Néhány szó a keresztyénségről Szájer bukása kapcsán
![](https://static.wixstatic.com/media/55b554_fc05c9394e6d4bb9a552cb3dad30b04d~mv2.jpg/v1/fill/w_60,h_90,al_c,q_80,blur_3,enc_auto/55b554_fc05c9394e6d4bb9a552cb3dad30b04d~mv2.jpg)
Megfigyeltük-e, hogy még Szájer politikai ellenfelei is, akik most eléggé szánalmas és pitiáner módon lubickolnak az erkölcsi ítélkezés kéjében, a keresztyénséget kérik számon a bukott politikuson és pártcsaládján?
Ez két dolgot jelent.
Egyrészt azt, hogy a keresztyénség mint civilizációalkotó eszmény ma is érvényes mérték és mérce még olyan forradalmi utópisták számára is, akik egy keresztyénség utáni korról vizionálnak. Nyugi. A keresztyénség marad. Nem lehet csak úgy félretenni az útból.
Másrészt azt, hogy a keresztyénség rendkívül veszélyes. Bele is lehet bukni.
Mindig is ez a kettősség adta a keresztyén civilizáció belső dinamizmusát és nyugtalanságát. Állandó belső küzdelem az erkölcsi eszmény és az erkölcsi elégtelenség folytonos jelenlétében.
Ettől lett Nyugat az, ami. Ma is.
Ítélet és kegyelem.