top of page

Nemzetközi szemezgetésünk – drón-üggyel frissítve – (2022.03.11.)





Plenković: Orbán tőlem tudta meg, ezért elment ellenőrizni, és rájött, hogy a radarok ártalmatlannak nyilvánították. Azonnal beszéltem Orbán miniszterelnökkel. Ezt az információt nem tudta. Tőlem kapta – mondta Plenković miniszterelnök.


A Zágrábban lezuhant gépet webkamerák is rögzítették. Feltételezhető, hogy egy Tu-141-es pilóta nélküli légi járműről volt szó, amely 22 óra 57 perc körül lépett be Magyarország légteréből Horvátországba, és körülbelül 7 percig repült és Zágrábban lezuhant. A Stjepan Radić Diákkollégium közelében nagy kráter keletkezett, és szerencsére senki sem vesztette életét. Csak autók sérültek meg, a repülőgép maradványai pedig szétszóródtak. A kamera felvételén nagy fény látható. A baleset megijesztette a polgárokat, akik azonnal értesítették az összes szolgálatot. Este 23 óra után több bejelentés érkezett a rendőrségre állampolgároktól, akik beszámoltak arról, hogy hallották a detonációt. Zoran Milanović a horvát köztársaság elnöke és a fegyveres erők főparancsnoka tájékoztatójából. – Éppen most fejeztem be a vezérkari főnökkel és a hivatalok igazgatóival tartott tájékozódást ezért kötelességemnek tartom hogy a nyilvánosságnak is elmondjam a legfőbb információkat. Tudjuk, hogy milyen tárgy repült Horvátország fölött és honnan jött. Nem kaptunk semmilyen előzetes információt róla. Az objektum mintegy 40 percig repült Magyarország felett a mi területünkön körülbelül 7 percig volt.. Ez súlyos incidens. Minden részletet meg akarunk osztani. Nyugalomra szólítom a horvát polgárokat. Feltételezésünk szerint az eset nem Horvátország ellen irányult, és ez egy olyan incidens, amely szerencsére emberáldozatot nem követelt, de fel kell ismernünk néhány hibát. Ez a drón illetve kémrepülőgép akkora volt, mint egy repülőgép. És még egy szempont az üggyel kapcsolatban .Figyelnünk kell, mi történik Ukrajnában, amely borzalmas, szomorú és elítélendő, de erről az eseményről, amely tegnap este történt hogy egy csaknem egymillió lakosú városban egy 6 tonnás repülőgép lezuhant, még a CNN-n sem adott közlést. "Az egész Kelet-európai légvédelem nem túl jó". - A radarok észlelték a repülő tárgyat, amely nagyon rövid ideig volt a légterünkben. Most nincs itt az ideje a vádaskodásnak. Ma reggel felhívtam a miniszterelnököt, és elősorban az érdekelt, hogyan lehetséges, hogy egy repülő tárgy csaknem egy órát töltött egy NATO-tag légterében anélkül, hogy észrevennénk. A dolgok eddigi ismerete szerint a gép Ukrajnából érkezett, 500 csomó feletti sebességgel repült, ami valamivel kevesebb, mint 1000 km/h, és Zágrábban zuhant le, amikor kifogyott az üzemanyaga. Elvesztette az irányítást. Nem a régióból származik.


A Tu-141-est úgy gy tervezték, hogy felderítő küldetéseket hajtson végre a frontvonalak mögött, transzszonikus sebességgel. Számos hasznos terhet képes szállítani, beleértve a filmkamerákat, az infravörös képalkotó berendezéseket, az EO-kamerákat és a képalkotó radarokat. A Tu-141-es 1979 és 1989 között állt szovjet szolgálatban, többnyire a Szovjetunió nyugati határain. Az Ukrán Légierő a donbászi háború miatt ismét hadrendbe állította. 2022. március 8-án egy Tu-141-es felderítő drón lezuhant Ukrajnában. 2022. március 10-én Ukrajna 2022-es orosz inváziója során egy Tu-141-es drón lezuhant a horvátországi zágrábi egyetemi campus előtt. Nem volt áldozat. Az ukrán légierő azt mondta, hogy a drón nem az övék. Az orosz zágrábi nagykövetség kijelentette, hogy az orosz erők arzenáljában 1991 óta, a Szovjetunió összeomlása óta nem volt ilyen drón.


Íme, amit a zágrábi repülőgép-szerencsétlenségről meséltek nekünk: „Csütörtökön 23 óra körül zuhant le egy orosz gyártmányú drón Zágrábban. Magyarországról este 22 óra 57 perckor lépett be a területünkre és 700 km/h sebességgel repült hét percig. Hat órával azután, hogy megkérdeztük őket egy katonai drón tegnap esti zágrábi lezuhanásáról, az első reakció a NATO brüsszeli főhadiszállásáról érkezett, nagyon röviden és úgy fogalmazott, mintha többet rejtegetne, mint amennyit elárul. – A NATO integrált lég- és rakétavédelme követte a Zágrábban végül lezuhant létesítmény repülési útvonalát. A horvát hatóságok bejelentették, hogy kivizsgálják az esetet – közölte a szövetség egyik tisztviselője a NATO nevében. Emlékeztetünk arra, hogy csütörtökön 23 óra körül zuhant le egy orosz gyártmányú drón Zágrábban. Magyarországról este 22 óra 57 perckor lépett be a területünkre, és hét percig 700 km/h sebességgel repült. A zágrábi zuhanás után egy nagy krátert hagyott maga után. A rendelkezésünkre álló információink szerint orosz gyártmányú repülőgépről van szó. Nem tudjuk, hogy az orosz vagy az ukrán hadsereg birtokában volt-e. Magyarországról került a horvát légtérbe, Orbán miniszterelnök szerint pedig Romániából érkezett Magyarországra – mondta korábban Andrej Plenković kormányfő a franciaországi Versailles-i EU-csúcs bejáratánál adott nyilatkozatában, hozzátéve, hogy felvették a kapcsolatot az ukrán féllel. annak ellenőrzésére, hogy van-e tudomása az eseményről. - Ez egy súlyos incidens, és így kezeljük. A nyomozás folyamatban van. Nyugalomra szólítom a polgárokat. Becslésünk szerint ez nem Horvátország ellen irányul. Ez egy incidens, és látnunk kell az eljárási kérdéseket. Ez a gép akkora, mint egy repülőgép, és nyilvánvalóan nem Ukrajnától Zágrábig lőtték le – mondta Zoran Milanovic államfő, és hozzátette, hogy a radarok észlelték a gépet, de azt is, hogy rövid időn belül semmit sem lehet tenni. - Elveszett felette az irányítás, nem a régióból való, mindenki ül és pihen. Hogyan lehetséges, hogy egy egyszerű repülőgép egy óránál többet tölt egy NATO-tag felett, és senki sem veszi észre? – kérdezte Milanović.


A nemzeti csapatban 144 alkalommal pályára lépő 42 esztendős Timoscsuk a szentpétervári Zenit edzői stábjának tagja, és nem foglalt nyilvánosan állást az oroszok ukrajnai háborúja ellen, miközben folytatta munkáját a szentpétervári együttesnél. Az ukrán szövetség etikai és fair play bizottsága szerdai indoklásában rámutatott: Timoscsuk „tudatos döntést hozott”, amely „károsítja az ukrán futballról alkotott képet”. A védekező középpályásként, illetve középhátvédként is bevethető futballista játszott a 2006-os németországi világbajnokságon, valamint a 2012-es lengyel–ukrán közös rendezésű Európa-bajnokságon is. Az 1995-ben kezdődött profi karrierje során szerepelt a Voliny Luck, a Sahtar Doneck, valamint az orosz Zenit és a német Bayern München csapatában, utolsó klubja pedig a kazah Kajrat Almati volt, ahonnan 2017 februárjában vonult vissza. Hazájában három, Oroszországban és Németországban két-két alkalommal volt bajnok, ezenkívül a Zenittel 2008-ban UEFA-kupát, a Bayern Münchennel pedig 2013-ban Bajnokok Ligáját nyert. „Az oroszok ukrajnai katonai agressziójának megkezdése óta Timoscsuk, a válogatott korábbi kapitánya nemcsak hogy nem tett nyilvános állásfoglalást, de nem is hagyta abba a munkát az agresszor klubjánál” – áll a bizottság indoklásában, amely Timoscsuk edzői pro licencének elvételére szólított fel, valamint arra kérte a hatóságokat, hogy vonják vissza állami kitüntetéseit és elismeréseit. Mindemellett szorgalmazta, hogy töröljék a játékos által a hazai klubsorozatokban elért sikereket, valamint kérvényezte, hogy távolítsák el Timoscsuk nevét arról a hivatalos listáról, amely az ukrán nemzeti együttesben pályára lépő futballistákat tartalmazza.


„Oly korban éltem én e földön,

mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,

az áruló, a rabló volt a hős, -

s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,

már azt is gyűlölték, akár a pestisest.”

Radnóti Miklós:Töredék


Florida népegészségügyi főorvosa hétfőn kijelentette, hogy az állam a CDC útmutatásait megszegve a COVID-19 elleni védőoltás elutasítását javasolja egészséges gyermekek számára. A floridai kormányzó, Ron DeSantis sajtótájékoztatón jelentette be a lépést, olyan tanulmányokra hivatkozva, amelyek azt mutatták, hogy egészséges gyermekek körében kevés a COVID-halál, és a fiatal fiúk körében az mRNS oltások miatt viszont megnövekedtek az olyan mellékhatások, mint például a szívizomgyulladás.


A dán kormány olyan törvénytervezetet dolgoz ki, amely felfüggeszti az ukránok menedékjogát – mondta a CNN-nek Rasmus Stoklund, a dán kormányzó Szociáldemokrata Párt külügyi szóvivője. "Nem lesznek részei a menekültügyi rendszernek" – mondta Stocklund a CNN-nek. A dán bevándorlási és integrációs minisztérium közleménye szerint a javasolt törvény megkönnyíti az ukránok számára a tartózkodási engedélyek megszerzését, "hogy gyorsan megkezdhessék tanulmányaikat vagy, hogy elhelyezkedhessenek a dán munkaerőpiacon". Ez összhangban lenne azzal, hogy az Európai Unió ideiglenes védelmet biztosít az ukránoknak, lehetővé téve számukra, hogy vízum nélkül léphessenek be a blokkba, és szabadon megválaszthassák, hogy melyik országban akarnak letelepedni.


A világ egyik „legsikeresebb” (eredeti fordításban leghalálosabb) mesterlövésze elhagyta otthonát Kanadában, hogy Ukrajnában harcoljon: "Segítenem kell! Annyira örültek, amikor megérkeztünk és, hogy velünk harcolunk" - mondta az egykori kanadai katona az őt fogadó ukránokról. Wali a Kanadai Királyi 22. Ezred egykori mesterlövésze, aki korábban az afganisztáni háborúban harcolt. A Mirror szerint Afganisztánban több mint két mérföldes távolságról végzett az egyik célpontjával és a világ egyik leghalálosabb „orvlövészeként” ismerik.


Egy riporter az ukrán menekültválságról kérdezte az amerikai alelnököt a Dudával tartott közös, csütörtöki lengyelországi sajtótájékoztatóján, mondván, hogy egy kolléga beszámolója szerint Lengyelország nem lesz képes kezelni az ukrán menekültáradatot. "Kíváncsi vagyok, hogy az Egyesült Államok konkrétabban mit fog tenni egy állandó infrastruktúra létrehozása érdekében, és ezzel összefüggésben hajlandó-e az Egyesült Államok külön pénzügyi keretet elkülöníteni az ukrán menekültek számára?" – kérdezte Harrist a riporter. Az újságíró ezután megkérdezte Dudát, hogy konkrétan kérte-e az Egyesült Államokat, hogy fogadjanak be több menekültet. Úgy tűnt, Harris nem szívesen válaszolt a kérdésre, várakozóan Duda felé fordult, és azt mondta: "A szükséget szenvedő barát valóban barát", majd néhány másodpercig nevetett. Duda végül kapitulált, és azt mondta, hogy felkérte az alelnök Asszonyt, hogy segítsen felgyorsítani az ukrán menekültek amerikai vízumszerzési folyamatát annak érdekében, hogy családjaikkal az Államokban maradhassanak. Harris később kijelentette, hogy megértette a lengyel kormány számára létrejött "példátlan" helyzetet, de nem árulta el, hogy az Egyesült Államok hány menekültet lenne hajlandó befogadni.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egykori sajtótitkára nem fogta vissza magát, amikor Kamala Harris alelnök iránti nem túl kellemes érzéseiről beszélt. "Tragédia lenne, ha ez a nő nyerné el az elnöki posztot" – írta Iuliia Mendel a Twitteren, miután Harris csütörtöki sajtótájékoztatóján Andrzej Duda lengyel elnök mellett nevetgélve beszélt az oroszok Ukrajna elleni inváziójáról.


Liberális szakértők ragaszkodnak ahhoz, hogy az amerikaiaknak fel kell számolniuk az olajfüggőséget anélkül, hogy életképes alternatívát kínálnának. Ennek eredményeként a NewsBusters ügyvezető szerkesztője, Curtis Houck kijelentette, hogy "kevés sztori képes jobban felfedni a szélsőbaloldal és a celebek szinte áthatolhatatlan vélemény-buborékát", mint a gázárak és az energiaköltségek bemutatása, amelyek most minden hírt uralnak. "Nem csak teljesen süketek mindenre, de lealacsonyító és sértő is, hogy szinte ünneplik a megfelelő olajellátás hiányát és az égbe szökött árakat a benzinkutaknál" – mondta Houck a Fox News Digitalnak. "A baloldali világnézet nem hajlandó tudomásul venni, hogy a dolgozó férfiaknak és nőknek nincs pénzük egy Telsa vagy elektromos autó megvételére, vagy könyvelőkre, akik azonnal megtalálják a hatalmas adókedvezményeket nyújtó jogi kiskapukat. Bármit is mondanak, a nézők átlátják ezeket az önelégült felszólításokat és figyelmeztetéseket, hogy „váltsanak zöldre”.


Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy meg fogják találni a jogi lehetőséget arra, hogy lefoglalják azokat az Oroszországban működő nemzetközi vállalatokat, amelyek úgy döntöttek, hogy bezárják az országban működő létesítményeiket az ukrajnai invázió miatt. Putyin elismerte a szankciók romboló hatását a gazdaságra, de szerinte az orosz gazdaságban van annyi tartalék, hogy idővel alkalmazkodni tudjon. Az európai országok máról holnapra nem tudják nélkülözni az orosz erőforrásokat, ami az oroszok számára is elegendő felkészülési időt biztosít az átmenetre. Az orosz elnök véleménye az volt, hogy a nyugati hatalmak az ukrajnai háborútól függetlenül is bevezették volna ezeket a szankciókat. Putyin szerint a jelenlegi helyzet csak hozzájárul ahhoz, hogy mindenki tisztábban lásson a jövőbeli lehetőségeivel kapcsolatban. Kijelentette, hogy Oroszország továbbra is minden szerződéses kötelezettségét teljesíti az energiaszállítás terén. Orosz gazdasági szakemberek szerint a válság megérteti majd a világgal, hogy eddig is túl kedvezményes áron jutottak hozzá az orosz termékekhez. Ezen alapanyagokra a világ többi részének szüksége van és az áremelkedések csak „rendezik” a valódi értékek fogalmát.


Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete leírta Ukrajnát, így az ukrán hatóságoknak Moszkvával folytatott közvetlen tárgyalásokon kell megoldást keresniük a konfliktusra - mondta csütörtökön Ivica Dačić, a szerb parlament elnöke és volt külügyminisztere. "Korábban azt mondtam, hogy [Jens] Stoltenberg, a NATO főtitkára a NATO nevében kijelentette, hogy a NATO mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a konfliktus továbbterjedését. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnán túl is terjed! De várjunk csak, ez nem azt jelenti, hogy egyszerűen csak közölték Ukrajnával, hogy csak szövetségeseiket kötelesek megvédeni! Mit jelent ez a jelzés Ukrajna számára? Ez azt jelenti, hogy [Vlagyimir ukrán elnök] Zelenszkijnek közvetlen tárgyalásokon kell megoldania a konfliktust [Vlagyimir orosz elnökkel] Putyinnal" – mutatott rá Dacic. Megemlítette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 2015-ös szerb elnöksége idején végzett tevékenységét is. Dačić elmondása szerint nagy erőfeszítéseket tett a minszki megállapodások végrehajtása érdekében, amikor Kijevben, Donyeckben és Minszkben járt. „Azonban már akkor is világos volt, hogy a Nyugat csak addig érdekli Ukrajnát, amíg hajlandó harcolni Oroszország ellen” – hangsúlyozta a szerb politikus.


Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háborút kitörése után, február 28-án írta alá Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét, s videóüzenetben szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé. A 27 tagállam megosztott Ukrajna esetleges uniós csatlakozását illetően, amely egyhangú döntést igényel. Az EU-n belül kilenc tagország – Lengyelország és a három Balti-állam vezetésével – már jelezte, hogy támogatja Ukrajna kérését. Franciaország viszont korábban óvatosan nyilatkozott Ukrajna esetleges uniós csatlakozásáról. Nem létezik gyors csatlakozási eljárás az Európai Unióhoz – mondta csütörtökön Mark Rutte holland miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozója előtt Versailles-ban, Ukrajna "azonnali" EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban. Hasonlóan vélekedett luxemburgi kollégája, Xavier Bettel, aki szerint "nem hitethetjük el az ukránokkal, hogy minden megtörténhet egyik napról a másikra".


John Kerry volt amerikai külügyminiszter tavaly politikusok és a szórakoztatóipar sztárjainak részvételével klímakoalíciónak nevezett fórumot hozott létre. A kezdeményezést hivatalosan “Zéró világháború” névre keresztelték. A fórum honlapot is indított, amelynek beköszöntő írásában Kerry küldetésnek nevezte a fórum várható tevékenységét, s azt hangoztatta, hogy a résztvevők közös célja ráébreszteni a világot a klímaválságra. Mint fogalmazott: “ugyanúgy teszünk most, ahogyan mozgósítottunk a második világháború megnyerése érdekében”. A klímakoalíció részvevői között van Jimmy Carter és Bill Clinton volt elnök, Madeleine Albright volt külügyminiszter, John Kasich, Ohio volt republikánus kormányzója, Arnold Schwarzenegger színész, aki Kalifornia állam republikánus kormányzója is volt, valamint olyan közismert művészek, mint Emma Watson brit színésznő vagy Leonardo DiCaprio amerikai színész. John Kerry amerikai „klímacár”, aki már az orosz-ukrán háború kezdetén is tett zsörtölődő megjegyzéseket, ezen a héten ismét felhívta a figyelmet a klímaügy fontosságára. „Ha úgy gondolja, hogy a migráció problémát okozott Európában a szíriai háború miatt – vagy akár abból, amit most látunk [Ukrajnában] –, akkor várja meg, amíg meglátja azt a 100 millió embert, akiknek a teljes élelmiszertermelési kapacitása összeomlott” – mondta Kerry. Az Egyesült Államok klímaváltozással foglalkozó különleges elnöki megbízottjának szerdán arra is törekedett, hogy a háborút az éghajlatváltozással kösse össze, amikor beszédet mondott az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Béke Fenntarthatóságáért felelős Klíma-finanszírozásról szóló informális ülésén. Kerry szerint az ukrajnai „instabilitás, konfliktusok, halál [és] pusztulás” „egy globális egzisztenciális válság” összefüggésében történik. „Valójában ennek a válságnak a következményeit éljük át” – mondta. Az orosz inváziót megelőző napokban Kerry azt is elmondta, hogy attól tart, hogy a háború elveszi az „országok kiemelt figyelmét” az éghajlati válsággal kapcsolatos problémákról. A különleges elnöki megbízott reméli, hogy a megszálló Vlagyimir Putyin orosz elnök is megosztja aggodalmait a szibériai tundra felolvadásával kapcsolatban. Miközben a BBC-nek adott interjújában azt mondta, hogy aggódik „Ukrajna népe miatt”, Kerry hozzátette, hogy a háborúnak „nyilvánvalóan komoly negatív hatásai is lehetnek az éghajlatra. Háború van, és nyilvánvalóan hatalmas kibocsátási következményei lesznek a háborúnak” – mondta.


(vukics)





421 megtekintés

Comentarios


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page