Mindennapi szemezgetésünk – idegen nyelvű, külföldi sajtóból is (16:49) 2022.05.03.
–
"A történetnek az a tanulsága, hogy bármit talán mégsem tehet meg az állam még járványhelyzetre hivatkozással sem a polgáraival" – írta bejegyzésében Schiffer András ügyvéd, miután pert nyert a magyar állammal szemben az egyik oltatlan pedagógus képviseletében.
Új-Zélandon tömegével állnak fel és fognak össze az oltáskárosodottak és az oltástól elhunytak rokonai Olyan sokan vannak, hogy már nem tudja elhallgatni őket a mainstream média. Ez Új-Zéland történetének legnagyobb botránya? Ennek a helyzetnek a legnagyobb áldozatai most összegyűlnek, összefognak, hogy támogassák egymást, összefognak, hogy elmeséljék a történeteiket, és NEM lesznek CSENDESEK.
„Pesszimista vagyok, de minden lehetséges gesztust meg kell tennünk a háború megállítása érdekében” – fogalmazott az egyházi vezető.
Nancy Pelosi (D-CA) képviselőházi elnök hétfőn kijelentette, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója "a lehető legerősebb katonai választ" indokolja, és az Egyesült Államoknak nem szabad elriadnia az orosz figyelmeztetésektől. Pelosi egy nappal azután nyilatkozott Lengyelországban, hogy előző nap Ukrajnában utazott, ahol Kijevben találkozott Voldymr Zelensky ukrán elnökkel. A Ház elnökét meleg fogadtatásban részesítette Zelenszkij, aki átadta neki az Olga hercegnő rendjét. (v)
Putyin aláírta a megtorló szankciókról szóló rendeletet.
"Egyértelművé tettük, hogy soha nem fogjuk támogatni" – hangsúlyozta a kormányfő. Mivel Magyarország azzal fenyegetőzik, hogy megvétózza az orosz energiatermékek Európai Unióra kiterjedő tilalmát, a blokk most azt fontolgatja, hogy Magyarországnak és Szlovákiának mentességet, vagy hosszabb időkeretet adjon az átállásra. Szlovákia és Magyarország azon EU-tagok közé tartozott, amelyek határozottan ellenzik az orosz olaj betiltását, mivel nagyon függenek az orosz importtól. Hétfőn egy magas rangú magyar kormánytisztviselő azt mondta, hogy Magyarország kész lehet megvétózni az orosz olajimportra vonatkozó uniós embargót – írja a Bloomberg.
További cél, hogy idén nyárig háromoldalú szándéknyilatkozatot írjanak alá Egyiptommal és Izraellel az Európába irányuló LNG-szállítások fokozására.
Minderről egyelőre hivatalos megerősítés még nincs.
Szvetlana Tikhanovskaja száműzött ellenzéki vezető pénteken Washingtonban találkozott Blinkennel és más amerikai tisztviselőkkel. Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy fokozza a technológiai segítségnyújtást Fehéroroszország ellenzékének – mondta pénteken az ország száműzött ellenzéki vezetője, miután Washingtonban találkozott amerikai tisztviselőkkel. „Biztost választ kaptam arra, hogy az USA teljes mértékben támogatja a fehérorosz demokratikus mozgalmat” – mondta Szvetlana Tikhanovskaja, aki a 2020-as választások után menekült el Fehéroroszországból. „Arról is beszéltünk, hogy a fehérorosz újságírókat és aktivistákat felszerelésekkel és modern technológiával látjuk el.” Az Egyesült Államokban hosszú múltra tekint vissza az a módszer, amely során modern technológiával segíti az aktivistákat és tüntetőket a befolyásolni kívánt külföldi országokban. Ennek egyik fő mozgatórugója az Open Technology Fund (OTF), amelyet az Egyesült Államok Globális Médiaügynöksége finanszíroz. Az OTF arra összpontosít, hogy eszközöket biztosítson a tiltakozóknak a megfigyelés elkerülésére és az internetes cenzúra megkerülésére. (v)
A jeziditák (vagy jezídik, jezidek, jazidik) egy, az iraki Szindszár-hegység körül élő, kurd nemzetiségű vallási kisebbség. Az északi kurd nyelvjárást, a kurmadzsit beszélik. A jezidizmus az ősi közel-, illetve közép-keleti vallások számos elemét ötvöző, monoteista vallás, aminek alapelemei mintegy négyezer éve alakulhattak ki. A jezidiség nem missziós vallás, hívei születésükkel válnak a közösség tagjaivá. Vallásos szokásaikat féltékenyen titkolják az idegenek előtt, hitükre betérni nem lehet. Ha egy jezidi más vallású házastársat választ, ezzel elveszíti vallását, és egyúttal számíthat a közösség megtorlására – így például 2015 áprilisában Basikában jazidi férfiak halálra köveztek egy 17 éves lányt, mert egy muzulmán fiút szeretett. Vallásuk gyakorlása közben más hitűek egyáltalán nem is láthatják őket. Emiatt a hívek számát is csak becslik a szakértők – tág intervallumban, hetvenezer és 1,2 millió közé. Be- és elzárkózásuk oka, hogy hitük szerint, míg a többi ember Ádámtól és Évától ered, ők maguk csupán Ádám leszármazottai. Ádám és Éva ugyanis összevitatkozott azon, hogy melyiküké a főszerep a gyermeknemzésben. Ezt eldöntendő egy-egy edénybe helyezték magjukat. Éva edényéből kukacok, bogarak és egyéb gusztustalan lények másztak ki, Ádáméból viszont egy csodaszép fiúgyermek, aki ezért az Edény Fia nevet kapta. Edényfi egy hurit vett nőül, és vele nemzette a jazidikat. Legközelebbi rokon vallásainak a síita iszlám alapelveit elfogadó alevizmust és jarszanizmust tekintik, de éppen e rokonság miatt leginkább az agresszív muszlim felekezetek üldözik őket – a jezidi történelem, az Iszlám Állam 2015-ös vérengzését is beszámítva, 73 nagy pogromhullámot tart számon. *** Ma ismét ezrek menekülnek a Szinjar felől elől, miközben az iraki hadsereg támadást indított a sokat szenvedett jezidik ellen. Egy katona s egy tucat jezidi meghalt a kora reggeli összecsapásokban. Közben mintegy 3000 civil menekült el Szinjar városából és környékéről, mivel az iraki hadsereg érkezése heves összecsapásokhoz vezetett a helyi jazidi milíciákkal, akiket az iraki vezetés ki akar takarítani a környékről. A kurdokkal etnikailag rokon vallási kisebbség, a jazidik az ISIS fő célpontjai közé tartoztak az elmúlt években, és ennek az lett a vége, hogy a PKK-mozgalomhoz csatlakoztak, és megalakították saját milíciáikat. A jazidik felfegyverzése azonban korántsem volt csodaszer a vallási kisebbség számára, mivel az elmúlt napokban a török kormány támadásokat indított a PKK ellen Irakban és környékén, míg maga az iraki kormány próbálja megnyugtatni a jazidi milíciákat. A hadsereg szerint az offenzíva addig folytatódik, amíg az összes jazidi ellenőrzőpontot fel nem számolják. (v)
Az USA-tól többet vártak a húszi háborúban. Turki al-Faisal herceg, a titkosszolgálat korábbi vezetője arról beszélt a szaúdi médiának, hogy a királyságot „cserbenhagyta” az Egyesült Államok, mert tesz lépéseket a szaúdiak biztonsága érdekében folytatott küzdelem során.A herceg megkérdőjelezte az USA által nyújtott biztonsági garanciák értékét. A biztonsági kérdések középpontjában a jemeni háború áll, amelyet a szaúdiak vezettek az elmúlt hét évben. A közelmúltban határokon átnyúló támadások történtek Jemen és Szaúd-Arábia, valamint Jemen és az Egyesült Arab Emírségek között. A szaúdiak azt várják az Egyesült Államoktól, hogy valahogy megvédje őket a jemeni válaszcsapásoktól, amit az USA nem tett, és valószínűleg nem is tudott megtenni. Ahogy a szaúdiak kezdenek tudatában lenni annak, hogy az Egyesült Államok mégsem mindenható erő, nemtetszésüket azzal akarják kifejezni, hogy nem szállítanak olajat az Egyesült Államoknak. Ez csak fokozza a feszültséget és kérdéses, hogy mennyire életképes már a korábban oly szilárdnak tartott történelmi partnerség. (v)
Kijev és Moszkva legfeljebb az agresszor ország kapitulációjáról szóló megegyezést hajlandó aláírni, közölte Olekszij Danilov. Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára május 2-án egy televíziós adásban kijelentette, hogy békés megegyezésről Oroszországgal szó sem lehet, legfeljebb az agresszor kapitulációjáról. „Minél gyorsabban megteszik ezt, annál hasznosabb lesz ez rájuk nézve”, mondta Danilov. Hozzátette, hogy a háborúnak nem lesz hamar vége, még nem érkezett el az áttörés a szemben álló felek között. De figyelembe véve az Ukrajnába érkező haditechnika mennyiségét, arra feltétlenül sor fog kerülni. Volodimir Zelenszkij elnök a múlt héten úgy nyilatkozott, az Oroszország által Ukrajnában elkövetett atrocitások miatt nagyon nagy a kockázata annak, hogy a béketárgyalások teljesen megszakadnak. (v)
Ha igazak a sajtóértesülések, akkor jelentős változás várható az eddig kiegyensúlyozott izraeli álláspontban, bár a források szerint csak szimbolikus méretű segélyről van szó.
Két héttel ezelőtt Zelenszkij kijelentette, hogy nem hajlandó találkozni Steinmeierrel. Az ukrán elnök az orosz vezetéssel való szoros kapcsolata miatt nem volt hajlandó fogadni német kollégáját Kijevben. Akkor Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök azt tervezte, hogy Ukrajnába látogat más európai uniós politikusokkal együtt. Volodimir Zelenszkij elnök azonban felszólalt az érkezése ellen, számolt be róla a Bild című német kiadvány ukrán kormánykörökből származó forrásra hivatkozva. Steinmeier korábban támogatta az Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezését, valamint sokan a német szövetségi kormány oroszbarát politikájának kidolgozójaként tartják számon. A német kancellár továbbra is nehezményezi, hogy hazája államfőjét nem hívják meg Kijevbe, és ezért egyelőre nem tervezi, hogy felkeresi az orosz támadás ellen német támogatással is védekező Ukrajna fővárosát. Olaf Scholz egy televíziós interjúban arra a kérdésre, hogy mikor utazik Kijevbe, azt mondta, hogy még mindig “figyelemre méltó esetnek” tartja, hogy meghívás hiányában nem látogathatott el az ukrán fővárosba áprilisban Frank-Walter Steinmeier, akit alig néhány héttel korábban választottak meg nagy többséggel másodszor is szövetségi elnöknek. Ez az eset a látogatás “útjában áll” – mondta a kancellár a ZDF országos köztelevízióban hétfő este sugárzott interjúban. Rámutatott, hogy hazája jelentős pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának, és az ukrán államiság biztonságát szavatoló garanciavállaló országként is számítanak rá. Egy ilyen országgal nem lehet megtenni, hogy a segítségét elfogadják, és azt mondják, hogy “az elnök viszont nem jöhet”. Ennek világosnak kell lennie minden demokrata előtt – húzta alá Olaf Scholz. (v)
Szergej Marcsenko arról számolt be, hogy Ukrajna a Világbank adományozóitól újabb, 495 millió eurós támogatási részletet kapott. Erről az RBC-Ukraine számolt be a pénzügyminiszter Facebook-oldalán található információkra hivatkozva. A tárcavezető közlése szerint a majd félmilliárdos összeget az Egyesült Államok, Norvágia és Ausztria ajánlotta fel. Ukrajna állami költségvetése a Világbank második fejlesztéspolitikai hitelprogramja keretében Ukrajna gazdaságélénkítésére szánt összeggel gyarapodott, írta Marcsenko. A miniszter egy új amerikai támogatás előkészítéséről is beszélt. Ennek tervezett összege 500 millió dollár lesz. (v)
Az ukrán légierő parancsnoksága megerősítette, hogy „Kijev szelleme csak egy szuperhős-legenda... Stepan Tarabalka NEM „Kijev szelleme”, és NEM lőtt le 40 repülőgépet”. A titokzatos ukrán háborús hőst „Kijev szellemeként” emlegették. Az ukrán hadsereg szerint nemcsak hogy nem halt hősi halált, de nem is volt az igazi személy. A közösségi médiában az Ukrajna elleni teljes körű katonai offenzíva kezdete óta keringett a közösségi médiában az a megalapozatlan történet, amely egy névtelen ukrán vadászrepülőgép pilótájáról szól, aki állítólag hat orosz harci repülőgépet lőtt le egy nap alatt. A történet nagy médiafigyelmet kapott, és a hivatalos ukrán közösségi média csatornák, köztük az ukrán kormány és Petro Porosenko volt elnök Twitter-fiókjai is megörökítették. „Az emberek Kijev szellemének hívják, és ez így van jól” – írta az ukrán kormány a Twitteren február 27-én. "Ez az UAF ász uralja fővárosunk és országunk egét, és máris rémálommá vált a megszálló orosz repülőgépek számára." Az elmúlt két hónapban sokan megkérdőjelezték, hogy a „Szellem” valódi-e. De az ukrán hadsereg csak akkor nyilatkozott, amikor a Szellem állítólagos halála bekerült a hírekbe, és bevallotta, soha nem létezett ilyen ember. A múlt héten még a The Times of London azonosította a Szellemet: „Stepan Tarabalka, egy 29 éves férfi, aki MiG-29-es vadászgéppel repült. A jelentés szerint Tarabalka 40 orosz repülőgépet lőtt le, mígnem az ellenséges erők március 13-án megölték.” A jelentés arra késztette az ukrán légierőt, hogy tisztázza, hogy Tarabalka valóban meghalt egy csatában, de határozottan nem ő volt a „Kijev szelleme”, amely csak egy kitalált karakter, amelyet azért hoztak létre, hogy az ukrán morált erősítse az oroszok elleni konfliktusukban. (v)
Az eddig példátlan módon kiszivárgott dokumentum szerint visszaadnák a jogot az egyes államoknak, hogy abortuszkérdésben döntsenek.
A német “igazságszolgáltatás”, egészen konkrétan a passaui bíróság május 2-án 1 év 8 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte dr. Ronald Weikl orvost és 3 évre eltiltotta az orvosi hivatás gyakorlásától. Mindezt azért, mert maszkhordás alóli mentességhez igazolásokat állított ki beteg embereknek. Az ítélet ellen természetesen fellebbez. Az 1. videó még az ítélethirdetés előtt készült, hatalmas embertömeg várta a bíróság épülete előtt és virágokkal köszönték meg neki, hogy orvoshoz méltóan szembehelyezkedett a politikai paranccsal az emberek egészségének védelmében.
„A jelen törvény hatálybalépésekor fennálló nem állami iskolák és a velük összefüggő tanulóotthonok, továbbá a kisdedóvodák fenntartását – kizárólag egyházi célokat szolgáló tanintézetek (hittudományi főiskola, diakónus és diakonisszaképző stb.) kivételével – az állam veszi át” – olvasható a nem állami iskolák államosításáról szóló 1948. évi XXXIII. törvény első paragrafusában. A törvény demoralizáló hatása évtizedekig rombolta a magyar társadalmat. A rendszerváltás bár lehetőséget jelentett az egyházi iskolák és óvodák számára, mégis 2010-ig, egy konzervatív nemzeti kormány megalakulásáig kellett várni arra, hogy az egyházi nevelés visszakapja régi erejét, hírnevét és fényét.
Szeretnék ezúton is bocsánatot kérni 3 millió honfitársam, sőt az egész ország nevében a bölcsészkaros, LMBTQ-érzelmű, drogliberalizációért kardoskodó, magát rosszul érző hallgatótól, hogy nem sikerült leváltani a kormányt. Ha előre tudta volna az ország, hogy nektek ez ekkora traumát fog okozni, egészen biztosan máshogy voksol majd. Könyörögve könyörgünk: ne hagyjátok itt ezt az országot, mi lesz akkor velünk??!
