Mindennapi szemezgetésünk (08:00) 2025.05.21.
- szilajcsiko
- máj. 21.
- 6 perc olvasás
Dr. Jay Bhattacharya, a Stanford Egyetem orvosprofesszora és közegészségügyi közgazdász 2025 áprilisában vette át az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézetének (NIH) vezetését. Ez a pozíció nem csupán az amerikai egészségügyi kutatások csúcsszerve, hanem az egész világ biomedicinai irányvonalait is meghatározó központ: a világ legnagyobb és legbefolyásosabb egészségügyi kutatóintézete, amelynek éves költségvetése meghaladja az 50 milliárd dollárt, és döntései több ezer intézmény, kutató, gyógyszerfejlesztés és közegészségügyi irányelv sorsát befolyásolják világszerte. Bár az ilyen szintű intézményi vezetőktől többnyire óvatos, semleges nyilatkozatokat vár a tudományos közeg, Bhattacharya egyetlen határozott kijelentéssorozata vihart kavart a globális orvostudományi világban: szerinte az mRNS-alapú vakcinatechnológia jelenlegi formájában megbízhatatlan, kiszámíthatatlan, és egyáltalán nem érett arra, hogy embereken alkalmazzák. KariKór
A Moderna által fejlesztett új kombinált oltás, amely egyszerre véd az influenza és a Covid-19 ellen, erősebb immunválaszt vált ki, mint a külön beadott vakcinák – derül ki a nemrég közzétett klinikai vizsgálat eredményeiből, melyet a Live Science szemlézett, írja a Portfólió.
"Néhány perccel ezelőtt telefonhívást kaptam a WHO főigazgatójától, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusztól, aki arra kért, hogy a Szlovák Köztársaság kormánya változtassa meg álláspontját, és ne kérjen szavazást a pandémiás megállapodásról, amelyre ma este később kerül sor. Ismételten hangsúlyoztam, hogy a szlovák küldöttséget köti a szlovák kormány azon utasítása, hogy szavazást kérjen a pandémia-megállapodásról. A Szlovák Köztársaság miniszterelnöke meglepetésének ad hangot amiatt, hogy megpróbálnak elkerülni egy alapvető demokratikus intézményt – a szavazást. Ha mégis sor kerülne szavazásra, a szlovák küldöttséget arra utasították, hogy ne támogassa a pandémia-megállapodást, mivel az aláássa a tagállamok szuverenitásának elvét, és aránytalanul beavatkozik az emberi jogok szférájába." (Fimmy Sobak)
A WHO közgyűlése elfogadta a világ első járványügyi megállapodását, amely szerintük a járványokra való „igazságosabb és hatékonyabb nemzetközi felkészülést” szolgálja. A lépés ellen korábban csak a Mi Hazánk tiltakozott, hiszen a szerződés alapvető emberi szabadságjogokat sérthet, miközben a nemzeti szuverenitást is jelentősen korlátozza.
Szerinte a moldovai szavazóköröknél százmillió eurós költségvetésből pénzelt választói turizmus és szavazatvásárlás torzította el a választói akaratot.
Orbán Viktor és George Simion gusztustalan összeborulását itthon és külföldön szinte teljesen egyhangúan az állítólagos „oroszbarátságukkal” magyarázták, és a Kreml titkos machinációját látták a háttérben, holott egészen másról van szó. (kuruc.info)
Nem esett szó az orosz-ukrán tűzszüneti megállapodás időkeretéről az orosz és az amerikai elnök között - jelentette ki Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója hétfőn Vlagyimir Putyin és Donald Trump hétfői telefonbeszélgetéséről.
A orosz elnök többek között kijelentette, hogy Moszkva kész együttműködni Ukrajnával egy memorandum kidolgozásában, amely magában foglalja a tűzszünetet is.
Trump, aki azt mondta, hogy könnyebbnek találja Moszkvával, mint Kijevvel tárgyalni, miközben a két ország közötti béke közvetítésére törekszik, hétfőn megismételte hasonló véleményét, amikor arról kérdezték, hogy szerinte Ukrajna „eleget tesz-e” az ellenségeskedések befejezése érdekében.
Az Axios portál szerint Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után tájékoztatta az Európai Unió vezetőit és Volodimir Zelenszkijt, hogy nem támogatja az Oroszország elleni szankciók szigorítását.
Az Ukrajnát támogató európai vezetők állítólag „megdöbbentek” azon, hogy Donald Trump amerikai elnök a két vezető közötti telefonbeszélgetést követően elutasította a Vlagyimir Putyin orosz elnökre gyakorolt nyomást célzó erőfeszítéseiket.
Múlt héten Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának elnöke azt mondta, hogy az uniós szankciók következő fordulója az orosz pénzügyi szektort, az olajkitiltások kijátszására használt hajóflottát és az Északi Áramlat rendszert célozza majd. Mint mondta, a cél az, hogy Moszkvát 30 napos feltétel nélküli tűzszünet elfogadására kényszerítsék Ukrajnában.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta tizenhetedik szankciós csomagját, mely egyebek mellett az orosz energiaipart, ezen belül az eddigi szankciókat megkerülő úgynevezett orosz "árnyékflotta" tartályhajóit, valamint az orosz erőket fegyverekkel ellátó vállalatokat és vezetőiket célozza.
Az Amnesty az ukrajnai konfliktus 2022 februári eszkalálódása óta aktívan dolgozik „a katonai konfrontáció fokozásán”. Az orosz ügyészek azzal vádolták a civil szervezetet, hogy fehérre mossa az ukrán háborús bűnöket, Kijev nagyobb pénzügyi támogatására és Moszkva gazdasági elszigetelésére szólít fel.
A Muszlim Testvériség és a politikai iszlám Franciaországban címmel, a francia titkosszolgálatok által Bruno Retailleau belügyminiszternek készített jelentés szerint az iszlamisták a többi között a saria, azaz az iszlám törvénykezés bevezetésén dolgoznak Franciaországban – számolt be róla a Le Figaro című francia lap kedden. Retailleau korábban bejelentette, hogy szerdán Emmanuel Macron francia elnök vezetésével a védelmi tanács fogja megvitatni a jelentést.
Kína a világ első „drónhordozó” repülőgépének felbocsátására készül, amely képes mesterséges intelligenciával irányított kamikaze drónrajokat indítani nagy magasságú küldetések során.
Végrehajtották a világ idei eddigi legnagyobb tőzsdei bevezetését.
Izrael az éhezést háborús fegyverként használja a palesztinok ellen. Fokozatosan és tudatosan kiéhezteti őket, majd nagyszabású támadásokkal folytatja a népirtást. Az elmúlt 72 óra alatt legalább 500 palesztint gyilkoltak le a cionisták szerte Gázában. Az egészségügy teljesen össze van omolva Gáza területén. (szentkoronaradio.com)
„Normális állam nem folytat háborút a polgári személyek ellen, nem öl hobbiból gyermekeket, s nem tűzi ki magának célként a lakosság deportálását. Sajnálattal látom, hogy az izraeli kormány örökké akarja folytatni ezt a háborút. Ez természetesen elkeserítő, s ennek meg is van a súlyos ára – idézi a Maarív című izraeli napilap Jaír Golánnak, a Demokraták politikai párt elnökének, az izraeli hadsereg tartalékos állományú tábornokának a Reset Bét rádióban ma reggel elhangzott szavait.
Közös közleményben ítélte el hétfőn a brit, a francia és a kanadai kormány Izrael újabb gázai hadműveleteit, és nyíltan szankciókkal fenyegette meg Izraelt a katonai akció folytatása, a Gázának szánt humanitárius segélyek bejuttatásának további akadályozása, illetve a ciszjordániai telepek bővítése esetére.
A törvény teljes erejével sújtanának le a zavargókra. (neokohn)
Kettős mércét emleget a zsidó állammal szemben kettős mércét alkalmazó pipogya spanyol miniszterelnök. (neokohn)
Az amerikai elnök cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint kormányzata háttérbe szorítaná Izraelt.
Az Izrael és a Hamász között közvetítő katari miniszterelnök kijelentette kedden, hogy Izrael újabb Gázai övezeti hadjárata teljesen ellehetetleníti a remélt békemegállapodást.
A TASZ-hoz hasonlóan a Magyar Helsinki Bizottság is kidolgozott egy útmutatót azok számára, akik szabálysértő módon mégis kimennek a vonaglásra. A Bizottság a külföldi – például EU-s – jogszabályokra hivatkozva “jogorvoslatot” is felkínál a szabálysértők számára. Most azonban egy ennél is vérlázítóbb lépést tettek: egy gyermek bevonásával propagandavideót készítettek a tüntetésen való részvétellel kapcsolatos tanácsaikról.
Nemcsak a gazdasági mutatókat vette figyelembe, hanem olyan tényezőket is, mint a nemzetközi és regionális befolyás, a katonai erők, a jelenlét az információs térben és sok más tényező. Vilag Helyzete
Donald Trump amerikai elnök hétfőn aláírta a "Take It Down" elnevezésű törvényt, amely az online zsarolás és kizsákmányolás ellen lép fel, megerősíti az áldozatok védelmét, és növeli a technológiai cégek elszámoltathatóságát.
Mindezt adófizetői pénzből, hogy elhallgattassák az ellenvéleményeket.
Új alkotmánybírókat választott az Országgyűlés kedden. A Fidesz javaslatára Polt Péter legfőbb ügyész és Hende Csaba országgyűlési képviselő is alkotmánybíró lesz a következő 12 évben. Polt az új pozíció miatt már le is mondott a Legfőbb Ügyészség éléről, a kabinetfőnöke, Nagy Gábor Bálint lehet az utódja a köztársasági elnök javaslatára. Hende 23 év után távozik a parlamentből, és ezzel az is biztossá vált, hogy jövőre nem indul el a szombathelyi választókerületben egyéni képviselőjelöltként, írja a Telex.
Még most is Lukács György szelleme, tanítványai döntik el, ki számít ma filozófusnak.
A törvényhozó király.
