Mindennapi szemezgetésünk (08:00) 2025.07.19.
- szilajcsiko
- júl. 19.
- 5 perc olvasás
„Az egyetlen hely, ahol bárki meghalt, a kórházaink voltak. És ez azért volt, mert a kezelések miatt haltak meg.” „Nem a COVID ölt meg... betegeket, hanem a COVID teljes... orvosi kezelésének elmulasztása. A remdesivir, a lélegeztetőgép, a halál – mosás, öblítés, ismétlés.” Kimberly Overton, kritikus állapotú betegek ápolója, bejelentő és a Nurse Freedom Network alapítója/ügyvezető igazgatója Peter Santilli számára leírja, hogy nem a COVID ölt meg embereket a kórházakban, hanem a (szövetségi szinten terjesztett) kezelési protokollok maguk. 35 000 lélegeztetőgépet rendeltek, de soha nem rendelték meg a táplálkozási szondákat. A betegeket tehát lélegeztetőgépre kötötték, de nem táplálták őket. Hagyta őket meghalni. 80 %-uk meghalt.
Álláspontja szerint az ilyen intézkedések — beleértve a digitális egészségügyi azonosítókat — veszélyeztetik a polgári szabadságjogokat és a nemzeti szuverenitást. Úgy érvel, hogy az Egyesült Államok nem adhatja át olyan mértékben a döntési jogkörét, amely lehetővé tenné például a lezárások vagy más közegészségügyi intézkedések bevezetését nemzeti szintű mérlegelés nélkül, különösen, ha ezek az intézkedések egy olyan rendszert szolgálnának, amely aláássa az egyéni jogokat. (Piros Zold)
Az USA egészségügyi minisztériuma szerint a WHO egy korrupt szervezet, amely veszélyt jelent az emberiségre, Szakács Árpád
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke olyan új uniós adót javasolt, amely a 100 millió euró feletti éves bevételű cégekre vetne ki fix összeget, függetlenül attól, hogy azok nyereségesek-e. A cél a Covid utáni közös adósságok visszafizetése és az EU költségvetésének bővítése volt, évente 6,8 milliárd eurós bevétellel számolva – írta meg a Politico. A terv azonban szinte azonnal megbukott. A Politico szerint Németország és Hollandia már a kezdetektől egyértelműen elutasította az új uniós vállalati különadót. Álláspontjuk szerint az Európai Uniónak nincs jogalapja arra, hogy közvetlenül adót vessen ki cégekre, ezért ilyen irányú lépés szóba sem jöhet. A politikai ellenállás nem korlátozódik csupán a tagállamokra, ugyanis az Európai Parlament legnagyobb frakciója, a jobbközép Európai Néppárt is elutasította a tervet.
Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy országa nem fogja blokkolni az Európai Unió 18. csomagját az Oroszország elleni szankciókról július 18-án – jelentette a Reuters. „Ezen a ponton, kedves barátaim, kontraproduktív lenne folytatni és blokkolni a 18. szankciócsomagot holnap” – mondta Fico egy Facebook-videóüzenetben.
A lengyel külügyminisztérium azt ajánlotta a lengyel állampolgároknak, hogy ne utazzanak Oroszországba az ukrajnai harcok miatt, valamint azért, mert az ország szerepel Oroszország ellenséges országok listáján.
Ez az első jelentősebb jel arra, hogy a központi bank infláció elleni küzdelme hosszan tartó, rendkívül szigorú monetáris politika után fordulópontot érhet el – írta az amerikai hírügynökség.
A belga szövetségi parlament csütörtök éjszaka elfogadta a családegyesítési szabályokat szigorító migrációs jogszabályt is, amelyet Anneleen Van Bossuyt menekültügyi és migrációs miniszter terjesztett elő.
A Trump-kormány elrendelte, hogy az amerikai diplomaták ne kommentálják külföldi választások tisztaságát.
Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök ellenezte Donald Trump amerikai elnök bejelentését, miszerint 50%-os vámot vet ki az országából érkező importárukra, és megfogadta, hogy „válaszol” a intézkedésre, és megvédi népe érdekeit.
Trump betartotta az ígéretét. Az amerikai képviselőház éles politikai viták után péntek hajnalban elfogadta a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. A törvényt a kongresszus alsóháza 216 támogató vokssal 213 ellenében szavazta meg.
Carlson a Jeffrey Epstein-ügyet emelte ki példaként a kormányzati titkolózásra és a vezető réteg kiváltságaira. Nem állt meg a jól ismert bűncselekményeknél, hanem mélyebb kérdéseket vetett fel a közönség előtt: honnan származott Epstein rejtélyes vagyona, és milyen kapcsolatok álltak mögötte. „Hogyan jutott valaki odáig, hogy a hetvenes évek végén diplomával nem rendelkező matektanárként dolgozik a Dalton Schoolban – egy előkelő, elit New York-i magániskolában –, majd egyszer csak több magánrepülője, saját szigete lesz és megszerzi Manhattan legnagyobb luxusvilláját?” – kérdezte a tampai közönségtől. „Honnan jött ez a rengeteg pénz?” Kiemelte, hogy Epstein 2013 és 2017 között körülbelül harmincszor találkozott Ehud Barak volt izraeli miniszterelnökkel, jellemzően Epstein magáningatlanjaiban.
Izrael továbbra is vitatja a hágai bíróság joghatóságát.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök felhívta telefonon XIV. Leó pápát pénteken, egy nappal azután, hogy a Gázai övezet egyetlen katolikus templomát izraeli tüzérségi találat érte, amelyben három ember meghalt, és többen megsebesültek – közölte a Vatikán. (kuruc.info)
A Mandiner is beszámolt róla a napokban, hogy kiteljesedni látszik az ellenállás az idei Sziget Fesztivál egyik fellépője, az ír Kneecap zenekar körül. Önmagával a tiltakozással Schilling Árpád is teljesen egyetért, aminek hangot is adott a Facebook-oldalán. „Tiltakozni kell” – szögezte le. „A szelektív kiállással azonban nem értek egyet. Kénytelen vagyok azt feltélelezni, hogy aki válogat az áldozatok között, az valójában nem is ismeri el ezeknek az embereknek a szenvedéseit. Vagy éppen egyetért a kollektív büntetés elvével: a korlátozhatatlan bosszúval. Ha abban egyetértünk, hogy a szélsőséges ideológiák támogatói veszélyt jelentenek a közösségre, akkor bizony ki kellene állnunk Benjamin Netanyahu és kormánya ellenében is” – fogalmazott a rendező. Schilling Árpád a bejegyzése végén erre a következtetésre jutott: „nem lenne rossz közös pontot találni valahol az embertelenség ellenében, hiszen, ha mindig csak az egyik oldal szenvedését ismerjük el, akkor valójában csak féligazságot képviselünk. A féligazság meg végső soron a háborúskodás melegágya.”
A szlovén kormány csütörtöki ülésén nemkívánatos személynek nyilvánította Itamár Bengvír izraeli nemzetbiztonsági minisztert és Becalel Szmotrics pénzügyminisztert, mert megítélése szerint kijelentéseikkel erőszakra buzdítottak, és súlyosan megsértették a palesztinok emberi jogait – közölte Tanja Fajon szlovén külügyminiszter a kabinet ülését követően. Fajon szerint azzal, hogy Szlovénia nemkívánatos személlyé nyilvánította a két minisztert, olyan új lépést tett az EU-ban, amilyet egyetlen más ország sem. Hozzáfűzte továbbá, hogy más nemzeti intézkedések is előkészítés alatt állnak – írja az MTI. "Ez nyomásgyakorlás az izraeli kormányra, és úgy vélem, hogy ha a gázai helyzet nem javul, Szlovénia magabiztosan tudja majd folytatni ezt a nyomást" – hangsúlyozta Fajon.
A szlovén parlament pénteken elfogadta az önkéntes eutanáziáról szóló, mérföldkőnek számító törvénytervezetet.
