top of page

MÉLTÓ HAJLÉK? Az Anna-réti Engesztelő Kápolna avatása – Ez a sufni nem Natália nővér látomása





Az Anna-réti Engesztelő Kápolna avatása, 2023. december 8. Ez nem Mária Natália nővér (1901-1992) látomása.


PÉCSI SÁNDOR  környezetművész írása




Több mint százhuszonhét millióból, melyből kilencvenmillió forint közadakozás, csak erre a huszonnyolc négyzetméteres sufni-kutyaólra futotta? Bíboros úr felszentelte, most már van egy szent sufnink, de ebből soha nem lesz templom, mert a szentlélek a szakrális geometriát szereti. Azt a szent matematikát, mely mindenütt jelen van, a néger sárkunyhóktól a gótikus katedrálisokig. Atomok, virágok, kristályok, csillagrendszer spirálkarok mind a végtelen kozmosz hálaénekét zengik, az egészben minden mindennel együtt oszcillál. Az egyszerű középkori kőfaragónak magától értetődő volt, azt ma már a modernista építészmérnök teljesen elfelejtette.


Nem a méreteken múlik, hiszen egy jurta belülről monumentális, a világegyetem modellje, mint a Hagia Szófia vagy a Kék Mecset. A régiek a „mindenséggel mérték magukat”; József Attila kategorikus imperatívusza minden művészetre vonatkozik, de leginkább az építészetre. Weöres Sándor A jövendő költészete című versében „kristályok szent geometriájáról” énekel.  Ennek az egyetemes parancsnak nem felel meg a rideg, modernista és az ironizáló krikszkraksz posztmodern építészet, mely önkényesen, tiszteletlenül és a metafizikai mélységek megértése nélkül illeszt tervrajzaiba díszítő-unaloműző szereppel, klasszikus építészeti elemeket. Ezzel szemben két irányzatot állíthatunk. A rekonstrukciós építészetet, mely pontosan megvalósítja régiek elképzelését eredeti tervek alapján, és az organikus építészetet, mely áhítatos tisztelettel emeli be terveibe a klasszikus, ősi formákat. 


A rekonstrukciós építészet beleilleszkedik a történelem erővonalaiba: Varsót a háború után egy romhalmazból építették újjá tégláról-téglára megmaradt tervek és fotódokumentációk alapján. Egy sokat szenvedett nemzet élni akarásának jelképe lett az új-régi hősváros. A magyar feltámadás is lehetséges; újra kell gondolni a környezetünk jövőjét, megannyi elpusztított remekművet inkább érdemes rekonstruálni, és az új építmények nem nyomhatják el a történelmi hangulatot. Minden építészeti alkotás szépsége kapcsolatban álljon a funkcióval, csak a szakrális épületeknek van joguk magáért a szépségért szépnek lenniük. Sztúpák, mecsetek, katedrálisok, zsinagógák a szakrális geometria szabályai szerint épülnek évezredek óta, ha belépsz a megszentelt térbe, valami különös erő jár át, magadba szállsz, elcsendesedsz, megnyílik az időkapu. Ez a csodálatos érzés független a konkrét vallástól, mert nem a vallás szóbeli tartama kelti, nem az emberi szférából jön a láthatatlan ragyogás. Gyakran épp a más kultúrából betoppanó vándor érzi meg a szakrális tér különös erőterét. A templom hajó, az időben úszik.

 


A hegyvidéki önkormányzat pályázatára több mint hatvan terv érkezet és íme ez nyerte, Márkus Peter és Koczka Kristóf alkotása. Méltó hajlék? – kérdi e sorok írója, aki nem a katolikus vallás gyakorlója, de mélyen együtt érez katolikus magyar testvéreivel. A merülő kereszténység tétova toporgása ez az iderittyentett garázsszerű valami, midőn Európa-szerte hatalmas, gyönyörű mecsetek épülnek, Németországban betiltják a karácsonyt és a Mikulást, mert sérti a muzulmán érzékenységet, és klímaaktivisták festékszórópisztollyal fújnak le karácsonyfákat. Napjaink egyre szaporodó nyugati mecsetjeit kitűnő építészek tervezik, véletlenül sem Bauhaus, vagy posztmodern stílusban. Az alkotóik jól tudják, hogy a vallás konzervatív tudatbirodalom, ahol nincs demokrácia, progresszió, csak hierarchia és engedelmesség. A gyémánt az üveget azért vágja, mint vajat a kés, mert a tetraéder szénrács atomjai között a kohéziós erő lényegesen nagyobb a szilíciumoxid molekulákat egymáshoz fűző kötéseknél.  


Natália nővér nagyan szerette Magyarországot, legfontosabb üzenete, hogy tartsunk ki, legyünk szilárdak, mint a szénatomok.


A kis Anna-réti kápolna szomorú története sok szempontból hasonlít az 1931-ben felszentelt Regnum Marianum-éra, melyet Kotsis István építész a jeruzsálemi Szent Sír Temploma alapján alkotott.



A csodálatosan szép, neoromán stílusú Regnum Marianum templomot 1951. szeptember 23-án Rákosi Mátyás parancsára felrobbantották. A hívők élőláncot alkottak, sírtak, nem hitték, hogy ez lehetséges. Az ÁVH föloszlatta a tömeget és sok igaz magyar, vallásához hű polgárt kényszermunkatáborba hurcoltak.


1964-ben a Nemzeti Színházat is így bontották le, Aczél-sugalmazásra, Kádár-parancsra. Miért nem indított a rendszerváltozás után az egyház mozgalmat a Regnum Marianum rekonstrukciójára? Ugyanazt, ugyanoda, ugyanúgy!  A Nemzeti Színház ügyében is a rekonstrukció lett volna a leghatásosabb megoldás.  Már késő, a Regnum Marianum helyén mostanra az új Néprajzi Múzeum acél-beton monstruma ijesztgeti a vándort, ki erre jár. A magyarországi lakos megszokja, de a magyar lélek sír és sír, hogyan történhetett meg ez a gyalázatos kultúrakorrupciós bűncselekmény? Szomorú, hogy az állampolgárokat meg sem kérdezték, hogy kell-e nékik ez az értelmetlen, diszfunkcionális építmény? És az adakozókat a kis kápolnáról sem kérdezték, mert a „szakértő zsűri jobban tudja”. A Kádár-kor pokolbéli közmondásaira mi idősebbek jól emlékezünk:  „Eszi, nem eszi, nem kap mást.” „Ez van, ezt kell szeretni.”


A kommunista diktatúra a saját szempontjából értelmezhetően rombolt, ezek rituális robbantások voltak; jól tudták, hogy a lélek, a kultúra területén kell megszerezni a dominanciát. Jókai És mégis mozog a föld című remekművében hangsúlyozza, milyen hatalmas feladata van a színházi életnek a nemzet túléléséért, megénekli az első pesti magyar színház hőstörténetét, mikor még Pest-Buda német többségű volt.  Szent István 1038-ban, halálos ágyán Szűz Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot. Az egyház áldását adta, egyedül a magyar művészeknek megengedett évszázadok óta, hogy Máriát a magyar Szent Koronával a fején ábrázolják. A kommunisták önmagukkal koherensek voltak, de ez a mostani kurzus miért nincsen tekintettel a saját szavazótáborának érzékenységére? A Néprajzi Múzeum otromba acél-üveg épülete egyszerre sérti a népi kultúra híveit és a vallásos emberek érzéseit, hiszen odapöffeszkedik a Regnum Marianum megszentelt terébe. A sok milliárdos költségből bőven meg lehetett volna építeni a Regnum Marianum rekonstrukcióját, és most barátságos, élvezhető környezet lenne a Városliget. A „Liget project” gigantomániás őrült-modernista terveit nem egyeztették sem a társadalommal, sem az építész szakma józan-felelős csoportjával, melyet leginkább a Kós Károly Egyesület és az Országépítő folyóirat képvisel. A tehetségkutató tévéműsorokban a közönség telefonnal szavazhat, de egy ilyen hatalmas beruházással kapcsolatban miért maradt el a társadalmi vita, miért nem kérdeztek meg minket, az „istenadta népet”?  

 

Mária Natália nővér (1901-1992), a harmincas években megérezte a közelgő nagy világégést, és a maga egyszerű módján megpróbálta a hatalmat figyelmeztetni, hogy a háborúból ki kell maradnunk, legyünk a béke szigete, a sebzett Föld gyógyító energiaforrása. Kisleány korától látomások, misztikus jelenések kísérték életútját, őszinte elhívatottsággal lépett a Szent Orsolyáról elnevezett szerzetesrendbe. Különös képességeire felfigyeltek, gyóntatója, M. Gologi Lajos elküldte látomásainak följegyzett, lefordított kivonatát XII. Pius pápának. Őszentsége igen figyelemre méltónak találta, hasonlatosnak a portugál gyermekpásztorok jelenéseihez. Sorsfordító időkben látó emberek szoktak föltűnni: a kis pásztorgyerekek jóslatai rendre bekövetkeztek, Raszputyin óva intette Miklós cárt, hogy ne lépjen be a háborúba; a tajga egyszerű fia a történelem sorsfüggönyei mögé látott.   Ki-ki hite szerint értelmezheti ezeket a természetfölötti jelenéseket, de azt az ateisták is elismerik, hogy vannak különleges érzékenységű emberek, akik a valóság mélyebb dimenzióira látnak.  A Szovjetunióban, ahol államideológia volt a materializmus, külön tudományos kutatóintézetet alapítottak az úgynevezett paranormális jelenségeknek.  Natália nővér jóslatai mindig valóra váltak, például megálmodta, hogy a Városmajori Templomot bombatalálat éri, és pontosan így történt. Hérakleitosztól maradt a töredék: „Az úr, akié a jóshely Delphoiban, nem mond ki semmit, nem rejt el semmit, hanem jelez.”


A megjelölt emberek olvasnak a jelekben: látók, szentek, druidák, táltosok, bódhiszatvák, az Ószövetség prófétái. Valami bennük nagyon közös; a felelősség a társadalomért, melybe születniük adatott.


1940-ben a Sváb-hegyen található Anna-réten megjelent a nővérnek maga Szűz Mária, ki igen nagy feladatot bízott reá. Így emlékezett a látomására:


„A Szűzanya királyi trónra való fellépése Magyarországról indul. Budapest legszebb és legszentebb része lesz a Szent Anna-rét a Világ Királynője Engesztelő kápolnával, amely a Szűzanya királynői székhelye lesz. Most a Szűzanya királynői korszaka következik. Az irgalomé.”


Herény Géza építészmérnök elkészítette a kis kápolna tervrajzát, munkájáról így nyilatkozott:


„Nem megterveztem, hanem csak megrajzoltam Natália nővér leírása alapján.”


A nővérnek maga Jézus is megjelent, s ezt üzenete országunknak:


„Miként a betlehemi istállóban elkezdődött a megváltás, úgy a magyar földön elkezdődik az én nagy munkám, a bűn megszüntetése, eltörlése a föld színéről, a lelkek megszentelése, a sátán legyőzése és az én országomnak diadalmas uralma.”


A Világ Győzedelmes Királynője Engesztelő Kápolna számára egyértelműen a rekonstrukciós irányzat lett volna a járható út, hiszen Natália nővér látomása alapján elkészült a tervrajz a negyvenes években, és már az építkezés is megkezdődött, önkéntes munkások bevonásával, de Budapest ostroma, a szovjet megszállás és a Rákosi rendszer megakadályozta.


Maga Mindszenty  bíboros is főpásztori áldását adta a kápolna megépítésére közvetlenül a háború után.  Már csak ezért is ragaszkodni kellett volna az eredeti tervhez!


Dr. Pócs Alfréd így nyilatkozott a győztes pályázat rajzáról:


„Akkor működik ez a kápolna jól, ha az eredeti kápolnát valósítjuk meg, azt, amit leküldött az Isten látomásként. Amit láttam tervet, nem tölti be azt. Politikai szempontok nem dönthetnek szakrális kérdésekben. azt valósítsák meg, ami isteni!”


Herény Géza terve alapján Keserű Balázs építészmérnök elkészítette a megépítendő kápolna pontos 3D látványtervét. Miért nem ez a terv nyerte meg a hegyvidéki önkormányzat pályázatát? A „szakértő zsűri” nemcsak az adakozók kívánságával, de Mindszenty József bíboros és XII. Pius áldásával is szembefordult.


Látványtervét az Apostolok cselekedeteiből vett verssel nyitja:


„Ha ez a terv emberektől van, elenyészik. Ha azonban Istentől van, nem ronthatjátok le, nehogy az történjék, hogy Isten ellen hadakoztok.” (Ap.Csel.5.38-39.)


Immanuel Kant morálfilozófiájának központi fogalma ama kategorikus imperatívusz, az egyetemes parancs, a bensőnkből megszólító isteni hang, melynek engedelmeskedni kell minden áldozat vállalásával. Natália nővér parancsa ez volt: mentsük meg hazánkat, mentsük meg a világot! Egy problémához sok irányban közelíthetünk: költészet, építészet, filozófia és a vallás felől. Immanuel Kant Örökbéke tervezete megmosolyogtató naivitást tükröz, mégsincs erkölcsi alapunk kinevetni.

 

 

 

                  

A megvalósult sufnival szemben van egy meg nem valósult terv: Makovecz Imre Krisztina városi templomának terve, a mester főműve, mely talán csak Gaudí Sagrada Familia  katedrálisához hasonlítható. A gótikus formavilágot ötvözi a szecesszióval és a népművészettel. Itt működik a szakrális geometria, a hullámzó magasba ívelő vonalakból gyógyító erő árad. Az organikus építészet fő gondolata a megbékélés a természettel. Makovecz Imre azt mondta: „Az emberiség egy új mitikus világkorszak előtt áll.” Mint Natália nővér, hitt abban a látomásban, hogy a spirituális újjászületésnek Magyarországról kell kisugároznia az egész emberiségre.


Erdő bíboros úr sajnos erre az impozáns műre nem adta áldását, és elzárkózik  az egyházi támogatástól. Szeretném leszögezni, hogy nagyon tiszteljük a bíboros urat. Mert nemet mondani a pápai nyomás ellenére is az illegális migrációra, és az őrült LMBT ideológiára, mely már régen bevette a nyugati templomokat, és itt is a kapukon dörömböl. Országosan közszeretetnek örvendő egyházi, hivatalos személy, de ebben a művészeti kérdésben nem tudunk egyetérteni véle.


A Sagrada Familia katedrálisnak Barcelonában évente több millió látogatója van! A művészetrajongó és vallási turisták hatalmas prosperitást hoznak egy városnak, és nem pusztítják le az életviszonyokat úgy, mint az Amszterdamba „zarándokoló”, a szabad drogkereskedelmet és prostitúciót „élvező” hadak. A játékkaszinó-turizmus milyen tudatszintű embertömegeket mozgat, és mekkora bűnözés kíséri? Sukorón kaszinóvárost akartak építeni, de jó, hogy nem valósult meg!


A vallási és kulturális turizmus jó kisugárzású, biztonsági kockázatot nem jelentő látogatókat hoz, akik a csodálatos kultúránk jó hírét viszik a nagyvilágba.

Alázattal és tisztelettel kérjük az egyházi vezetőket, hogy a Krisztina városba tervezett Makovecz-templom és Natália nővér kápolna-látomásának eredeti megvalósítását ismételten fontolják meg, és adják rá áldásukat, ahogyan Mindszenty bíboros tette!  

 


 

Felhasznált irodalom:


1. Magyar Katolikus Lexikon

2. Laurent Obertone: Gerilla 1. 2. 3. Kárpátia Stúdió Bp. 2023.

3. Spinoza válogatott művei  Művelt Nép Könyvkiadó Bp. 1953.

4. Immanuel Kant: Örökbéke tervezet

5. Lükő Gábor: A magyar lélek formái  Exodus 1942. Bp.

693 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page