Reggeli szemezgetés idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.04.23.)
–
Az orosz fegyveres erők több ezer tonna lőszert vettek birtokba a harkovi régióban. Az orosz hadsereg műszaki csapatai átvették az irányítást az Ukrán Fegyveres Erők Harkov melletti fegyverraktárában. A raktárterület több száz hektáron terült el és több ezer tonna lőszert tároltak benne. Erről a védelmi minisztérium számolt be, videón demonstrálva a tényeket. "Az ukrán fegyveres erők elhagytak egy raktárkomplexumot, amely nagy mennyiségű lőszert tartalmazott ágyútüzérséghez, aknavetőhöz, rakétarendszerekhez, légvédelmi fegyverekhez. A raktárakban kazettás robbanófejekkel ellátott lőszereket, rakétákat is találtak. Az Ukrán Fegyveres Erők ezekkel az eszközökkel lőtték évek óta a településeket és fenyegették a polgári lakosokat” – közölte a minisztérium.
Az oroszok titkos amerikai segédleteket, kiképzési anyagokat és szabályzatokat találtak az Azov nacionalista zászlóalj Mariupol melletti bázisán – jelenti a helyszínről a RIA Novosztyi tudósítója. A bemutatott nyomtatványok állítólag az amerikai hadsereg ukrán és angol nyelvű kézikönyvei, amelyeket különösen a gerillahadviseléssel összefüggő kiképzéssel és rejtett hírszerzés tevékenységgel voltak kapcsolatosak. Az orosz katonai szakértők azt mondták, hogy az ilyen jellegű dokumentumokat meg kellett volna semmisíteni, de az azovi fegyvereseknek nem volt idejük erre.
A délkelet-ukrajnai Mariupolban normalizálódott a helyzet, a lakosok szabadon közlekedhetnek az utcán – jelentette ki péntek este Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Konasenkov szerint Mariupolba humanitárius segély – élelmiszer, víz és alapvető cikkek – érkezik, a donyecki hatóságok pedig szervezik az utcák megtisztítását a törmeléktől és a roncsoktól. A tábornok “terroristákkal magas állami szinten való összejátszásnak” minősítette Ned Price amerikai külügy szóvivőnek azt a “hazugságát”, hogy a “nácik” megtartották az ellenőrzést Mariupol felett. A szóvivő azt hangoztatta, hogy az Azov “ukrán náci különítmény” maradványait, amerikai és európai zsoldosokkal együtt, biztonságosan körülzárták a mariupoli Azovsztal acélműben. Beszámolója szerint a létesítmény területén lévők nem reagálnak a követelésre, hogy engedjék szabadon távozni a nőket és a gyerekeket, akik állítólag velük vannak. Elmondta, hogy a civilek távozásának módját hangosbemondók óránként ismertetik a létesítménynél, de az információt eljuttatták Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyetteshez is. Konasenkov szerint ha valóban vannak civilek a gyár területén, az azt bizonyítja, hogy az Azov tagjai és a zsoldosok nem védők, hanem terroristák. A péntek esti hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz légierő 26 ukrán katonai létesítményre mért csapást, precíziós föld-levegő rakétával pedig 13 létesítményt találtak el. Ez utóbbiak a szóvivő szerint egyebek között megsemmisítettek körülbelül egyszázadnyi “nacionalistát” és 27 páncélozott járművet is. A rakétaerők kilenc célpontot támadtak, a légvédelem pedig három drónt lőtt le. Az ukrán erők a helyi hatóságok közlése szerint a nap folyamán több települést tűz alá vettek a Donyec-medencében. A TASZSZ hírügynökség a védelmi tárcára hivatkozva jelentette, hogy az orosz hadsereg a Harkiv megyei Balaklijában ellenőrzése alá vonta az ukrán fegyveres erők több ezer tonnányi muníciókészletet tartalmazó, több száz hektáron elterülő lőszerraktárát. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője bejelentette, hogy kedden Moszkvába várják António Guterrest, az ENSZ főtitkárát, akit Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter is fogad majd. A világszervezet apparátusának első embere az orosz fővárosból Kijevbe utazik majd tovább. Az orosz igazságügyi minisztérium péntek este közölte, hogy felvette Alekszej Venegyiktovot, az Eho Moszkvi rádió volt főszerkesztőjét, valamint Alekszandr Nyevzorov, Szergej Parkhomenko és Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki újságírót, továbbá Leonyid Volkov ellenzéki aktivistát a külföldi ügynökök listájára.
Sajtóértesülések szerint Ukrajna a színfalak mögött azon dolgozik, hogy meggyőzze a nyugati országokat, hogy az Északi Áramlat-1 gázvezetékről az orosz földgázszállítmányokat az ukrán vezetékre tereljék át, növelve ezzel Kijev befolyását az Oroszországgal fennálló konfliktusban. A Biden-kormányzat tisztviselői a múlt héten Washingtonban azt mondták, ez a lépés arra kényszerítené Oroszországot, hogy az Európába tartó gáz nagyobb részét Ukrajnán keresztül szállítsa. Ezáltal Moszkva több tranzitdíjat fizetne, ami segíthetné Ukrajna háborús védekezését, és elrettentené Oroszországot attól, hogy kárt tegyen az ukrán területen áthaladó vezetékekben. Az ukrán gázvezeték-üzemeltető és a Naftogaz gázipari vállalat képviselői egy hetet töltöttek Washingtonban, ahol a kormány tisztviselőivel és kongresszusi törvényhozókkal találkoztak, hogy arra ösztönözzék őket, győzzék meg Németországot és más európai szövetségeseket a terv elfogadásáról. (nincs még eléggé az USA irányítása alatt a nagyvilág?!)
Ugyan továbbra sem látni a háború végét, de már egyre több szó esik a későbbi újraépítésről. Az Európai Bizottság szerint több százmilliárd eurót fordíthatnak majd a következő évtizedekben Ukrajna helyreállítására. Az Európai Unió szolidaritási alapot készül létrehozni, hogy finanszírozza Ukrajna háború utáni újjáépítését, és a Bloomberg értesülése szerint Brüsszel már tudatta a tagállamokkal, hogy várhatóan nekik kell majd állniuk a költségek döntő részét. Az alap hasonló lesz, mint az, amelyet a koronavírus-járvány okozta válság kezelésére használnak a 27-ek, a befektetéseket és a reformokat az ukrán kormánnyal egyeztetve finanszírozzák, de azt még nem lehet tudni, hogy annak mekkora része lesz a segély, illetve a hitel. Mivel a háború még javában tart, és senki nem tudja, mikor ér véget, ezért egyelőre az alap számára szükséges összeget sem lehet meghatározni. Az Európai Bizottság azonban arra számít, hogy az a következő évtizedekben eléri a több százmilliárd eurót. Mindenesetre az újjáépítési tervekről már egyeztetnek brüsszeli és washingtoni illetékesek, valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A nemzetközi pénzügyi szervezetek, az EU és az Egyesült Államok nem csupán Kijev anyagi támogatását kész biztosítani, de azt is garantálni akarja, hogy a pénzt megfelelően használják majd fel – és ez nem lesz egyszerű feladat. Az egyik legsúlyosabb akadály a rendszerszintű korrupció, a másik pedig a felügyeleti mechanizmus kidolgozása. Első lépésként az Európai Bizottság a Világbankkal közösen felméri, hogy mennyi pénz szükséges az ország helyreállítására. Az ukrán kormány becslése szerint az orosz támadások már eddig mintegy ezermilliárd dollárnyi kárt okoztak. Korábban Denisz Smihal kormányfő még kisebb összeget nevezett meg. Jelenleg azonban még a legfontosabb az infrastruktúra helyreállítása és a közszolgáltatások fenntartása. Volodimir Zelenszkij elnök korábban azt mondta Ursula von der Leyennek, az EB elnökének, hogy a kormánynak havi öt-hét milliárd dollárra van szüksége a munkabérek és egyéb szociális kiadások kifizetésére. Több tagállam, például Svédország és Szlovénia azt is szorgalmazza, hogy fordítsák az ukrán újjáépítésre a szankciós listán szereplő orosz oligarchák befagyasztott vagyonát.
Az uniós tagfelvételi eljárás felgyorsítását ígérte az ukrán elnöknek Ursula von der Leyen április eleji hivatalos ukrajnai látogatása során. Az Európai Bizottság elnöke a vizitet záró összegzésen átadott Volodimir Zelenszkijnek egy kérdőívet, amely az EU-tagság elnyerésének folyamatához szükséges. Ursula von der Leyen kijelentette, az EU támogatni fogja Ukrajnát annak érdekében, hogy a csatlakozási folyamat heteket, és ne éveket vegyen igénybe. Legutóbbi KISZó nem reprezentatív felmérése szerint a válaszadók többsége, 71,1 százaléka kevés esélyt lát arra, hogy Ukrajna rövid időn belül csatlakozhat az Európai Unióhoz, és mindössze 28,8 százalék látja reálisnak, hogy Ukrajnát új tagállamként belátható időn belül felveszik EU-ba. Az Európai Bizottság két alapvető kritériumot – a demokráciát és a piacgazdaságot – vesz figyelembe Ukrajnával kapcsolatban, mondta néhány napja Matti Maasikas. Az Európai Unió kijevi képviselője az Ukrajna esetében alkalmazott gyorsított eljárás befejezését júniusra prognosztizálja. „Az elemzés nyárig elhúzódhat, s reméljük, hogy júniusban a brüsszeli hivatalnokoktól megtudhatjuk az eredményt a demokráciát és a piacgazdaságot illetően” – vélekedett Maasikas. A témával kapcsolatban megkérdeztük Mihajlo Selemba ungvári politológust, aki szerint az, hogy Ukrajna gyorsított eljárással tagjelölti státuszt kap, az még nem jelenti azt, hogy rövid időn belül az Európai Unióba is felveszik az országot. – Az már eldőlt, hogy Ukrajna megkapja a tagjelölt ország státuszt, úgy vélem erről már a politikai döntés is megszületett az Európai Bizottságban – fogalmazott a politológus. – A kérdés az, hogy mennyi időt vesz majd igénybe a csatlakozási folyamat. Ezt jelenleg nehéz megmondani, és nagyban befolyásolja a háború kimenetele, és a békefolyamatok alakulása. Ha abból indulunk ki, hogy Horvátország csatlakozási kérelmét 2003-ban adta be. Európai Bizottság 2004 elején fogadta el, és ekkor nyilvánította hivatalos tagjelöltnek az országot, horvátok 2013-ban, kilenc év után csatlakoztak az EU-hoz. Valószínű, Ukrajna esetében nem tart majd ilyen hosszas ideig a folyamat, optimális esetben a csatlakozás akár egy-két éven belül is megtörténhet. Persze ehhez az is kell, hogy a tagországok támogassák Ukrajna csatlakozási szándékát, és a legnagyobb kérdőjel Németország. Amennyiben Berlin megszavazza ezt, elgördülhet minden akadály.
A piac telítettsége és a kereslet visszaesése miatt az ukrajnai termelők kénytelenek olcsóbban adni a kereskedelemnek a burgonyát. Az információ szerint az évnek ebben a szakában általában drágulni szokott a krumpli. Az idén azonban az ukrajnai piacon ennek az ellenkezője történik, aminek elsődleges oka a nagy mennyiségben behozatalra került lengyel burgonya. A burgonya kilónkénti nagykereskedelmi ára jelenleg 4 és 8 hrivnya között mozog. Ez az előző heti árakhoz képest 20 százalékos zuhanást jelent, és a folyamatnak még nincs vége. A lengyel gazdák ugyanis érdemesnek tartják az ukrajnai piacon értékesíteni a terméküket. Az Ukrajnába került import burgonya árban vetekszik az ukrajnai termelők áraival, és semmivel sem kerül többe a hazainál. A portál szerint Ukrajnában most 28 százalékkal olcsóbb a burgonya, mint az előző év azonos időszakában.
A kijevi kiberrendőrség leleplezett egy házaspárt, amely nem létező golyóálló mellényekkel és rohamsisakokkal kereskedett. A rendőri szervtől származó tájékoztató szerint a házaspár az interneten különféle hirdetéseket tett közzé arról, hogy milyen katonai eszközöket kínálnak megvételre. A rohamsisakok és golyóálló mellényeket jutányos áron elővételben kínálták. A megvezetettek által a számlájukra átutalt pénzt felvették, ám a vevő hiába várta a megrendelt portékát. A rendőrség szerint eddig 15 esetre derült fény, amelyek során a szélhámos párocska 120 ezer hrivnyát tett zsebre. A házkutatás során a hatóság lefoglalta a csalók által használt műszaki eszközöket. A házaspár a hatályos törvény értelmében nyolc évet tölthet rácsok mögött. A portál megjegyzi, hogy egyre többen próbálnak anyagi hasznot húzni az országban dúló háborúból. Kijevben egy szélhámosnak sikerült becsapni mintegy száz önkéntes segítőt, akiktől 1,3 millió hrivnyát inkasszált. Zsitomir megyében a hadsereg javára indított gyűjtést egy csaló, aki a befolyt sok tízezer hrivnya összegű adományokat saját szükségleteire fordította.
(vukics)
תגובות