Mindennapi szemezgetésünk (08:00) 2025.08.24.
- szilajcsiko
- 3 nappal ezelőtt
- 4 perc olvasás
„Szálljon fel egy villamosra és menjen maga Ukrajnába! Vegyen sisakot, kabátot, fogjon egy puskát és induljon! Ha Macron akarja, mehet–de szerintem egyedül fog menni, mert még a franciák sem követnék". Salvini többször is bírálta már Macronot a kemény álláspontja miatt. Idén év elején „őrültnek” nevezte a francia elnököt, aki szerinte háborúba akarja sodorni az EU-t Oroszországgal. Macron, aki a héten Vlagyimir Putyin orosz elnököt „[Európa] kapuinál álló ogrének” nevezte, többször is felvetette egy „biztonsági erő” Ukrajnába küldésének ötletét, annak ellenére, hogy Oroszország erőteljesen ellenzi ezt és más EU-vezetők sem támogatják. Vilag Helyzete
"Meglátják, hamarosan mindannyian a mester lábai előtt állnak majd és szelíden csóválják a farkukat” – mondta Putyin korábban. Ezt láttuk most teljes valójában bekövetkezni és lejátszódni. Vilag Helyzete
"Még akkor is veszítenének, mert az USA valószínűleg nem hagyna ki egy ilyen nagy megrendelést, ami hasznot hozna a textiliparának”. (Fimmy Sobak)
„Trump béketervének megingásai látszanak. Oroszországnak ez értékes időt jelent, Ukrajnának viszont katasztrofális következményekkel járhat” – zárta cikkét a publicista.
A Barátság kőolajvezeték újabb megrongálása kapcsán Orbán Viktor az oroszokkal való sikeres tárgyalásról is írt: „az ukránok szétlőtték a barátság kőolajvezeték orosz szakaszát, de van műszaki megoldás. Egy hét múlva újraindul a szállítás.” Brüsszelre most sem számíthattunk. Velünk és a szlovákokkal szemben ebben az ügyben is az ukránok oldalára álltak. Ez már nem európai, hanem ukrán bizottság” – emelte ki a miniszterelnök.
Putyin múlt hónapban elmondta, hogy a tengeralattjárók Bulava ballisztikus rakétákkal vannak felszerelve, amelyek hatótávolsága akár 8000 km is lehet.
Finnország és Oroszország közötti kapcsolatok az ukrajnai konfliktus lezárulta után helyreállnak – nyilatkozta Alexander Stubb finn elnök az Yle állami televíziónak adott interjúban. Szerinte az új kapcsolatok Oroszországgal nagyon gyakorlatiasak lesznek.
Rekordelőnyre tett szert a Nigel Farage által irányított Reform UK nevezetű politikai alakulat Nagy-Britanniában a legfrissebb felmérés szerint. Ha most rendeznék a parlamenti választásokat, akkor a Find Out Now nevezetű intézet szerint az ellenzéki párt 33, míg a kormányzó Munkáspárt csupán 18 százalékot érne el. Ez az első olyan felmérés, ami 15 százalékpontos előnyt mutatott ki a Reform UK számára, ekkora fölényről korábban egyetlen intézet sem számolt be.
Itt a bizonyíték: Brüsszel és a titkosszolgálatok irányították a román korrupcióellenes pereket.
Számos európai postai szolgáltató bejelentette, hogy szombattól felfüggeszti több csomag kézbesítését az Egyesült Államokba az új importvámokat övező pillanatnyi bizonytalanság miatt. A német, a dán, a svéd és az olasz posta azonnali hatállyal leállítja az Egyesült Államokba irányuló kereskedelmi csomagok útnak indítását, míg a francia és az osztrák szolgáltató hétfőtől, a brit pedig keddtől követi példájukat.
A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje szombatra virradóra meghozott határozata szerint október 25-én népszavazást tartanak a Bosznia-Hercegovina államszövetséghez tartozó területen egyebek között arról, hogy elfogadják-e Milorad Dodik elnök eltávolítását, illetve a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.
A leváltott szóvivő szerint mindez azt bizonyítja, hogy a külügyön belül is mély ellentétek feszülnek: egyes vezetők még Trump saját álláspontjával is szembemennek, hogy szigorúbb, Izraelt hangsúlyosabban támogató nyelvezetet érvényesítsenek. (neokohn)
Caspar Veldkamp, Hollandia külügyminisztere pénteken este jelentette be, hogy lemond posztjáról, ugyanis eredménytelenül zárult az Izrael elleni szankciókról szóló több órás kormányülés. A külügyminiszter további lépéseket javasolt, ám a kormány ebben nem tudott egységesen dönteni, így arra hivatkozva, hogy a következőkben „külügyminiszterként cselekvőképessége” korlátozva lenne, lemondott.
A 21. század új realitása: atomfegyver nélkül nincs biztonság. India és Észak-Korea példátlan lépései mutatják, hogy a leszerelési ígéretek ideje lejárt. Miközben a világ figyelme Oroszország ukrajnai háborújára szegeződik, két másik atomhatalom csendben, de annál veszélyesebben gyorsította fel nukleáris programját – számolt be The Guardian. India a héten sikeresen tesztelte az Agni–5 nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát, amely akár 5000 kilométeres körzetben képes nukleáris csapást mérni. A fegyver egyértelműen India két fő riválisa, Pakisztán és Kína ellen irányul. Az indiai–pakisztáni viszony idén többször a nyílt háború küszöbéig fajult, és Washington is büntetővámokkal sújtotta Újdelhit, amiért az túl sok orosz energiát vásárol.
Egyetlen nap alatt két csapás rázta meg Kolumbiát: Antioquia tartományban drónnal lelőttek egy rendőrségi Black Hawk helikoptert, Cali városában pedig autóba rejtett pokolgép robbant fel egy katonai létesítmény közelében. A kolumbiai merényletekben legalább tizennyolcan életüket vesztették, több mint hetvenen pedig megsérültek. A hatóságok szerint az akciókat a FARC gerillaszervezetből kivált, a békemegállapodást elutasító fegyveres frakciók hajtották végre, szoros együttműködésben a hírhedt kábítószerkartellekkel.
"Biztos vagyok benne, hogy azokban az országokban, ahol sokan kaptak oltást, hasonló grafikonok lennének, ha hozzá lehetne férni az adatokhoz! Ausztrália többlethalálozás az előző év átlagához képest..." (Piros Zold)
