top of page

Mi lesz veled, Ukrajna? – Az amerikai hadsereg is lassan kiüríti lőszerraktárait






Egy világméretű ámokfutásnak vagyunk a tanúi. Az USA, a kollektív Nyugat, Ukrajna és Oroszország is arra vár, hogy a másik fél kifogyjon az erőforrásaiból. Rémisztő az is, hogy a külső szemlélő számára úgy tűnik, hogy az ellenséges oldalak még a szempontrendszereket sem nagyon vették számba, és sokszor csak a propagandára bízzák magukat.


Európában és Ukrajnában nagyon hideg lesz, és az ENSZ állandó megfigyelőjének véleménye szerint nagyon sokan meghalhatnak majd a télen, de közben a nyugati közvélemény azzal áltatja magát, hogy az amerikai hamburger hiánya majd rendszerváltást fog elindítani az oroszoknál.


Deniz Braun arra hívja fel a közvélemény figyelmét, hogy az ukrajnai háborús térségben járásokat fenyeget a teljes elnéptelenedés és humanitárius válsággal is szembe kell nézni. Ukrajnában ugrásszerűen meg fog nőni az elhalálozások száma a téli időszakban.

A létfontosságú dolgok teljes hiánya miatt családok, emberi közösségek fognak elpusztulni, megfagyni vagy éhen halni. A hivatalnok teljesen biztos abban, hogy Ukrajna háború sújtotta vidékein aratni fog a halál.

Az ENSZ a maga részéről igyekszik mindent megtenni azért, hogy a vétlen civil lakosság védett, fűtött helyeken vészelhesse át a telet, ám azt nem lehet előre látni, hol fog húzódni a frontvonal, s milyen károkat szenvednek az energiaszektor létesítményei.


Az ukrán elnöki hivatal tanácsadója, Alekszej Aresztovics szerint az Ukrajna energiarendszerét ért rendszeres orosz támadások miatt olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy

hetekig vagy akár hónapokig nem lesz vizük, villanyuk és fűtésük.

Az egekben lévő energiaárak miatt a yachtjaikat elvesztő orosz oligarchák tíz másik hajó árát keresték meg néhány hónap alatt, és a fegyverüzlet náluk is új lehetőségeket teremt. Nem nagyon tudni, hogy ki ér hamarabb az erőforrásainak a végére. Fegyver, pénz, türelem, recesszióba taszított gazdaságok és harctéri morál futnak versenyt egymással egy párhuzamos akadálypályán, és

úgy tűnik, hogy az fogja nyerni a versenyfutást, aki a saját lakosságát meg tudja győzni a céljai fontosságáról.

Korábban már írtunk arról, hogy nemcsak az oroszoknak, de a Nyugatnak is vannak politikai és logisztikai jellegű problémái a fegyverek szállításával és hadiipari kapacitásokkal.


Az amerikai kongresszus januárig 50 milliárd dollárt kíván juttatni Ukrajnának. Az amerikai vezetés attól tart, hogy az új kongresszus nem fogja támogatni az Ukrajnának nyújtott segélyeket, a törvényhozók mindkét pártból remélik, hogy jóváhagyják az 50 milliárd dolláros katonai kiadásokat Kijev számára. A kongresszusi tagok ezt még az újonnan megválasztott képviselők januári eskütétele előtt szeretnék megtenni. A képviselőház republikánus vezetője, a kaliforniai Kevin McCarthy, aki készen áll arra, hogy átvegye a házelnöki tisztséget, ha a Republikánus Párt a novemberi félidős választásokon többséget szerez a képviselőházban, a héten arra figyelmeztetett, hogy párttársai "nem fognak szabad kezet adni Ukrajnának".


A Biden-kormányzat még nem nyújtott be hivatalos kérelmet az új finanszírozásra. A kongresszus a különleges művelet kezdete óta összesen 65 milliárd dollárt különített el Ukrajnának. Eközben több, Donald Trump korábbi elnök által támogatott republikánus jelölt megkérdőjelezte az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek összegét. Azzal érvelnek, hogy az Egyesült Államoknak sürgetőbb belpolitikai problémái vannak, hogy Ukrajna sorsa nem függ össze az USA nemzeti érdekeivel, és hogy

az európai szövetségeseknek nagyobb arányban kellene fegyvereket és egyéb segélyeket szállítaniuk Kijevnek.

Mark Cancian a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának friss elemzésében azt írja, hogy

az Egyesült Államok hamarosan képtelen lesz arra, hogy az eddigiekhez hasonlóan ellássa Ukrajnát az Oroszország elleni védelemhez nélkülözhetetlen, kifinomult felszerelésekkel, mivel tartalékai – különösen a lőszerek tekintetében – elérik a határaikat.

Az Egyesült Államok készletei bizonyos felszerelésekből "elérik a háborús és kiképzési tervekhez szükséges minimális szintet". A fegyverkészletek visszaállítása az invázió előtti szintre már most is éveket vehet igénybe.


Washington kénytelen volt komoly "tanulságokat" levonni egy intenzív konfliktus lőszerigényével kapcsolatban, a lőszerigény-konfliktusból egy nagyon erős háborúban. Egy névtelenséget kérő amerikai katonai tisztviselő szerint az "sokkal nagyobb", mint várták.


Az amerikai fegyvergyártó cégek az 1990-es években kénytelenek voltak erőteljesen csökkenteni a termelést, amikor az Egyesült Államok a Szovjetunió összeomlása után csökkentette a katonai kiadásokat. Ennek következtében az ipar összeomlott, és csak néhány gyártó maradt életben. Most az amerikai kormánynak meg kell győznie a védelmi ipar szereplőit, hogy nyissák újra a gyártósorokat, és indítsák újra az olyan fegyverek gyártását, mint pl. a Stinger föld-levegő rakéták, amelyeket 2020 óta egyáltalán nem gyártanak.


Az Egyesült Államok által biztosított egyes haditechnikai eszközök (Javelin páncéltörő rakéták, a HIMARS rakéták) az ukrajnai háború ikonjává váltak. A GMLRS néven ismert, több mint 80 km-es hatótávolságú, GPS-irányítású rakétákat kilövő HIMARS-ok lőszertartalékai azonban szűkösek.


"Ha az Egyesült Államok ennek a készletnek egyharmadát küldené Ukrajnának (ahogyan a Javelinek és a Stingerek esetében történt), Ukrajna 8000-10 000 rakétát kapna. Ez több hónapra elegendő lenne, de amikor kifogy, nincs alternatíva" – mondta Cancian, aki az amerikai kormány fegyverellátási területén dolgozott.


"A termelés körülbelül 5000 darab évente. De annak ellenére, hogy az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy ezt a számot növelje, mivel nemrég különítettek el erre a célra egy költségvetést, a jelentősnek mondható termelési kapacitás elérése még évekig eltarthat" – közölte a szakértő, hozzátéve, hogy néhány újabb öreg szakemberekből álló csapat segíthetne áthidalni a hiányt.


Az Egyesült Államok már mintegy 8500 Javelin rakétát szállított Kijevbe, de a fegyver gyártása évente csak mintegy 1000 darabot tesz ki. Washington májusban 350 millió dollár értékben rendelt ilyen rakétákat, de ismét csak évekbe telik, amíg a készletek újból elérik a szükséges szinteket. Az Egyesült Államok emellett több mint 800 ezer NATO-szabványos 155 mm-es tüzérségi lövedéket szállított Kijevbe, ami a Pentagon hivatalos statisztikái szerint az összes nyugati szövetséges országba szállított mennyiség háromnegyedét jelenti.


A Washington által szállított rakéták száma "valószínűleg közel van ahhoz a határhoz, amelyet az Egyesült Államok hajlandó saját harci képességeinek kockáztatása nélkül adni"mondta Cancian.


Az ilyen tüzérségi eszközök amerikai gyártása jelenleg havonta mintegy 14 ezer lövedék, de a Pentagon bejelentette, hogy ezt a számot három éven belül 36 ezerre akarja növelni. Ez csak 432 000 darabos éves termelésnövekedést jelent, ami kevesebb, mint a fele annak, amit hét hónap alatt Ukrajnába szállítottak.

Az új idők háborúiban elképesztő erejű és képességű fegyverek állnak rendelkezésre. Sokan a modern technikában látják a biztonság kulcsát. Jómagam továbbra is úgy gondolom, hogy nem az a katona, aki egyenruhában van és kiváló fegyverekkel rendelkezik. Ettől még nem lett katona.

A katona az, aki hajlandó valamiért harcolni. Az áldozathozatalra képes emberek száma a meghatározó.

Ahogy Kiss Károly (1793. augusztus 12. — 1866. február 17.) magyar katonatiszt, hadtudós, hadtörténész, költő és író mondta:


„A háborúban minden attól függ, miképp tudjuk a sereg morális erejét fenntartani, mert ha az már fogyóban, akkor a legdicsőbb hadvezér elmetehetsége sem mentheti meg többé a hadsereget a végső bukástól.”


Egy társadalomnak arra kell ügyelnie, hogy ezek a raktárak mindig tele legyenek és akkor nem kell tartania semmitől!





580 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page