MVSZ-hírek: Petőfi szibériai Júlia-verse – Botos László eltávozott – Válasz egy közegészségügy hírre

1. Petőfiért! – Szibériai Júlia-vers – Ismételten közzétesszük a fehéregyházi csata 174. évfordulójának előestéjén

Amint azt egy évvel ezelőtt, az MVSZ Petőfi Sándor Bizottságának tizenkét éves munkáját összegző tanulmányukban Fuksz Sándor és Patrubány Miklós meggyőzően bizonyították, Petőfi Sándor nem halt meg 1849. július 31-én a fehéregyházi csatában, hanem csak súlyosan megsebesült felépülése után a visszavonuló orosz seregek magukkal hurcolták Szibériába, ahol 33 éves koráig, 1856-ig élt.

Egy évtizeddel ezelőtt Szibériában előkerült egy ismeretlen szerző orosz nyelvű Júlia-verse, amelyet Dalmay Árpád, az MVSZ Petőfi Sándor Bizottságának tagja saját fordításában közzétesz most megjelent Petőfi Sándor Szibériában – Legenda vagy valóság? című előadásának különlenyomatában.

Júliának 
(Dalmay Árpád fordításában)

Zúg és süvölt az őszi szélvihar már,

Zörög az ágakon sok halott levél.

Mint rab kezén csörögnek a bilincsek,

Úgy viszi messze szavaimat a szél:

Ó, Julcsám drága! Pusztító méregként

Gyötrik már lelkemet a gondolatok.

Életem árán is visszaszerezném

A te örök és hű szerelmedet én.

Vérző szívem sebével menekültem,

Feláldoztalak a szabadságomért.

Hatalmas Isten, farkasként üvöltöm:

Szemed világa fénysugár szívemben,

Ragyogó kékje már örökre enyém.

„Mielőtt bármit is gondolnánk e versről” – írja fordítója –, „vessük össze Petőfi 1846. október 26-án Koltón írt Erdélyben című versének soraival:

Barangol és zúg, zúg az őszi szél,

Csörögnek a fák száraz lombjai,

Mint rab kezén a megrázott bilincs.

Hallgass, zúgó szél, hadd beszéljek én!

Ha el nem hallgatsz, túlkiáltalak..."

„Teljesen azonos a szibériai vers elejével! Az Erdélyben című verset nem ismertem, jóval az általam fordított könyv megjelenése után fedeztem fel! Nem befolyásolhatott a fordításban" – vallja most kiadott füzetében Dalmay Árpád, majd később így összegez: „Ugye, nem lehet véletlen? S talán a Julcsa név sem, hisz oroszul nincs ilyen becenév."

A szibériai Júlia-verset az MVSZ Petőfi Sándor Bizottságának Burjátországban élő tagja, Dr. Alekszej V. Tyivanyenko találta meg, és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke hozta nyilvánosságra Nagyváradon 2013-ban, a prágai Csémy Miklós fordításában, a Varadinum keretében megtartott előadásában.

Júliának 
(Csémy Miklós /Prága/ fordításában)

Dühöng a zúgó őszi szél,

Zörög az ágakon a hulló levél,

Miként a bilincs a fogoly kezén,

Úgy ragadja távolba szavaim a szél.

Szerelmem Julcsa, méregsötét

Gondolatok emésztik lelkemet ...

Halálom árán is újra kész vagyok,

Kivívni halhatatlan szerelmedet.

Sebzett szívvel rohantam, vérezőn,

S a szabadságért elvesztettelek.

Ó Istenem! Farkasként felüvöltök:

Átjárt szemednek kéklő fénysugára.

Már egy évtizeddel ezelőtt, az MVSZ Sajtószolgálat 7860/130425 számú közleményében felhívtuk a figyelmet e Júlia-versnek Petőfi Szabadság, szerelem című négysorosában megjelent és itt visszatérő két félreismerhetetlen vezérmotívumára.

„Szerelmemért feláldozom/ Az életet”

illetve itt:

„Halálom árán is újra kész vagyok,/ Kivívni halhatatlan szerelmedet.”

„Szabadságért feláldozom/ Szerelmemet”

illetve itt:

„Sebzett szívvel rohantam, vérezőn,/ S a szabadságért elvesztettelek.”

Újabb bizonyíték azoknak, akik nem hisznek Petőfi Sándor Szibériába történt elhurcoltatásában. És újabb fejtörés az elhurcoltatás tényét tagadó irodalom- és hadtörténészeknek.

Végezetül közzé tesszük az orosz nyelvű Júlia-vers eredetijét.

Юлuu

Бушует и гудит осенний ветер,

Звенит на ветвях мертвая листва,

Как на руках раба звенят оковы-цепи,

Так ветер вдаль умчит мои слова.

О, Юльча милая, отравой черною

Съедают мысли мою душу …(неразборчиво)

Ценою смерти готов я вновь

Добыть твою бессмертную любовь

Сжимая рану сердца, бежал, истекая кровью,

За вольность я пожертвовал тобою.

О, Боже праведный! Я снова волком взвою:

Твой взгляд вонзил мне в сердце луч

Блистательной голубизною.

Képeinken: Dalmay Árpád előadásának most megjelent különlenyomata, illetve Patrubány Miklós 2013-ban Nagyváradon, az evangélikus templomban, a szibériai Júlia-verset nyilvánosságra hozó előadásán

2. BOTOS LÁSZLÓ ELTÁVOZOTT – ISTEN VELED, LÁSZLÓ!

Életének 88. esztendejében, New York állambeli otthonában elhunyt Botos László, a Magyarok Világszövetsége Elnökségének tagja, az MVSZ Kárpát-medencén Kívüli Térségének korábbi alelnöke, az MVSZ USA Országos Tanácsának elnöke.

Botos László Simontornyán született. Felmenői között egyaránt ott találunk egy Tolna megyébe költöztetett bukovinai székely őst, miként a híres betyár Patkó Bandit is. Egy fiatalon ért súlyos sérülése megakadályozta a továbbtanulásban. Testi sérüléséből a sportra összpontosító hatalmas erőfeszítéssel állította talpra önmagát. A kommunizmus elől Amerikába disszidáló fiatalember amerikai kenu-válogatottságig küzdötte fel magát, és hajszálon múlott a montreáli olimpián való részvétele. Közben ugyanolyan elszántsággal vetette bele magát a „szabad világban” akkor még megtalálható magyar őstörténeti források kutatásába. Ugyanolyan elmélyülten kereste a Trianonhoz vezető út igazi okait is. Szerzett ismereteit egy hatszáz oldalas, angol nyelvű könyvben – Road to the Dictated Peace – foglalta össze.

Ez az ismeretanyag, hazafias elkötelezettsége és hallatlan munkabírása tette Őt alkalmassá arra, hogy 2008-ban, amikor a Magyarok Világkongresszusa első ízben készült Trianon felülvizsgálatának szentelt konferenciát tartani, és az összes ismert magyarországi szakember politikai okok miatti meghátrált, két hónap alatt meg tudja szervezni azt az értekezletet, amely az egy évvel később elfogadott Igazságot Európának! című MVSZ-dokumentummal létrehozta a második világháború utáni első legitim magyar petíciót, amely Trianon fölülvizsgálatát kezdeményezi,

és amely ott van az Európai Parlament elnökének, az Európa Tanács főtitkárának és Franciaország államelnökének asztalán. Ugyanő kezdeményezte a Magyarok Világszövetsége Elnökségének A közbéke érdekében című határozatát, amely a Kárpát-medencei és európai népek megbékélését szolgálja, és amely rámutat arra, hogy két válogatott cseh értelmiségi – Frantisek Palacky és Rudolf Kucera – miként magasztalta fel, és ajánlotta Európa népeinek figyelmébe az egyedülálló és általuk legtökéletesebb alkotmányúnak minősített Szent Korona Országát. Szenvedélyesen kereste az utat a magyar ifjúság irányába. Évtizedes munkával összeállított egy kétkötetes Olvasókönyvet nemzetünk ifjainak elmélyült magyarságismeretekkel hazafias szellemben való nevelésére, amelyet a Magyarok Világszövetsége adott ki.

Ugyancsak Ő kezdeményezte a jelenleg a 37. számánál tartó Magyarságtudományi Füzetek kiadását, mely sorozatot az MVSZ napjainkban is folytat, és amelynek holtáig szerkesztőbizottsági tagja volt.

Feleségével, az Amerikában magyarul tökéletesen megtanuló, velszi Margaret-tel létrehozták az amerikai székhelyű, ma is működő Magyarságtudományi Intézetet, amelynek honlapján (www.magtudin.org) nehezen, vagy alig elérhető könyvek százait tették közkinccsé.

Élete legnagyobb alkotása a nyolcszáz oldalas Magyarságtudományi tanulmányok, amely a magyarság eltitkolt múltjából 36 tanulmánnyal ötezer éves távlatot nyit meg.

Ez a 2008-ban először megjelent, és azóta sokadik kiadásánál tartó könyv hozta meg az áttörést Magyarországon a magyar ősiséget kutatók számára, és tette a finnugor származáselméletet végképp tarthatatlanná, aminek leáldozása folyamatban van. Ugyanezt a könyvet az angol és francia irodalomtanár Botos Margaret hazafias felajánlásból lefordította a legmagasabb irodalmi szintű angol nyelvre, Selected Studies in Hungarian History címmel.

Ezért a művükért Nagy Lajos király Aranygyűrűvel tüntette ki Őket a Miskolci Bölcsész Magánegyetem.

A Magyarok Világszövetsége odaítélte számukra az élő embernek odaítélhető legmagasabb kitüntetését, a Magyar Nemzetért Ezüstérmet, amellyel együtt az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban egy nevüket viselő emlékfát is avattak.

Botos László távozása pótolhatatlan űrt teremt nem csak Csalája, nem csak a Magyarok Világszövetsége, hanem az egész nemzet életében is. Tartópillér volt Ő a nemzet életében: a magyar nemzet élő lelkiismerete. Szenvedélyesen, teljes hittel és fáradhatatlanul szolgálta nemzetünket. Elvesztése nagy fájdalom. Halálának napja gyásznap a magyar nemzet életében. A Magyarok Világszövetsége Botos Lászlót saját halottjának tekinti. A Turul Házra kitűzték a gyászlobogót. Nyugodjék békében! Az örök Világosság fényeskedjék Neki! Budapest, 2023. július 31-én Patrubány Miklós István Ádám, a Magyarok Világszövetségének elnöke

3. Reagálás egy közegészségügyi hírre

Tegnap jelentette be a Belügyminisztérium államtitkára, hogy augusztus 1-jétől, azaz mától összevonják Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK) és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI). Az üggyel már foglalkozott pár nappal ezelőtt havi rendszeres sajtótájékoztatóján az MVSZ WHO-Munkacsoportja. A friss hírre a WHO-Munkacsoport vezetője, dr. Tamasi József reagált, ekként:

„Egy olyan országban, ahol nincs egészségügyi és oktatási minisztérium, és egy rendőr irányítja az orvosokat, semmin nem lehet csodálkozni.

Egy biztos, hogy ez a lépés is közelebb kívánja hozni azt a fajta diktatúrát, amit a WHO alá rendelt járványhisztéria keltés és kezelés alatt, a magyar választókat eláruló illegitim hatalom-átadás alatt kívánnak megvalósítani.

Müller Cecília hatalmas szakértelmét megismerhette az ország a COVID áljárvány-időszak alatt, nyilvánvalónak tűnik, hogy ilyen szinten a gyógyszerek, táplálékkiegészítők engedélyezését, azok eljárásait is képes lesz megoldani. Biztosan nem azért, hogy Ivermektin, nagy dózisú C vitamin, glutation és egyéb növényi anyagok hozzáférhetők legyenek az oltások mellékhatásainak kezelésében, hanem inkább azért, hogy