Patrubány Miklós nemzetpolitikai előadása: A magyarság őrlődése a hazugság korszakában

Július 15-én, nagy hőségben tartotta meg telt házas nemzetpolitikai előadását a Magyarok Világszövetségének elnöke.

Az előadáson jelent volt számos ismert közéleti szereplő, akik közül néhányat megemlítünk: v. Oláh István és Horváth István, az MVSZ térségi elnökei, Gábor Ferenc térségi alelnök, az MVSZ Erdélyi Országos Tanácsának elnöke, Felvidékről Falath Zsuzsanna valamint az MVSZ több küldötte: Mihajlovics József, Radványi Viola, Zilizi Timahér, Nagy Éva, az MVSZ Kanadai Országos Tanácsának elnöke, és Lizik Zoltán alelnök, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke, aki az előadás végén szót is kért.

A felvétel itt tekinthető meg:

Két részlet az előadásból:

„...De az, ami a mai előadásom szempontjából lényeges erről a deregulációról, az a következő: Jó, hogy MSZP-s többség van [volt]. De ezt a törvényt, amelyik az egész magyar történelmi jogot, amelyet egyetlen törvénnyel élővé lehetett volna tenni, s amelynek számos törvényét voltaképpen soha nem helyezték hatályon kívül, csak nem alkalmazták (...), ezzel a deregulációs törvénnyel helyezték hatályon kívül. (...) És az, ami mondom, különösen aggasztó és figyelemre méltó, hogy a Fidesz sem szavazott ez ellen a törvény ellen, amit az MSZP erőltetett, hanem csupán tartózkodott a szavazáson, és ezzel a Fidesz is részesévé vált az egész magyar történelmi jog enyészetbe való taszításának. (...) És ekkor fosztották meg leginkább, a legsúlyosabb mértékben Magyarországot attól a lehetőségtől, hogy a történeti alkotmányának a jogfolytonosságát helyre lehessen állítani.

Miért fontos a magyarság számára a történeti alkotmányának a jogfolytonossága? Azért, mert ezt a történeti magyar alkotmányt, amelyet a magyarság a maga véréből, verejtékéből, véres közjogi harcaiból hozott létre, és számára egy élhető társadalmi körülményt teremtett, amelyben a magyar ember élni tudott, gyarapodni tudott, szaporodni tudott, erősödni tudott akár – ezt az örökséget egy tollvonással kilúgozni, főbenjáró bűn. Miért? Azért, mert a magyar ember nem tud hazugságban élni. A magyar ember egy olyan társadalomban, amelyben nem érvényesül az igazság, nem érvényesül a tisztesség, ahol nincs helye a méltányosságnak, egy ilyen társadalomban a magyar ember nem tud élni."

***

A múlt heti Német Zsolt-i megszólalás ennek [a Novák Katalin-féle családpolitikának] a teljes lenullázása. Hiszen mire való volt ez a pénzalapú családtámogatás, amit hetvenféle szabályzón keresztül megvalósítottak, hogy ha ennek az a jövőláttatása, hogy közelebbről be kell rendelkeznünk 7 millió magyarra Magyarországon. Ez ennek a családpolitikának a teljes csődje. És tulajdonképpen annak az igazolása, hogy a gyermekvállalási kedv alapvetően egy társadalmi-lélektani kérdés, és távolról sem gazdasági kérdés. Távolról sem anyagi kérdés. Sőt, éppenséggel az ellenkezőjéről bizonyosodunk meg, hiszen azt látjuk, hogy mindenütt, ahol jómód alakul ki, ott a gyermekvállalási kedv csökken. Ott a gyermekvállalási korhatár kitolódik. És hiába vállal, mondjuk, egy magyar asszony harminc éves korától kezdve három gyermeket, ez úgyis alulmarad abban a versenyben, amely itt a szemünk előtt zajlik Európában, de a világ többi térségében is. Hiszen még arra sem volt képes a magyar demográfia és a magyar demográfia-politika, hogy ráirányítsa a figyelmünket a demográfiai növekedés kulcselemére. A demográfiai növekedés kulcseleme ugyanis nem az utódok száma. Nem attól függ egy népességnek a szaporodása, hogy egy családban hány gyermek születik. Ez befolyásolja, pláne, hogy ha kettőnél kevesebb. De nem döntő mértékben. Döntő mértékben az anya életkora befolyásolja, hogy milyen a szaporulat. Ezt a példát mondom húsz esztendeje. (...) Az A) népességben az anya átlagéletkora 30 esztendő, a B) népességben 18 esztendő. Nézzük meg, mi történik egy évszázad, mondjuk 90 esztendő alatt. Mind a két modellben a gyermekek száma nemzedékenként három. Az A) népességben felnő 3 nemzedék. (...) A B) népesség 90 év alatt ötöt fordul. (...) Úgy viszonyul a két népesség egymáshoz, mint 27 a 243-hoz. Mekkora különbség!