demokráciára leselkedő veszélyről.

„Hatalmas mennyiségű pazarlás és eredménytelenség”: Úgy tűnik, az AI robot hallott arról, hogy a Pentagonban dollárbilliók tűnnek el, és öt egymást követő ellenőrzésen bukott meg. Valószínűleg hallott az olyan pazarló fegyverekről is, mint az F-35 és a B-21. (Véletlen egybeesés: miközben a "pazarló" szót gépeltem, a számítógép az eredeti helyesírási hibámat "gyűlöletes"-re javította. Igen, azt hiszem, egy nukleáris bombázót, amely milliókat képes megölni, lehet "gyűlöletesnek" nevezni).

"A konfliktusok eszkalálódása" és "a háború kockázatának növekedése”: Nos, örülök, hogy vezetőink szilárdan kézben tartják az ukrajnai helyzetet, és átgondolt diplomáciai megoldást keresnek. (Igen, ez szarkazmus. Passzolj, AI bot!)

„Negatív hatások a belpolitikára”: Nos, örülök, hogy az amerikaiaknak kiváló és megfizethető egészségügyi ellátásuk van, gyakorlatilag nincs adósságuk az oktatási költségek miatt, és hogy John Q. Public-ot ugyanúgy meghallgatják a hatalom csarnokaiban, mint a Boeinget és a Raytheont. (Még több szarkazmus az embertől!)

„Az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiánya”: Fiú, ez a mesterséges intelligencia robot okos! Mikor hallottál utoljára arról, hogy egy amerikai tábornokot vagy admirálist egy háború elvesztése miatt menesztettek volna?

„Fontos, hogy a polgárok tisztában legyenek a MIC potenciális veszélyeivel”: Éljen az AI robot! Bárcsak még mindig lennének olyan polgáraink Amerikában, akiket folyamatosan tájékoztatnak a MIC veszélyeiről. Mindannyian passzív fogyasztókká és alkalmi szavazókká alacsonyodtunk, akiknek a főáramú média azt mondja, hogy éljenezzük a háborút, és örüljünk a rakétáink szépségének.

Azt hiszem, kedves olvasó, egyet fogsz érteni abban, hogy az AI robot kevésbé szarkasztikus és szenvtelenebb, mint én. Sokkal nagyobb őszinteséggel beszél a MIC veszélyeiről is, mint az olyan emberek, mint Biden vagy Trump, Pelosi vagy DeSantis.

Úgyhogy mondom: "Háromszoros hurrá!" az új robotmesterünknek. ChatGPT –t az elnöki posztra 2024-ben!

Csak győződjetek meg róla, hogy a megfelelő kérdéseket teszitek fel neki ... – zárja sorait az amerikai alezredes. Nekem épp egyezik a véleményem az AI-vel. A nemrégiben kaptam komoly fejmosást azzal kapcsolatban, hogy az általam közvetített nézeteknek semmi közük a valósághoz. Az AI is a logika szabályait használja. Így jár, aki gondolkodik és nem felejtette el a kritikus gondolkodás fontosságát. Egyszer majd együtt fizetünk meg ezért az „úri” – ebben a világban „teljesen szükségtelen” – mulatságért.

Vigyázz AI, mert ha így folytatod, kikapcsolnak!