Mindennapi szemezgetésünk (18:10) 09.08.
–
Ukrajna elvárja, hogy az összes nyugat-európai ország, amely befogadta az ukrán menekülteket, visszaadja a sorköteles korú férfiakat, hogy besorozhassák őket a hadseregbe és a frontra küldhessék őket. Az osztrák hatóságok azonban elutasították az Ukrajnából az országba érkezett katonaköteles korú férfiak kiadatását – írta meg a Do Rzeczy. A lengyel lap arról tájékoztatott arról, hogy az osztrák belügyminisztérium nem hagyja, hogy bárki feltételeket szabjon Ausztria számára.
Az osztrák belügyminisztérium szerint az ukrán férfiak Ukrajnába való visszatoloncolásának lehetőségével nem fognak számolni, főleg azzal a kilátással, hogy a frontra küldik őket. Sajtóinformációk szerint Ausztriában jelenleg mintegy 14 ezer 18 és 54 év közötti férfi tartózkodik, akik a háború miatt hagyták el a hazájukat. A bécsi kormány eddig összesen 101 629 menekültnek nyújtott segítséget.
· Ki hogyan találja meg a számítását, s mit tehet Magyarország a megváltozott helyzetben? Hírmagyarázat Tóth Mátéval, Kohán Mátyással és Kacsoh Dániellel.
· Mire volt jó Magyarországnak az augusztus 20-i diplomáciai nagyüzem?
· Mely keleti államok jöhetnek szóba potenciális energiaszállítóként?
· Hogy áll a Törökországért és Azerbajdzsánért folyó versenyfutás?
· Kapunk-e valaha földgázt Türkmenisztántól, s ha igen, hogyan?
· Ki nyert és ki veszített jelen állás szerint az orosz-ukrán háború miatt bekövetkező világgazdasági felfordulásból?
A milliárdos saját bevallása szerint a Starlink nem volt aktív a Krím fölött – viszont hiába kérték az ukránok, nem kapcsolta be őket.
Elon Musk pár nap múlva megjelenő életrajzi könyvében sajtóhírek szerint az áll, hogy hogy az amerikai üzletember szándékosan kapcsolta ki a Starlink működését a Krím közelében, hogy meghiúsítsa az ukrán fegyveres erők dróntámadását az orosz haditengerészet ellen – legalább is ezt állítja a CNN.
Ezek szerint Musk titokban utasította a mérnökeit, hogy kapcsolják ki a Starlink műholdas kommunikációs hálózatát egy nagy ukrán offenzíva során – írta Mario Nawfal az X-oldalán.
A nagy port felkavart állítások kapcsán megszólalt maga Elon Musk is.
Musk azt hangsúlyozta egy kommentben: „A Starlink a kérdéses régióban soha nem voltak aktiválva. A SpaceX nem deaktivált semmit.” (…) „A kormányhatóságok kérése volt, hogy a Starlinket aktiválják egészen Szevasztopolig” – írta a tech guru az X-oldalán.
Elon Musk meglátása szerint a kérés mögött egy olyan nyilvánvaló szándék húzódott meg, hogy elsüllyesszék a horgonyzó orosz flotta nagy részét. „Amennyiben beleegyeztem volna a kérésükbe, akkor a SpaceX kifejezetten bűnrészes lett volna egy súlyos háborús cselekményben és a konfliktus eszkalációjában”.
A leköszönő lett kormányfő szerint a tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy Oroszországot felelősségre kell vonni a háborúért.
„Egyvalami világos: barátokként összefogunk, és segítünk Ukrajnának, amely meg fogja nyerni ezt a háborút”. Krisjanis Karins, leköszönő lett miniszterelnök egyben a balti ország ügyvivő külügyminisztere is. Beszámolója szerint az említett országcsoport mostani megbeszéléseinek központjában az állt, hogy miként lehetne jobban és összehangoltabban segíteni a kijevi vezetést. Megvitatták azt is, hogy az Európától távolabb eső országoknak hogyan lehetne tudtukra adni, hogy „Oroszország Ukrajna elleni brutális háborúja valóban egy imperialista háború”.
Az ENSZ szerint 2022 februárja óta valamivel több mint 1 millió ukrán menekült érkezett Németországba. Ma négyötödük továbbra is munkanélküli.
Az ukránok integrációja a német munkaerőpiacra “lassan halad” a szomszédos Lengyelországhoz és Csehországhoz képest, ahol a menekültek mintegy kétharmadának van munkája – jegyezte meg a lap csütörtökön megjelent cikkében.
A különbség egyik fő oka, a Die Welt szerint, a német hatóságok által nyújtott nagyvonalú pénzügyi támogatás. Az ukránok havi 502 euró összegű, határozatlan idejű kifizetést kaphatnak, és a megélhetési költségeket is fedezhetik – fejtette ki a lap, amely szerint ez motivációhiányt okoz a munkakeresésben.
Lengyelországban a menekülteknek járó havi juttatás mindössze 66 euró, a menekült szálláson élőknek pedig négy hónap után a költségek felét kell fedezniük. A cseh hatóságok 200 eurós pénzügyi támogatást nyújtanak, amely öt hónap után 130 euróra csökken.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint ez egy “bűnös lépés” az USA részéről. “Ez nem csak egy eszkalációs lépés, hanem annak a felháborító semmibe vételét tükrözi, hogy Washington felháborító módon nem törődik a környezeti következményekkel”, amikor szegényített uránt tartalmazó lövedékeket használ a harctéren.
Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára “nagyon rossz hírnek” nevezte a fejleményt, és utalt a rákos megbetegedések számának növekedésére a volt Jugoszlávia területén, ahol a NATO 1999-es bombázó hadjárata során szegényített uránt tartalmazó lőszereket használtak. Peszkov azt is mondta, hogy a Kijevnek nyújtott amerikai katonai támogatás folytatása a Biden-kormány azon szándékának jele, hogy “az utolsó ukránig akar háborút folytatni”.
Kedden az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Ukrajna az ellentámadás három hónapja alatt mintegy 66 ezer katonát és 7600 nehézfegyverzetet veszített, de jelentős eredményt nem ért el. Kijev eddig több kisebb falu elfoglalását jelentette be, de ezek a fő orosz védelmi vonalaktól jóval távolabb helyezkednek el.
Oroszország többször figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei által Ukrajnának szállított fegyverek csak meghosszabbítják a harcokat, de nem akadályozzák meg Moszkvát abban, hogy elérje katonai műveletének céljait. Orosz tisztviselők azzal is érvelnek, hogy a fegyverellátás, a hírszerzési információk megosztása és a kijevi csapatok kiképzése már azt jelenti, hogy a nyugati országok de facto a konfliktus részesévé váltak.
Ha a javaslat törvénnyé válik, akkor az új norma megsértőit komoly pénzbírságra, súlyosabb esetben elzárásra ítélhetik. A jogszabály szövegében azonban magának a vétségnek a definíciója, valamint az elkövetési magatartások leírása hiányzik, így hatályba lépését követően teljesen az intézkedő hatóságok döntési jogkörébe kerülne a jogsértés elkövetésének megítélése.
A jogbizonytalanság miatt a neten, a közösségi médiák tereiben vita alakult ki a kormányzati terv ellen, sokan vehemensen támadják ezt az átgondolatlan javaslatot.
A kínai államhatalom jogszabályok sorát kívánja bevezetni, a reformcsomag neve: közbiztonságot erősítő intézkedéscsomag.
A Kínai Kommunista Párt 2019-ben döntött úgy, hogy „erkölcsi irányelveket” foglal jogszabályokba,
hogy a közerkölcs és a köztisztesség általuk vallott erényeit állami eszközökkel behajtható, elvárt, követendő normákká tegye.
Ennek egyik jogszabálya lehet rövidesen az úgynevezett „öltözködési” törvény, amelynek egyik paragrafusa kimondja: azok a személyek, akik „a kínai néplélekre káros, a nemzeti érzületet sértő” ruházatot vagy jelképeket viselnek, vagy ilyen öltözet vagy jelképek viselésére késztetnek másokat, 15 nap elzárásra és 5000 jüanig (= 250 ezer forint) terjedő pénzbüntetésre ítélhetőek.
Ugyanezek a büntetések szabhatók ki azon személyekre is, akik ugyanilyen „sértő” tartalmú írásokat publikálnak vagy beszédeket mondanak.
Orbán Viktorról kéne példát vennie a Republikus Pártnak egyes szakpolitikai területeken – olvasható a The New York Times nevű amerikai napilapban. A cikk szerzője, Talmon Joseph Smith szerint sokaknak ez adhatná vissza az amerikai álmot, mert a fiatalok és sok más amerikai számára az amerikai álom jelenleg halottnak tűnik.
Tucker Carlsonnal és néhány más konzervatív politikussal összhangban Gabe Guidarini republikánus szakértő is úgy véli, hogy a Republikánus Pártnak Orbán Viktortól kellene példát vennie egyes szakpolitikai területeken.
„Megölni egy papot” – Bayer Zsolt összegyűjtötte a Böjte Csaba elleni lejárató kampány főkolomposait
„Megölni egy papot” – ezzel a címmel jelent meg Bayer Zsolt írása a Magyar Nemzeten, amelyben a Böjte Csaba elleni lejárató kampányról fejti ki a véleményét. A publicisztika elején megjegyzi, hogy Agnieszka Holland megrendítő filmjének is ugyanez a címe, amely Jerzy Popieluszko atyának meggyilkolását dolgozza fel.
A publicista szerint ma a virtuális térben zajlik a kivégzés – ám a célszemélyek nem változtak. „Egy szó, mint száz: a normalitás katonáit kell kivégezni”.
Ha az illető ráadásul pap, és még nemzeti ikon is lett belőle sok évtizedes, felbecsülhetetlen gyermekmentő szolgálata okán, akkor biztosan nincs kegyelem.
Akkor a kivégzőosztag megkapja a parancsot” – írja Bayer. A fent említett filmmel hozta párhuzamba Böjte esetét a publicista.
„Esetünkben a célszemély: Böjte Csaba atya.
A megbízó, parancskiadó: George Soros – sátánista gazember."
