Miklauzič István: Kínai–magyar harci győzelem 90 éve – Egy felsejlő hadtörténeti emlék: kínai életek ezreit mentette meg
A szerző PhD-s közgazdász, történetíró, kutató. (ORCID: 0009-0001-4504-677X)
Összefoglalás: Az évezredes kínai-magyar kapcsolat és a mai közeledés jegyében felidézünk egy legújabb kori, ám feledett hadtörténeti emléket. A második kínai-japán háborúban – Mandzsúria lerohanását és a nankingi vérengzést követően – a japánok légierődökkel terrorbombázták Hankau-t és Chang Sha-t. A fordulat azt követően állt be, hogy a kínai légvédelmi tüzérség Magyarországtól megvásárolta és hadrendbe állította a magyar haditechnikai találmányt megtestesítő Gamma-Juhász-lőelemképző vezérlőműszereket.
Nagy megtiszteltetés érte hazánkat, amikor a kínai elnök ellátogatott hozzánk, és ilyenkor érdemes felhívni a figyelmet minden olyan lényeges történetre, amelyek a kapcsolatunk ismételt átélésére serkentenek. A kínai-magyar régmúltra történő visszatekintést követően, van egy legújabb kori közös hadtörténeti emlékünk is, amely felemelő tényező volt a kínai honvédelem történetének alakulásában majd’ száz évvel ezelőtt.
Ha először a magyarok előnépeire tekintünk vissza, akkor a Kínai Nagy Fal mellett találjuk őket – hiszen azt a kínaiak építették a hunok betörése ellen jó kétezer évvel ezelőtt – és azóta kölcsönösen tiszteljük egymást, illetve ápoljuk a régen hol ellenséges, hol baráti kapcsolatunkat. Az utóbbi akkor derült ki igazán, amikor a Han dinasztia a saját császári testőrségét éppen az ellenséges hunokból toborozta, mert a kínai császárok a hun testőröket tartották a legmegbízhatóbbaknak. „A xiongnuk nyíltan vallják, hogy a háborúzás a szakmájuk” [1]. Eleink tehát már akkor elismerést és tekintélyt vívtak ki a kínaiak szemében Ázsiában.
1. ábra. Kínai Nagy Fal [2]
A történelem folyamán aztán egymás emlékezetében éltünk tovább, mígnem egy nagy időugrás után a magyar nép és a Monarchia képviseletében vissza nem mentünk kínai földre, hogy 1900-ban segítsünk a boxerlázadás leverésében, felmutatván egyben megőrzött harci erényeinket. Méltányos elismerésként Tiencsinben koncessziós területen virágzó várost építhettünk. A 108 hektáros terület 16 évig volt Bécs és Budapest felségterülete.
Az első világháború végén erről le kellett mondanunk, mialatt szökött szibériai hadifoglyaink közül többen már Mandzsúrián keresztül Kína felé vették vadregényes útjukat és célba értek. Egyikük, Hugyecz László, Sanghajban 1934-ben megépítette – többek között – Kelet-Ázsia akkori legmagasabb felhőkarcolóját, ez lett a kínaiak építészeti büszkesége egészen 1980-ig, ma a Park Hotel Shanghai.
2. ábra. Sanghaj [3]
Ebben az időben aztán más magyarok is megindultak Kínába, de itthonról. A magyar katolikus misszió alapítására egy ferences atya hetedmagával érkezett a sárkány országába. Sanghajból mentek tovább rendházat létesíteni öt városban, Mandzsúriában. További atyákkal és nővérekkel erősödve, 1932-től a hitoktatás mellett árvaházakat létesítettek.
3. ábra. Japán légitámadás után, Hankau, 1938 [4]
4. ábra. Légiriadó és menekülés, Hankau, 1938 [5]
A központjukat Paokingban építették ki, onnan jártak oktatni, gyógyítani, misézni, évente ezer kínait kereszteltek meg az embertelen nyomor poklában. A japán bombázások idején sebesültek tömegeit látták el. Akiket a kínai hadsereg a túlerővel szemben Hankauban és Chang Shaban nem tudott megvédeni a támadásoktól, azokat a magyar ferencesek vették oltalmukba, gyógyították és vigasztalták őket [6]. Aztán bekövetkezett a fordulat, amikor 1934-ben a kínai légvédelmi tüzérség hadrendbe állította a Magyarországtól vásárolt Gamma-Juhász-lőelemképző készülékeket.
5. ábra. Kínai tüzérek kiképezése a Gammában, 1935 [7]
6. ábra. 34 M lőelemképző [8]
Elkezdődött a kínai hadsereg korszerűsítése és megerősítése a Mandzsúriát is elfoglaló Japánnal szemben. Addig a második kínai–japán háború már széltében-hosszában tombolt, a világsajtó nap-nap után hozta a híreket a borzalmas pusztításokról. A japánok háromszoros erőfölényben voltak a kínai kommunistákkal szemben. A magyar találmány 90 évvel ezelőtti bevetése aztán előidézte a kínai honvédelem számára, hogy később ráköszöntsön a hadiszerencse.
7. ábra. Gamma-Juhász lőelemképző menetszerelvénye, Kína, 1934 [9]
A nagy horderejű változás abban állt, hogy a Peking és Sanghaj elfoglalása utáni nankingi vérengzést követően (1938) a kormány ide helyezte át székhelyét, és innen irányította a dél-kínai hadműveleteket. Ez a város ekkor már naponta ki volt téve a japán légitámadásoknak.
8. ábra. Kínai lakosok légiriadó alatt, 1938~ [10]
9. ábra. Japán Akagi légierő A5M vadászgépe [11]
A japánok nyomasztó légi fölénye miatt a Gamma-Juhász készülékkel felszerelt légvédelmi tüzérütegeket oly módon osztották el a város körül, hogy legalábbis a legfontosabb pontok hatásos védelemben részesüljenek. A harci tapasztalatok alapján tovább tökéletesítették a Gamma-Juhász-féle tűzvezetési rendszert, ennek köszönhetően a kínaiak győzelmet arathattak a terrorbombázást végrehajtó japán légierővel szemben.
10. ábra. Légvédelmi ütegállás, Hankau, 1938 [12]
11. ábra. Lőelemképző ütegállás, Chang Sha, 1938 [13]
Leírása szerint a Gamma kiképző mérnöke éppen a legsúlyosabb légitámadás napján érkezett Chang Shaba, ami a japánoknak örökre emlékezetes maradt. A riadójel után 39 gépből álló japán támadó légierőd jelent meg, mintegy 3600 m magasságban, zárt alakzatban. A vezérgép egy nagy négymotoros bombázógép volt. A légvédelmi ütegek egyszerre indítottak azonnali gyorstüzet. A vezérgép az ütegtől mintegy 6500 m ferde távolságban lezuhant. A vezérgép elvesztése után a többieket is találat érte, sorban zuhantak le, bele a földbe. A támadó gépek közül összesen háromnak sikerült sértetlenül hazajutnia.
A megszemlélt 16 nappali és éjszakai légitámadás mérlege látható volt egy futballpályán, amely teljesen tele volt a lezuhant és összeszedett repülőroncsokkal. Ezen kívül a japánok már a háború kezdete óta naponta többször nagyszámú géppel bombázták a Hankau-Kanton vasútvonalat, de komoly forgalmi zavart nem sikerült előidézniük. A kínai légvédelmi tüzérség biztonsággal uralta a légteret.
12. ábra. Hankau lángokban, 1938~ [14]
13. ábra. Kínai katonák lőelemképzővel, 1938~ [15]
A sikeres honvédelmi együttműködést követően a Magyar Királyság 1940-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Kínával, amelyek azonban a világháború miatt megszakadtak. A mai kapcsolatrendszer kezdetét 1949-től számítjuk, amikor a két ország követséget nyitott Pekingben és Budapesten. Talán mondhatjuk, hogy ez a hajdani lépés manapság fordul igazán termőre, hiszen Kína meghirdette azt az új elvet a hadi helyzetek mellett és azok feloldására, hogy inkább „kereskedjünk”. A háborús hadi emlék így oldódhat fel egy mai kereskedelmi békében.
14. ábra. Kínai küldöttség a Gammában, 1937~ [16]
15. ábra. Kínai küldöttség a lőtéren, 1937~ [17]
A pekingi egyetem 1982-ben kiadott egy magyar történelemről szóló, a címborítóján a magyar Szent Korona képével nyomtatott könyvet kínai nyelven 300 ezer példányban. Az elismerésre méltó kötet lapjai közé képzeletben már ez a történeti leírás is befűzhető.
16-17. ábra. A könyv borítója és címoldala [18]
A magyar honvédség ebben az évben ezzel a történettel is emlékezik a magyar találmányra, amely a kínai lakosság ezreinek életét is megmentette.
HIVATKOZOTT IRODALOM
[1] Sima Qian: A hunok legkorábbi története (A Shi Ji 110. kötete). Ford.: Du Yaxiong és Horváth Izabella. Magyar Ház Kiadó, Budapest, 1997, 61. p. ISBN 963 9335 06 1.
[2] Burton, Rosemary - Cavendish, Richard: A világ száz csodája. Wonders of the World. Magyar Könyvklub, Budapest, 1992, 86. p. A szerző felvétele.
[3] By WiNG - Own work, CC BY 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3863146 (Letöltve: 2024.5.17.)
[4] [5] Robert Capa International Center of Photography, https://www.icp.org/browse/archive/constituents/robert-capa?all/all/all/all/0 (Letöltve: 2024.5.17.)
[6] Gábris Grácián: A kínai nyomor poklában. Ferences Missziók Ügyvivősége, Budapest, 1942.
[7] [8] [9] Forrás: Gamma-gyűjtemény.
[10] Robert Capa International Center of Photography, https://www.icp.org/browse/archive/constituents/robert-capa?all/all/all/all/0 (Letöltve: 2024.5.17.)
[11] Mitsubishi A5M fighter. https://en.m.wikipedia.org/wiki/File:Akagi_-_A5M_fighter.jpg (Letöltve: 2024.5.17.)
[12] Schneider József: Légitámadás Kínában. In: Gamma-Élet 1939 Tavasz. Gamma Jóléti Osztály, Budapest, 1939. április, 9. p. Családi emléktár E555.
[13] Schneider József: Légitámadás Kínában. In: Gamma-Élet 1938/39 Tél. Gamma Jóléti Osztály, Budapest, 1938. december, 14. p. Családi emléktár E549.
[14] File:Hankou city has fallen No.1 1938.jpg https://en.m.wikipedia.org/wiki/File:Hankou_city_has_fallen_No.1_1938.jpg (Letöltve: 2024.5.17.)
[15] Légvédelmi tüzérek Kínában egy gyakorlaton a Gamma-Juhász lőelemkézővel. Forrás: Gamma-gyűjtemény.
[16] Kínai katonai küldöttség látogatása a Gammában, Budapesten, 1937-ben. Forrás: Gamma-gyűjtemény.
[17] Kínai katonai küldöttség látogatása a tüzérségi lőtéren, Hajmáskéren, 1937-ben. Forrás: Gamma-gyűjtemény.
[18] Magyarország története. Pekingi egyetem magyar tanszékének kiadványa, Peking, 1982, 396 p. Forrás: a szerző tulajdona és felvétele.
Kapcsolódó cikkünk:
Chinese-Hungarian Combat Victory 90 Years Ago
A shimmering event of Military History
Abstract:
In the spirit of the millennia-old Chienese-Hungarian relationship and today's rapprochement, we recall a recent but forgotten military historical event. In the Second Sino-Japanese War, following the invasion of Manchuria and the Nanking massacre, the Japanese terror-bombed Hankau and Chang Sha with air force bombardments. The turnaround came after the Chinese air defense artillery purchased and deployed the Gamma-Juhász anti-aircraft firing instruction equipment, a Hungarian military technology invention.
Keywords: Chinese-Hungarian relation, Second Sino-Japanese War, anti-aircraft artillery, Gamma-Juhász predictor.
Comments