top of page

Mindennapi szemezgetĂ©sĂŒnk (08:25) 12.05.



Liz Gunn ĂșjsĂĄgĂ­rĂł csatlakozik Maria Zeee-hez, miutĂĄn közzĂ©tette az eddigi legsĂșlyosabb adatokat a COVID-bƱnözĂ©ssel kapcsolatban: az Ășj-zĂ©landi egĂ©szsĂ©gĂŒgyi minisztĂ©rium informĂĄtorĂĄnak adatai az Ășj-zĂ©landiak közvetlenĂŒl a COVID-injekciĂłk miatt bekövetkezett halĂĄleseteit mutatjĂĄk be egy olyan adatkĂ©szletben, amelyet MINDEN orszĂĄg felhasznĂĄlhat a bƱnözƑk felelƑssĂ©gre vonĂĄsĂĄra.


Egy meglehetƑsen fontos szakĂ©rtƑi vallomĂĄsra kerĂŒl sor ma hĂ©tfƑ este Londonban a Parlament egyik ĂŒlĂ©stermĂ©ben, amelyrƑl Ășgy tƱnik, az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄgban nem sokan tudnak. Minden parlamenti kĂ©pviselƑ meghĂ­vĂĄst kapott. Több mint 200 000 EXTRA halott Ă©s több mint 1 milliĂł megnyomorodott! Nem tudni pontosan mikor kezdƑdnek az elƑadĂĄsok/beszĂ©dek. https://peterhalligan.substack.com/p/coming-this-monday-speaking-to-what


„GĂĄza palesztin föld Ă©s mindig a palesztinokĂ© marad” – jelentette ki a török elnök.


Új szakaszĂĄba lĂ©pett a hĂĄborĂș.


A nemzetközi közössĂ©g egyre több tagja figyelmezteti Izraelt az emberi jogok Ă©s az erkölcsi alapĂ©rtĂ©kek betartĂĄsĂĄra – Ă­rja az Euronews. LegutĂłbb a nĂ©met kĂŒlĂŒgyminisztĂ©rium közölte, hogy „Izraelnek nem csak utasĂ­tania kell a gĂĄzaiakat, hogy költözzenek biztonsĂĄgos helyre, hanem ezt lehetƑvĂ© is kell tennie”. A szĂłvivƑ egyĂșttal aggodalmĂĄt fejezte ki amiatt, hogy Izrael HamĂĄsz elleni szĂĄrazföldi hadjĂĄrata kiterjedhet GĂĄza menekĂŒltekkel zsĂșfolt dĂ©li rĂ©szĂ©re.


Joåv Galant az övezet hatåråról szemlélte meg a Gåza északi részén zajló harcokat. (nu, håt ez az! amott az utolsó csepp ukrån vérig, emitt meg az utolsó palesztin eltakarítåsåig!)


Izrael szerint akĂĄr heteken belĂŒl kĂ©pesek elĂĄrasztani a földalatti hĂĄlĂłzatot. (nu, mondom... aztĂĄn majd nemsokĂĄra az arab tankönyvek Ă­rnak az Ășj, nagyszabĂĄsĂș holokausztĂłl, a zsidĂłk elkövette nĂ©pirtĂĄsrĂłl...)


KonferenciĂĄval ĂŒnnepeltĂ©k a Magyar KĂŒlĂŒgyi IntĂ©zet megalapĂ­tĂĄsĂĄnak 50. Ă©vfordulĂłjĂĄt. A rendezvĂ©nyen felszĂłlalt OrbĂĄn Viktor miniszterelnök is – szĂĄmolt be rĂłla az OrigĂł. A kormĂĄnyfƑ bejelentette, hogy az IntĂ©zet a jövƑben a Miniszterelnöki KabinetirodĂĄn keresztĂŒl a politikai igazgatĂł segĂ­tsĂ©gĂ©vel a miniszterelnök munkĂĄjĂĄt segĂ­ti. „Mindez a rĂ©gi vilĂĄg helyreĂĄllĂ­tĂĄsa. Amikor MagyarorszĂĄg szuverĂ©n Ă©s önĂĄllĂł kĂŒlpolitikĂĄt folytatott, akkor a kĂŒlĂŒgyek vezetĂ©se mindig miniszterelnök központĂș volt” – fogalmazott.


„OrbĂĄn felkĂ©szĂŒl az összecsapĂĄsra az ukrĂĄn tagsĂĄggal kapcsolatban” – fogalmazott a Politico reggeli brĂŒsszeli hĂ­rlevele. A beszĂĄmolĂłjuk szerint a magyar miniszterelnök „tovĂĄbb fokozta az Ukrajna EU-csatlakozĂĄsĂĄval szembeni ellenĂĄllĂĄsĂĄt, Ă©s megerƑsĂ­tette, hogy kĂ©sz kisiklatni az e hĂłnapban esedĂ©kes EU-csĂșcsot, amelyen a vezetƑk zöld utat akartak adni a csatlakozĂĄsi tĂĄrgyalĂĄsok megkezdĂ©sĂ©hez”. A magyar miniszterelnök szerint ugyanis „Ukrajna tagsĂĄga nem összeegyeztethetƑ MagyarorszĂĄg nemzeti Ă©rdekeivel”, Ursula von der Leyen pedig „le akarja nyomni a torkunkon Ukrajna uniĂłs csatlakozĂĄsĂĄt, anĂ©lkĂŒl, hogy felmĂ©rnĂ©, milyen következmĂ©nyekkel jĂĄr ez az eurĂłpai adĂłfizetƑkre Ă©s gazdĂĄkra nĂ©zve”. Mindez pedig a Politico szerint „sokkolta BrĂŒsszelt”, ugyanis „a mĂșlt hĂ©tig a magas rangĂș tisztviselƑk Ă©s diplomatĂĄk azt ĂĄllĂ­tottĂĄk, hogy OrbĂĄn fenyegetĂ©se nem jelent nagy gondot a csĂșcstalĂĄlkozĂł szempontjĂĄbĂłl”.


„Orbánnak igaza van: Ukrajna nem csatlakozhat az EU-hoz!” – írta Harald Vilimsky a Facebook-oldalán.


FennĂĄll a kockĂĄzata, hogy Ukrajna nem kapja meg az EurĂłpai UniĂł ĂĄltal megĂ­gĂ©rt 50 milliĂĄrd eurĂłt a nĂ©metorszĂĄgi költsĂ©gvetĂ©si vĂĄlsĂĄg Ă©s a jobboldali pĂĄrtok megerƑsödƑ pozĂ­ciĂłi miatt – idĂ©zte a Financial Times cĂ­mƱ lap meg nem nevezett eurĂłpai tisztviselƑket. “Az EU tagĂĄllamai messze vannak attĂłl, hogy a december 14-15-i brĂŒsszeli csĂșcstalĂĄlkozĂł elƑtt megĂĄllapodĂĄsra jussanak az uniĂł közös költsĂ©gvetĂ©sĂ©nek feltöltĂ©sĂ©rƑl, beleĂ©rtve az UkrajnĂĄnak szĂĄnt 50 milliĂĄrd eurĂłt” – mondtĂĄk a lapnak a tĂĄrgyalĂĄsokban rĂ©szt vevƑ forrĂĄsok.


A megĂĄllapodĂĄst ĂșjbĂłli megfontolĂĄsra visszakĂŒldte a bolgĂĄr parlamentnek.


Komoly technolĂłgiai elƑrelĂ©pĂ©s.


Az ukrĂĄnok szinte egyenlƑen megosztottak a tovĂĄbblĂ©pĂ©st illetƑen az OroszorszĂĄggal zajlĂł konfliktusban – jelentette a helyi ĂĄllami ellenƑrzĂ©sƱ mĂ©dia vasĂĄrnap a Rating csoport novemberben vĂ©gzett felmĂ©rĂ©sĂ©re hivatkozva. A felmĂ©rĂ©s eredmĂ©nyei szerint a megkĂ©rdezettek 44 szĂĄzalĂ©ka szerint fontos, hogy az OroszorszĂĄggal folytatott tĂĄrgyalĂĄsok sorĂĄn kompromisszumot keressenek, Ă©s hogy mĂĄs orszĂĄgokat is be kell vonni a folyamatba.


Volodimir Zelenszkij az ukrĂĄn fegyvere erƑk egyes parancsnokaival kommunikĂĄl Valerij Zaluzsnij fƑparancsnokot megkerĂŒlve, megakadĂĄlyozva Ƒt abban, hogy a csapatokat vezesse – Ă­rja az Ukrajinszka Pravda cĂ­mƱ lap. “Tudja, nĂ©ha az a benyomĂĄs alakul ki, hogy Zelenszkijnek kĂ©tfĂ©le ukrĂĄn fegyveres erƑi vannak: a “jó”, amelyeket Szirszkij Ă©s mĂĄs kedvencek irĂĄnyĂ­tanak, Ă©s a “rossz”, amely Zaluzsnijnak vannak alĂĄrendelve. Ez nagyon demotivĂĄlĂł a fƑparancsnok szĂĄmĂĄra, Ă©s ami a legfontosabb, megakadĂĄlyozza abban, hogy az egĂ©sz hadsereget irĂĄnyĂ­tsa” – ĂĄll a cikkben.


A teherautĂłkbĂłl 22 kilomĂ©teres sor alakult ki, mivel az ukrĂĄn kamionosok alternatĂ­v utakat keresnek az EU-ba valĂł bejutĂĄshoz a lengyel Ă©s szlovĂĄk kollĂ©gĂĄik ĂĄltal elrendelt hatĂĄrblokĂĄd közepette – közölte a csatorna vasĂĄrnap.


A Politico betekintĂ©st nyert a rendƑrsĂ©gnek adott vallomĂĄsok jegyzƑkönyvĂ©be. MegdöbbentƑ, amit talĂĄltak.


A sĂ©mĂĄban rĂ©szt vevƑ bankĂĄrok, jogĂĄszok Ă©s adĂłtanĂĄcsadĂłk EurĂłpa-szerte több mint hatvanmilliĂĄrd dollĂĄrral kĂĄrosĂ­tottĂĄk meg az adĂłfizetƑket. Messze a nĂ©metek zsebĂ©bƑl hĂșztĂĄk ki a legtöbb pĂ©nzt az adĂłcsalĂłk 2012-ig, amikor a vonatkozĂł jogszabĂĄlyok vĂĄltozĂĄsa miatt a sĂ©ma mĂĄr nem volt tovĂĄbb fenntarthatĂł.


A vilĂĄg vezetƑi megprĂłbĂĄlnak konszenzusra jutni az Ă©ghajlatvĂĄltozĂĄs elleni fellĂ©pĂ©srƑl Ă©s az alkalmazkodĂĄsrĂłl. Az EgyesĂŒlt Államok 3 milliĂĄrd dollĂĄros Ășj klĂ­mafinanszĂ­rozĂĄst jelentett be, mĂ­g FranciaorszĂĄg az atomenergiĂĄt szorgalmazta a kibocsĂĄtĂĄs csökkentĂ©sĂ©nek mĂłdjakĂ©nt. "Most mindannyiunknak szilĂĄrd eltökĂ©ltsĂ©get kell mutatnunk a fosszilis tĂŒzelƑanyagok – mindenekelƑtt a szĂ©n – fokozatos megszĂŒntetĂ©se irĂĄnt. Ezen a klĂ­makonferenciĂĄn erre vitorlĂĄzhatunk" – mondta Scholz a vilĂĄg minden tĂĄjĂĄrĂłl Ă©rkezƑ delegĂĄciĂłknak. Martin Kaiser, a Greenpeace nĂ©metorszĂĄgi ĂŒgyvezetƑ igazgatĂłja szerint ScholzbĂłl hiĂĄnyzik a "következetessĂ©g Ă©s a hitelessĂ©g" klĂ­mapolitikĂĄjĂĄban. Több mint 100 orszĂĄg vĂĄllalta, hogy meghĂĄromszorozza a megĂșjulĂł energiaforrĂĄsokat. BrazĂ­lia bĂĄnyĂĄszati Ă©s energiaĂŒgyi minisztere, Alexandre Silveira azt mondta: "Lula elnök vezetĂ©sĂ©vel az olajbevĂ©teleket tiszta Ă©s megĂșjulĂł energia finanszĂ­rozĂĄsĂĄra akarjuk fordĂ­tani."


EmlĂ©kezetes: Wilders hatalmas gyƑzelmet aratott a parlamenti vĂĄlasztĂĄsokon,miutĂĄn kampĂĄnyĂĄban Ă­gĂ©retet tett a muszlim bevĂĄndorlĂĄs megfĂ©kezĂ©sĂ©re. A holland politikus ezzel csatlakozik a bevĂĄndorlĂĄs-szkeptikusok csapatĂĄhoz, köztĂŒk Giorgia Meloni olasz miniszterelnökhöz Ă©s OrbĂĄn Viktor magyar miniszterelnökhöz, akik ĂŒdvözöltĂ©k vĂĄlasztĂĄsi gyƑzelmĂ©t.


Az amerikai vĂ©delmi miniszter elismerte, hogy a sajĂĄt hadiiparukat tĂĄmogatjĂĄk UkrajnĂĄn keresztĂŒl.


Novemberben a jemeni felkelƑk elfoglaltĂĄk az M/V Galaxy Leader hajĂłt, legĂ©nysĂ©gĂ©t pedig elfogtĂĄk. A hĂșszik a kereskedelmi hajĂłt Ă©s 25 fƑs legĂ©nysĂ©gĂ©t arra hivatkozva kerĂ­tettĂ©k uralmukba, hogy Izrael tĂĄmadĂĄst indĂ­tott a HamĂĄsz ellen, amely oktĂłber 7-Ă©n pĂ©ldĂĄtlan mĂ©rtĂ©kƱ vĂ©rengzĂ©st hajtott vĂ©gre Izraelben. A Galaxy Leadert egy japĂĄn tĂĄrsasĂĄg ĂŒzemelteti, de brit cĂ©g tulajdonĂĄban van, amelyet egy izraeli ĂŒzletember alapĂ­tott.


MiĂ©rt nem a sajĂĄt hazĂĄjĂĄban, illetve Nyugat-EurĂłpa nagyvĂĄrosaiban prĂłbĂĄl az antiszemitizmus ellen kĂŒzdeni? A VĂĄci ZsidĂł HitközsĂ©g elnökĂ©nek Ă­rĂĄsa.


James Carville demokrata stratĂ©ga egy mĂșlt hĂ©ten adott interjĂșban azt ĂĄllĂ­totta, hogy a nemrĂ©giben megvĂĄlasztott keresztĂ©ny republikĂĄnus hĂĄzelnök, Mike Johnson nagyobb veszĂ©lyt jelent az EgyesĂŒlt Államokra, mint az Al-KĂĄida.


A közvĂ©lemĂ©nykutatĂĄs sorĂĄn 2088 brit felnƑttet kĂ©rdeztek meg arrĂłl, hogyan vĂ©lekednek azoknak a könyveknek a betiltĂĄsĂĄrĂłl, amelyeket gyƱlöletbeszĂ©det tartalmazĂł kiadvĂĄnyoknak könyvelnek el - legyen szĂł akĂĄr a BibliĂĄrĂłl. Mint a kutatĂĄs kiemeli, a vĂĄlaszadĂłk közĂŒl leginkĂĄbb a 18 Ă©s 34 Ă©v közöttiek Ă©rtenĂ©nek egyet az ilyen kiadvĂĄnyok betiltĂĄsĂĄval, esetĂŒkben 23 szĂĄzalĂ©k vĂ©lekedett Ă­gy. Ɛket követik a 35-54 Ă©vesek, akiknek 17 szĂĄzalĂ©ka tĂĄmogatna hasonlĂł lĂ©pĂ©seket. Ezzel szemben az 55 Ă©v feletti vĂĄlaszadĂłknak „csak” mintegy 13 szĂĄzalĂ©ka lenne a betiltĂĄs pĂĄrtjĂĄn.


„TĂ©nyleg vonzĂłdom hozzĂĄjuk” – vallott Billie Eilish a sajĂĄt neme irĂĄnti Ă©rzĂ©seirƑl mĂ©g novemberben.


NanĂĄ, hogy aggĂłdĂł szĂŒlƑk a sajtĂł nyilvĂĄnossĂĄgĂĄhoz fordulnak, amikor mĂĄr a legnevesebb egyhĂĄzi iskolĂĄkban is felĂŒti fejĂ©t a liberĂĄlis politikai agitĂĄciĂł. Francesca Rivafinoli Ă­rĂĄsa.


Ezeken vĂĄltoztatna a Mi HazĂĄnk:

  • AlapfokĂș iskolai vĂ©gzettsĂ©ghez kötnĂ©k a szavazati jogot, azaz aki nem tud Ă­rni-olvasni, attĂłl megvonnĂĄk, kĂ©sƑbbi sikeres tanulĂĄs utĂĄn pedig visszaadnĂĄk.

  • KezdemĂ©nyezik a szavazatvĂĄsĂĄrlĂĄs Ă©s lĂĄncszavazĂĄs eltörlĂ©sĂ©t, a csalĂłkat sĂșlyosan bĂŒntetnĂ©k.

  • EltörölnĂ©k a szavazĂłszĂĄllĂ­tĂĄsokat, jelenleg kis lĂ©tszĂĄmmal ez engedĂ©lyezett.

  • BevezetnĂ©k a visszahĂ­vhatĂłsĂĄg intĂ©zmĂ©nyĂ©t a kĂ©pviselƑkre vonatkozĂłan.

  • EltörölnĂ©k a kĂ©pviselƑk mentelmi jogĂĄt.

  • MegvĂĄlasztĂĄs, vĂĄlasztĂĄsi indulĂĄs elƑtt kötelezƑen nyilatkozniuk kellene a jelölteknek kettƑs ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgukrĂłl. Itt NovĂĄk MĂĄrki-Zay PĂ©terre utalt, akirƑl csak az elƑvĂĄlasztĂĄsok utĂĄn derĂŒlt ki, hogy egyben kanadai ĂĄllampolgĂĄr is.

  • Közvetlen ĂĄllamfƑvĂĄlasztĂĄst vezetnĂ©nek be, a „nĂ©p vĂĄlassza a köztĂĄrsasĂĄgi elnököt”.

  • KötelezƑ lenne vĂĄlasztĂĄsi programot adniuk a pĂĄrtoknak, mĂĄskĂ©nt nem indulhatnak a vĂĄlasztĂĄsokon.

  • KötelezƑ miniszterelnök-jelölti vitĂĄt vezetnĂ©nek be.

  • A mĂ©diatanĂĄcsban ellenzĂ©kieknek is helyet kell biztosĂ­tani.

A “Szent IstvĂĄn 2025” programsorozat elindĂ­tĂĄsĂĄnak Ă©rdekĂ©ben a hĂĄrom szervezet öt Ă©vre szĂłlĂł egyĂŒttmƱködĂ©si megĂĄllapodĂĄst Ă­rt alĂĄ azzal a szĂĄndĂ©kkal, hogy Szent IstvĂĄn ĂĄllamĂ©pĂ­tƑ, ĂĄllamszervezƑ, egyhĂĄzszerevezƑ munkĂĄjĂĄt, kĂŒlpolitikĂĄjĂĄt Ă©s a szomszĂ©dos birodalmakhoz fƱzƑdƑ kapcsolatĂĄt, politikai tetteit megismertesse – mondta Lomnici ZoltĂĄn, az Emberi MĂ©ltĂłsĂĄg TanĂĄcsa EgyesĂŒlet elnöke, aki a program tĂĄrselnökekĂ©nt vesz rĂ©szt a kezdemĂ©nyezĂ©sben.


1822-ben, majdnem kĂ©tszĂĄz Ă©vvel ezelƑtt egy olyan könyv jelent meg nĂ©met nyelven, amely a hazĂĄnkrĂłl szĂłlĂł leĂ­rĂĄsok egyik legfontosabb hivatkozĂĄsĂĄvĂĄ vĂĄlt. „A magyarorszĂĄgi Buda szabad kirĂĄlyi vĂĄrosĂĄnak teljes leĂ­rĂĄsa” cĂ­men napvilĂĄgot lĂĄtott mƱ lĂĄtvĂĄnyos sikert Ă©rt el kĂŒlföldön is. Ez mĂĄsodik kötete volt annak a vĂĄllalkozĂĄsnak, amely egy Ă©vvel korĂĄbban, 1821- ben a MagyarorszĂĄg szĂ­vĂ©nek szĂĄmĂ­tĂł Pest-Buda teljes körƱ bemutatĂĄsĂĄra vĂĄllalkozott. Az elsƑ kötet cĂ­me: „A magyarorszĂĄgi Pest szabad kirĂĄlyi vĂĄrosĂĄnak teljes leĂ­rĂĄsa”. SzerzƑje Franz Schams, azaz, ahogy kĂ©sƑbb sokan hĂ­vtĂĄk Schams Ferenc. Nem tĂșlzĂĄs azt ĂĄllĂ­tani, hogy ez volt az elsƑ olyan munka, amelyik feltette MagyarorszĂĄgot az akkori vilĂĄg turisztikai tĂ©rkĂ©pĂ©re. Schams a könyveivel a magyar fƑvĂĄros idegenforgalmĂĄnak megteremtƑjĂ©vĂ© vĂĄlt.

 

MeghĂ­vĂł: PalĂĄver


MeghĂ­vĂł: A cansel culture Ă©s a woke mozgalom harapĂłfogĂłjĂĄban


986 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY mƱvei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page