Oltakozik
A járvány megint földobott egy új szót: oltakozik. Kedves tiszti főorvosunk szájából halljuk nap mint nap. Sokan berzenkedtek e szóképzés ellen. Minya Károly a Magyar Nemzetben védelmére kelt, elmarasztalta az „ortológus” szemléletet, amely minden újat elutasít, elnéző gúnnyal illette a 9,5 millió nyelvművelőt, azután magyarázatba fogott, de a magyarázat felemásra sikerült.
Kifejtette, hogy a -kozik/-kezik képzős igék nem mind visszahatók, hanem kölcsönösséget kifejezők is vannak köztük, pl. bírkózik, ölelkezik, kergegőzik, értekezik. Ide sorolta még a sakkozik és a malmozik igét is, pedig ezek csak egyszerű –z képzős, ikes igék, alapszavuk a sakk ill. a malom, se nem visszahatók, se nem kölcsönösek. Azzal folytatta, hogy cselekvő igéket is képezhetünk ezzel a képzővel, imádkozik, várakozik, a költekezik, a szánakozik, ítélkezik, vétkezik. Azt nem magyarázta, mi a szerepe ezekben a –kozik/-kezik képzőnek.
Kétségtelen, hogy aki imádkozik, nem magát imádja, aki várakozik, valakit vagy valamit vár, aki költekezik, az pénzt költ, aki szánakozik, mást szán, aki ítélkezik, mást ítél el. Az imád, vár, költ, szán, ítél tárgyas igék, a -kozik/-kezik alanyivá teszi őket, az alanyon van a hangsúly, így nem kell kitenni a tárgyat. A vét vonzata nem tárgy, hanem határozó (valaki vagy valami ellen), itt a határozó elhagyását teszi lehetővé a vétkezik forma, ez is alanyi ige. Némelyik esetben gyakorító, nyomatékosító szerepe is van a -kozik/-kezik képzőnek. Aki siránkozik, hosszan vagy gyakran sír, aki költekezik, sokat költ, aki várakozik, hosszan vár. , aki fogadkozik, az erősen, többször is megfogad valamit. Érdekes még a hadakozik ige, ez nem is igéből, hanem főnévből van képezve, de ez is alanyi ige[1].
Minya utalt még a semmitmondó műszóval középigéknek latinul (mediálisoknak) nevezett igékre, amelyek úgymond a cselekvő és a visszaható ige közöttiek (inkább sem ez, sem az), történést vagy állapotot fejeznek ki. Az ő példái: szégyenkezik, kínálkozik, következik, ütközik, váltakozik. Ezek közül szerintem a szégyenkezik igazi visszaható, vö. szégyelli magát, de a kínálkozik (kínálja magát) és az ütközik is felfogható ilyennek, a váltakozik pedig köIcsönösnek. Talán a leginkább a vonatkozik ilyen, egyébként képző nélkül is sok ún. középigénk van, ezek mind alanyi igék.
Olyat egyet sem talált, mint az oltakozik: ’kieszközlöm, hogy más tegyen velem valamit’. Ennek alapján azt kellett volna kijelentenie, hogy az oltakozik szabálytalan.
Én sem éreztem rossznak a szót, ezért keresgéltem hozzá párhuzamot. Ezeket találtam: méretkezik, iratkozik, nyíratkozik. Igaz, az alapszó mindegyikben műveltető ige, le is fordíthatom így: megméretem magam, beíratom magam, megnyíratom magam.
Levelesládámba beesett egy szellemes írás, amelyben hemzsegnek a -kozik-kezik végű igék. Így fejeződik be: „Persze, aki unatkozik, azzal szórakozik, hogy mondvacsinált nyelvészeti problémákkal foglalkozik. Pedig tulajdonképpen csak azért támadják Müller Ceciliát, mert naponta imádkozik, ahelyett, hogy rendszeresen bérmálkozna.” Tudjuk, kire célzott a szerző ez utóbbi kitétellel, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy talált egy valódi párhuzamot az oltakozikhoz. A bérmálkozó a püspök elé járul, és az megáldja. Ez nagyon ritka forma, de azért fogadható el, mert bár más tesz valamit az alannyal, az alany is cselekvő annyiban, hogy ő kéri, ő megy oda. Más képzővel ugyan, de hasonló a keresztelkedik és a fényképezkedik – no nem a szelfire gondolok, hanem ha valaki fényképésszel csináltat magáról képet.
Sok képzőnk van, de annyi nincs, hogy minden árnyalatra mást használjunk. A legtöbb képzőnknek többféle szerepe van, a tömörítés pedig egyik legfőbb jellegzetessége nyelvünknek. Sajnos sok tömörítő szerkezet kikopott már. Örüljünk, hogy keletkeznek új magyar kifejezések saját eszközökből, és nem mindent más nyelvekből veszünk át. Bár a vakcina helyett is rendszeresen oltóanyagot mondanának!
[1] Az alanyi ige fogalmát ne keressék a „hivatalos” nyelvtanokban, először a Nyelvhelyességi kisokosban használtam.
