Reggeli szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból – frissítve!!! (2022.05.21.)
–
Az orosz parlament alsóháza fontolóra veszi, hogy a 40 év feletti orosz állampolgárok és a 30 év feletti külföldiek is jelentkezhessenek a hadseregbe - közölte pénteken az Állami Duma a Reuters beszámolója szerint. A Duma honlapján kiemelte, hogy a nagy pontosságú fegyverek használatához, a fegyverek és a haditechnikai eszközök működtetéséhez magasan képzett szakemberekre van szükség. Egyben hozzátették, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy 40-45 éves korukra válnak azzá igazán ezeknek az eszközöknek a használói. Az orosz haderő egyszerre támaszkodik a besorozott katonákra és a hivatásos, szerződéses állományra. Oroszországban minden 18 és 27 év közötti férfi sorköteles, az összes katonakorú férfi éves létszáma 1,2 millió fő, de ennek csak mintegy felét kötelezik arra, hogy megjelenjenek a sorozáson.
Az orosz erők Harkovban és a déli tengely mentén a védelmi pozíciók beásására és megerősítésére összpontosítanak az ukrán ellentámadásokra való felkészülés érdekében, miközben az aktív támadó műveletek többsége továbbra is az Izyum-Donyetsk város ívére és különösen a Popaszna-Szeveronyeck területére korlátozódik. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az orosz erők másodlagos védelmi vonalakat hoznak létre a déli tengelyen, jelezve, hogy az ezen a területen lévő orosz csoportosulás jelentős ukrán ellentámadásra és elhúzódó konfliktusra készülhet. Mivel az orosz erők kisebb létszámúak az ukrán csoportosításoknál, úgy tűnik, hogy belátták, hogy csak a front egyes szakaszain képesek manőverezni. Mivel a légifölény megvan és a tüzérségük erősebb, ezért elképzelhető, hogy arra akarják rávenni az ukránokat, hogy nagyobb erők összevonásával támadásokat indítsanak. Így ezekkel a képességekkel jóval nagyobb veszteségeket tudnak okozni a támadó csoportosításokon.
A szám tartósan emelkedhet, ha Oroszország eszkalálja a helyzetet, és fenyegeti Finnországot, Svédországot vagy a NATO-szövetségeseket. Hadgyakorlatok idején átmenetileg emelkedhet a 100 ezres szám, de az Egyesült Államok új katonai bázisokat is létrehozhat, ha változik a biztonsági környezet. A terveket a NATO katonai vezetőinek csütörtöki brüsszeli találkozóján mérlegelik – mondták a tisztviselők. A katonai vezetők javaslatokat fogalmaznak meg a katonai szövetség védelmi minisztereinek júniusi találkozójára, illetve a NATO-tagországok vezetőinek június végére tervezett madridi találkozójára. Az Egyesült Államok az ukrajnai orosz invázió előtti 60 ezerről mára 100 ezer főre emelte az Európában állomásozó haderejét, különösen a NATO keleti szárnyát erősítetve meg. Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke áprilisban elmondta, Amerika állandó bázisokat hozna létre Kelet-Európában, ám ezeken nem állandó, hanem rotációs jelleggel állomásoznának az amerikai katonák. Mivel Svédország és Finnország készen áll arra, hogy csatlakozzon a NATO-hoz, amerikai tisztviselők nem hiszik, hogy további erőkre lesz szükség, hacsak Oroszország hirtelen nem jelent fenyegetést a két északi országra nézve.
Török harci repülőgépek megsértették a görög légteret pénteken az északkeleti országrészben fekvő Alekszandropolisz térségében – jelentette be a görög külügyminisztérium. A tárca közlése szerint a török gépek mintegy 2,5 kilométerre megközelítették a várost, amelynek kikötőjében egy amerikai támaszpont is működik. A minisztérium „a nemzeti szuverenitás párját ritkító megsértéséről” és „a török provokációk egyértelmű eszkalációjáról” beszélt. A közlemény szerint Törökország cselekménye aláássa a NATO összetartását és célkitűzéseit, és egyértelmű veszélyt jelent az Európai Unióra is, mivel Alekszandropolisz a szövetségesek egyik fontos csomópontja. Athén a történtek miatt tiltakozását fejezte ki a török nagykövetnél, s tájékoztatta az ügyről az EU-t, a NATO-t és az ENSZ-t. Az alekszandropoliszi kikötőben működő amerikai támaszponton keresztül mindössze néhány óra alatt lehet eljuttatni Ukrajna határához a katonai segélynek szánt hadifelszereléseket. Az Egyesült Államok ezzel megkerüli a Dardanellák tengerszorost és a Boszporuszt.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség közlése szerint az Azov-ezred védelmezőinek utolsó, 531 főből álló csoportja is megadta magát. A mariupoli Azovsztal kohászati üzem területét, amelyet idén április 21-e óta az Azov náci alakulat ukrán fegyvereseinek egy csoportja blokád alatt tartott, teljesen felszabadították – mondta Igor Konasenkov vezérőrnagy. A minisztérium közlése szerint a május 16-a óta az acélműben rekedt 2439 fő, „az Azov-zászlóalj neonáciai és ukrán katonák”, „letették a fegyvert és megadták magukat”. Más forrásból az orosz információkat egyelőre nem sikerült megerősíteni. Az Azovsztal védői hétfő óta folyamatosan adják meg magukat, a katonákat orosz ellenőrzés alatt álló területekre szállítják.
Az eddigieknél is nagyobb adóskockázatot jelző szintre minősítette vissza Ukrajnát pénteken a Moody's Investors Service, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió elhúzódásával növekszenek az ukrán adóssághelyzet fenntarthatóságát terhelő kockázatok. A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi "Caa2"-ről egy fokozattal "Caa3"-ra minősítette vissza Ukrajna devizában és hazai valutában fennálló hosszú lejáratú szuverén adósságállományának osztályzatát. A cég az új besoroláson is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben. A Moody's módszertani meghatározása alapján a "Caa3" minősítés nagyon magas adóskockázatra figyelmezteti a befektetőket. A "Caa3" besorolás kilenc fokozattal marad el a befektetési ajánlású sáv alapfokától, amely a Moody's osztályzati metodikája alapján "Baa3". A leminősítés indoklásában a Moody's kiemeli azt a véleményét, hogy jóllehet a nemzetközi közösség Ukrajna nagyarányú pénzügyi támogatására vállalt kötelezettségeket, és ez enyhíti az azonnali likviditási kockázatokat, az államadósság jelentős emelkedése azonban középtávon valószínűleg fenntarthatatlannak bizonyul, és az ebből eredő aggályok hátráltathatják Ukrajna további hozzáférését a kereskedelmi adósság törlesztését célzó hivatalos finanszírozásokhoz. Az elemzés szerint az orosz invázióval kezdődött katonai konfliktus a Moody's kezdeti várakozásainál hosszabb ideig elhúzódhat, és ez növeli annak a valószínűségét, hogy szükségessé válik az ukrán adósságállomány átstrukturálása, a magánszektorbeli hitelezőket pedig eközben veszteségek érhetik.
Lengyelországban egyre nagyobb számban teszik utcára az ukrán munkásokat, elsősorban a nehéziparban foglalkoztatott férfiakat. A Gremi Personal munkaközvetítő ügynökség információja szerint a tömeges elbocsátások az ukrajnai háború miatt történnek. Az Oroszország elleni szankciók ugyanis károsan érintenek számos olyan európai és lengyel vállalatot, amelyek szoros gazdasági kapcsolatban álltak oroszországi cégekkel. A nehézségek miatt ezek a cégek kénytelenek visszafogni a termelést és elbocsátani a dolgozóik jelentős részét. A fájó intézkedésnek pedig elsősorban az ukrán vendégmunkások az áldozatai.
Egy orosz haditudósító, Alekszandr Szladkov hosszú videót közölt a Telegramon arról, hogy miként adták meg magukat az Azov-ezred katonái. A felvételt a mérete miatt a Telegramon csak saját felhasználóval tekinthető meg, és a Twitteren is több részben tették közzé. A videón az látszik, hogy a lefegyverzés, megadás rendezett körülmények közt zajlik, miközben az orosz katonák átkutatják a védők felszerelését. Szladkov azt írta, hogy szerinte a védőknek elég fegyverük és lőszerük volt ahhoz, hogy folytassák a védekezést, de pszichológiai szempontból megtörtek. Állítása szerint többek közt 8 löveget és tarackot, két Grad-rakétarendszer, valamint két harckocsit is lefoglaltak tőlük az orosz katonák. A videón szembeötlő az is, hogy több nő is van a védők közt. Az orosz haditudósító ezzel kapcsolatban egy másik bejegyzésében azt írtam, „legalább száz nőt” látott az utóbbi napokban a lefegyverzettek közt (de közülük nem mindenki az Azov katonája volt). Hozzátette azt is, hogy szerinte közülük sokan nem is a harcokban vettek részt, hanem a sebesülteket ápolták, valamint adminisztratív feladatokat végeztek az Azovsztalban rekedt egységek főhadiszállásán, és így kerültek végül a körbezárt létesítménybe. Az azovsztali védők lefegyverzése hétfőn kezdődött el, Szergej Sojgu védelmi miniszter szerint már 1908-an adták meg magukat. Az még kérdéses volt, hogy az Azov-ezred is megadja magát, de pénteken kiderült, hogy igen, miután ezt alakulat parancsnoka is megerősítette.
Többnyire a keleti régiók lakosai szeretnének régiót váltani. Az Ukrajnába visszatérő menekültek 26%-a más régióban szándékszik másodjára letelepedni, mint ahonnan elmenekült, derült ki a Razumkov Központ által végzett közvélemény-kutatásból, melyet május 16-án, hétfőn tettek közzé. Leginkább a keleti régiók lakosai szeretnének egy másik régióban letelepedni, de a válaszadók 73%-a nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnába való visszatérése után ugyanabban a megyében tervezi a letelepedést, ahol korábban élt. A lakóhelyváltásra készülők leggyakrabban Kijevet, Kijev megyét (7%) vagy a nyugati régiókat (15%) jelölik meg célállomásként. 49% biztos abban, hogy visszatérése után a korábbi munkahelyén fog dolgozni, 7% pedig más állást tervez találni. Csak 16% nem tudja még, hol fog dolgozni, és sikerül-e elhelyezkednie. Az ENSZ adatai szerint hatmillió menekült hagyta el Ukrajnát. Ez a legnagyobb menekültválság Európában a második világháború vége óta.
Ukrajnának vissza kell kapnia nemzetközileg elismert teljes területét, ezt a törekvést a demokratikus világ vezetőinek támogatniuk kell – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök pénteken Varsóban, miután Borut Pahor szlovén államfővel tárgyalt. A közös sajtóértekezleten Duda közölte: tárgyalásaik napirendjén az Ukrajnának nyújtandó katonai és humanitárius segítség szerepelt. Megköszönte, hogy Pahor azon államfők egyike volt, akik február végén csatlakoztak az ukrán uniós tagjelölti státusz gyors megadását szorgalmazó levélhez. E kezdeményezés Duda szerint “nem is állami, hanem társadalmi szempontból fontos”, mivel jelzi az Európai Unió (EU) nyitottságát az ukrán társadalom iránt. Emellett Duda arról biztosította Pahort, hogy támogatja Bosznia-Hercegovina közeledését az EU-hoz. Szlovénia számára ez a téma kiemelten fontos – tette hozzá. A szlovén államfő kiemelte: Bosznia-Hercegovina – Ukrajnához hasonlóan, viszont más nyugat-balkáni államoktól eltérően – semmilyen formájú uniós, illetve NATO-tagjelölti státusszal sem rendelkezik. “Számomra ez aggodalomra ad okot, különösen manapság, amikor ennek az országnak a politikai stabilitása alacsonyabb, mint szeretnénk” – tette hozzá. Ukrajna uniós tagjelölti státuszáról Pahor aláhúzta: ennek megadása “nagyon fontos politikai és biztonságpolitikai jelzést jelentene arra, hogy az EU egységes az olyan kérdésekben is, mint a bővítés”, az egységes hozzáállás pedig az egész nyugati világot erősítené az Ukrajna elleni orosz katonai fellépéssel szemben. A szlovén elnök méltatta az ukrán kérdéskör lengyelországi megközelítését. “Az Ukrajnával és az Oroszországi Föderáció ambícióival összefüggő egész helyzet megértéséről van szó” – emelte ki. “Sokáig süketek voltunk azon hozzászólások iránt, amelyeket a lengyelektől és az elnök úrtól kaptam, miszerint Oroszországnak az az ambíciója, hogy elinduljon nyugat felé. (…) Őszintén szólva úgy gondoltam, hogy túloz” – tette hozzá. Kijelentette, hogy Ukrajna orosz megtámadása óta különösen fontosnak tartja Duda politikai elemzéseit és prognózisait. A szlovénok a lengyelhez hasonló történelmi tapasztalat híján jó kapcsolatokra törekedtek Oroszországgal, az Ukrajna elleni orosz háború megindításának pillanatában viszont “megváltoztak a szimpátiák, és jelenleg az emberek között semmilyen megértés sincs aziránt, amit az Oroszországi Föderáció tesz” – számolt be Pahor. Átléphetik-e a határt az alkalmatlanná nyilvánított hadkötelesek?
Sokan tapasztalhatják, hogy bár orvosi igazolással rendelkeznek a katonai szolgálatra való alkalmatlanságról, mégsem léphetik át az államhatárt. Az ilyen típusú orvosi igazolás, az úgynevezett „fehér jegy” az állampolgár szolgálati alkalmasságának, mozgósíthatóságának kategóriáját is tartalmazza. A Katonai Orvosi Bizottság a következő kategóriákat határozza meg: korlátozottan alkalmas katonai szolgálatra; békeidőben katonai szolgálatra alkalmatlan, hadiállapot idején korlátozottan alkalmas; katonai szolgálatra alkalmatlan, a katonai nyilvántartásból kizárható. A jelenleg érvényben lévő haditörvény értelmében az első két kategóriába tartozó személyek behívhatóak az általános mozgósítás során. Kizárólag azok az állampolgárok mentesülnek a mozgósítás alól, akik a „katonai szolgálatra alkalmatlan, a katonai nyilvántartásból kizárható” kategóriába tartoznak. A toborzás során figyelembe veszik a fogyatékkal élők egészségügyi állapotának sajátosságait. A Katonaorvosi Bizottság megállapítja, hogy életkor és a betegség súlyossága szerint milyen szolgálati típus javasolt a hadkötelesnek. A katonai szolgálatra korlátozottan alkalmasnak elismert személy nem sorozható be haditengerészethez, tengerészgyalogsághoz vagy speciális létesítményekhez. Viszont mozgósítható katonai alosztályokhoz, intézmények, szervezetek vagy oktatási intézmények védelmére. *** Kik hagyhatják el az országot? A hadiállapot értelmében a 18 és 60 év közötti, hadköteles férfiak nem utazhatnak külföldre. Ez alól kivételt képezhetnek azok a férfiak, akik rendelkeznek a sorozás elhalasztásáról szóló igazolással, vagy a katonai egészségügyi bizottság alkalmatlansági igazolásával. Ennek értelmében csak azok a hadköteles férfiak hagyhatják el Ukrajna területét, akiket a katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánítottak. A háború idején korlátozottan alkalmas személyek nem utazhatnak külföldre.
Ukrajnában többen is panaszkodnak, miszerint a hadkiegészítő parancsnokságok tömegesen osztják a behívókat tapasztalatlan és motiválatlan férfiaknak, ami csak ront a helyzeten. A Belügyminisztériumnál úgy vélik, a mozgósításnak minőségesnek kell lennie, s nem a mennyiség számít – írja a Karpat.in.ua. A helyzetről Viktor Andrusziv belügyminiszteri tanácsos nyilatkozott a 24 kanalnak. A szakértő hangsúlyozta, Ukrajnának van elegendő forrása, azonban meg kell érteni, hogy azoknak a csapatoknak, amelyek az első napok óta harcolnak, pihenésre van szüksége. „Rotációt kell végeznünk, mert az emberek lelkileg sem bírják elviselni ezt a leterheltséget” – mondta Andrusiv. Megjegyezte, hogy valójában van elég fegyver és egyenruha. „Van elég tartalékos is, de van egy probléma: helyre kell állítani a rendet a hadkiegészítő parancsnokságokon” – mondta a miniszter tanácsadója. „Nem lehet mindenkit sorban behívni […] Ezek a behívóosztások törvénytelenek, hiszen a helyzetet nem ismerve adják át azt az embereknek. Lehet, hogy egy férfinak 3 gyereke van, lehet, hogy rokkant, stb. Nem lehet behívókat osztogatni az utcán” – szögezte le, és szégyenletesnek nevezte a hadkiegészítő parancsnokságok ilyen jellegű intézkedéseit. Elmondta, hogy jelenleg az a fő feladat, hogy javítsanak a mobilizáció minőségén. „Van 400 ezer emberünk, akik 2014–2015-ben részt vettek a háborúban Donbászon. Ez egy hatalmas hadsereg, akik már voltak háborúban. Nem értem, miért kell behívni például informatikusokat, akiknek nincs katonai tapasztalata, de minimálisan meg tudják menteni a gazdaságot. Ezzel egyidejűleg pedig sok ATO-s katonát és veteránt nem vetettek be” – magyarázta.
Gerhard Schröder volt német kancellár bejelentette, hogy nem tudja meghosszabbítani mandátumát a Rosznyefty igazgatótanácsában – közölte honlapján az orosz olajipari vállalat. Schöderhez hasonlóan távozik a testülettől Matthias Warnig, az Északi Áramlat-2 gázvezetéket menedzselő Nord Stream 2 ügyvezető igazgatója. "Megértjük a döntésüket, és köszönjük a töretlen támogatásukat" – közölte a Rosznyefty. A német szövetségi parlament csütörtökön megvonta Schröder több juttatását, mert az Ukrajna elleni háború kezdete óta nem határolódott el Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, és nem vált meg a Rosznyefty orosz energiaipari cégben betöltött tisztségétől. A Spiegel német hetilap szerint az Európai Parlamentben felmerült, hogy Schröder felkerüljön a szankciós listára, ha megtartja az orosz cégekben betöltött pozícióit.
Ukrajna számos új amerikai M777-es ágyújára mértek csapást az oroszok Az orosz védelmi minisztérium szerdai beszámolójából kiderül, miszerint a tüzérség és a hadászati rakétacsapatok lesújtottak az Egyesült Államokban gyártott M777 155 milliméteres vontatott tarackokra, amelyek az ukrán hadfelszerelés részét képezik Podgorne falu közelében. Továbbá egy videót is közzétettek, amely a detonáció pillanata látható, amikor találat éri az amerikai gyártású ágyút, azonban a 10 másodperces felvétel nem erősítette meg, hogy az M777-es valóban megsemmisült volna. A múlt hét folyamán egy magas rangú amerikai tisztviselő arról nyilatkozott, miszerint az USA 89 nagy hatótávolságú fegyvert szállított le az ígért 90-ből Ukrajnának, emellett több mint 310 ukrán katona fejezte be a kiképzést, amellyel képesek lesznek használatba venni az ágyúkat. A CNN beszámolója szerint a tisztviselő azt is megerősítette, hogy az M777-es ágyúk “túlnyomó többségét már a harcok helyszínére szállították, ahol előre telepített helyzetben” várakoznak a bevetésre.
Zelenszkij lett a világ legbefolyásosabb embere a Time szerint Az amerikai Time magazin az olvasói között végzett közvélemény-kutatásból arra a következtetésre jutott, hogy mára Volodimir Zelenszkij lett a világ legbefolyásosabb embere. Az információ szerint 3,3 milliónyian szavaztak az ukrán elnökre. A Time szerint Volodimir Zelenszkij komédiásból lett elnök, akinek semmilyen tapasztalata nem volt ahhoz, miként kell vezetni egy egész országot. Az orosz offenzívát követően azonban képes volt maga és Ukrajna mellé állítani a világ nagyhatalmainak vezetőit. A rangsorban 3,5 százalékos támogatottsággal Elon Musk amerikai üzletember lett a második, míg a harmadik helyen a brit miniszterelnök Boris Johnson végzett. Orosz politikus: Ukrajnának van az egyik legerősebb és legjobban kiképzett hadserege Frantz Klincsevics orosz szenátor szerint azért haladnak az orosz csapatok lassan Ukrajnában, mert a moszkvai erők „pontosan olyan mentalitású katonák ellen harcolnak, mint a mieink” – számolt be a BBC. Az orosz állami televízióban nyilatkozó Klincsevics azt mondta, hogy Oroszország „különleges katonai művelete” meglehetősen nehezen halad, hozzátéve, hogy nem akar senkit sem megbántani. Az ukrán hadsereget „az egyik legerősebb és legjobban kiképzett hadseregnek” nevezte, és azt mondta, hogy Oroszország „orosz katonák és tisztek ellen harcol”. Oroszország kiléphet a WHO-ból Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója bejelentette, hogy csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztetett az Ukrajnában oroszok által ellenőrzött területeken és az ostromlott térségekben tartózkodó civilek egészségügyi ellátásáról. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz Twitter-oldalán számolt be arról, hogy tárgyalt Lavrovval a nemzetközi egészségügy és a WHO-val folytatott együttműködés mellett Ukrajna egészségügyi helyzetéről is. Mint írta: Mariupol, Herszon, Dél-Zaporizzsja térségéhez és további ostromlott területekhez biztonságos hozzáférést kért Moszkvától, hogy a világszervezet egészségügyi ellátást biztosíthasson az ottani civilek számára. Az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt a WHO európai tagállamai múlt héten elfogadtak egy határozatot, amely lehetővé tenné, hogy bezárják a szervezet oroszországi irodáját. Pjotr Tolsztoj, az orosz parlament alsóházának alelnöke a héten beadott a dumának egy listát, amelyen a nemzetközi szervezetek és Oroszország közti megállapodásokat gyűjtötték össze. AZ INTERFAX OROSZ HÍRÜGYNÖKSÉG ÉRTESÜLÉSEI SZERINT EZEN AZ A LEHETŐSÉG IS SZEREPEL, HOGY OROSZORSZÁG KILÉP A WHO-BÓL.
Megfosztanák állampolgárságuktól azokat az ukrán férfiakat, akik a hadiállapot idején külföldre távoztak Az Ukrán Legfelső Tanácsba benyújtottak egy törvénytervezetet, melyben azt javasolják, hogy vonják meg az állampolgárságát azoknak a hadköteles személyeknek, akik a hadiállapot idején külföldre mentek, és egy hónapon belül nem tértek vissza. A törvényjavaslat a hadiállapotról szóló törvényben eszközölne módosításokat. Kit érint a törvényjavaslat? Azokat, akik alapos indok nélkül távoztak és nem tértek vissza. Ilyenek a fogadó ország elhagyásának tilalma, a természeti katasztrófák, balesetek, üzleti utak, hivatalos külföldi munkavégzés, kórházi kezelés vagy egyéb olyan körülmény, amely megakadályozza a fogadó országból való távozást. Ezt a szabályt javasolják kiterjeszteni azokra is, akik Oroszországba távoztak. Emellett a mozgósítás írásbeli megtagadásakor is javasolják az ukrán állampolgárság megvonását. Ukrán hadügy: az új mozgósítás hadititoknak számít Az ukrán védelmi minisztérium ismertette az újabb katonai mozgósítás feltételeit. Anna Maljar helyettes hadügyminiszter a televízió hírfolyamában mondta el, hogy a mozgósítást a háborús helyzet alakulásától teszik függővé. Azt az elnök, aki egyben a hadsereg legfőbb parancsnoka határozza meg, hány főt kell besorozni attól függően, hány katonára van szükség az ország védelmi erejének fenntartásához. A helyettes tárcavezető megjegyezte, hogy a február 24-iki helyzethez képest megváltoztak a körülmények, amelyek újszerű feladatok elé állítják a haderőt. Ám a mozgósítás és az azzal összefüggésben lévő egyéb részletek hadititoknak számítanak. Azt különben sem lehet megjósolni, hány újonc katonára lesz szükség, kiket kell besorozni az elkövetkezendő napokban.
A BMPT Terminator most debütál Ukrajnában
Már Szjevjerodoneck térségében vannak az orosz haderő első, Ukrajnába küldött BMPT Terminátor harcjárművei – árulkodik erről egy közösségi médiába feltöltött kép. Az orosz RIA Novosztyi hírügynökség május 18-án megerősítette a Boevaya Mashina Podderzhki Tankov (Tanktámogató harcjármű, BMPT) Terminator bevetését, három nappal azután, hogy a felvételek közül négyet néhány T-72 kíséretében mutattak be. A háború eleje óta nagy talány, hogy az orosz haderő miért nem alkalmazott nagy számban kifejezetten városi hadviselésre optimalizált BMPT „Terminátor” katonai járműveket, holott az ukrajnai háború legfontosabb műveletei – különösen a kezdeti szakaszban – városok körül zajlottak. A szakmai konszenzus nagyjából az, hogy jóval kisebb számú mozgósítható BMPT-vel rendelkezik az orosz haderő, mint azt korábban sejteni lehetett. A BMPT „Terminátor” egy kifejezetten városi hadviselésre specializálódott harcjármű, az első csecsen háború súlyos páncélosveszteségei hívták életre. A harcjármű T-72-es alvázon működik, fő fegyverzetét két 30 milliméteres 2A42 gépágyú és 4 Ataka páncéltörő rakétaindító képezi, de ezen kívül fel van szerelve még két sorozat-gránátvetővel és egy PKM-géppuskával is. Alapvetően arra találták ki az eszközt, hogy az orosz haderő harckocsijait kísérje városi környezetben, elsősorban gyalogsági támadások elhárítására fókuszálva. Ideális esetben két BMPT kísér egy harckocsit.
Ukrán filmesek az orosz filmek teljes bojkottját szorgalmazták
Ukrán filmesek valamennyi orosz filmre nemzetközi bojkottot kértek a 75. cannes-i fesztiválon, beleértve Kirill Szerebrennyikov alkotásait. A kormánykritikus orosz rendező legújabb filmje, a Csajkovszkij felesége című történelmi dráma a hivatalos programban versenyez az Arany Pálmáért. “Tényleg úgy gondoljuk, hogy mindent ki kéne tiltani, ami orosz” – mondta Andrew Fesiak ukrán filmproducer a fesztiválhoz kapcsolódó filmvásár amerikai pavilonjában az “orosz propagandáról” rendezett sajtótájékoztatón. “Az orosz filmesek nem állíthatják azt, hogy minden rendben, és ellenük nem hozható fel semmi, miközben ukrán kollégáik nem forgathatnak, vagy azért, mert menekülniük kell, hogy mentsék az életüket vagy azért, mert fegyvert kell fogniuk” – tette hozzá. Az ukrán producer szerint Kirill Szerebrennyikov “egyáltalán nem ellenzéki, hiszen az egész karrierjét az orosz kormány finanszírozta”. A vádakra válaszolva az orosz rendező az AFP hírügynökségnek elmondta: a Csajkovszkij felesége című filmjét “független orosz vállalkozások, magánalapítványok finanszírozták”. “Mindig rákérdeznek Roman Abramovics szerepére, aki a filmet finanszírozó egyik alap részvényese. Abramovics nagyon sokat segíti a kortárs művészeti projekteket, a civil szervezeteket. Részt vett az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokon is” – mondta a rendező. “Teljesen megértem, miért mondják (az ukránok), amit mondanak, hiszen szörnyű helyzetben vannak (…) de az orosz kultúra eltüntetése hatalmas tévedés lenne, és örülök, hogy a cannes-i fesztivál a jó megoldást választotta” – hangsúlyozta Kirill Szerebrennyikov. *** A világ egyik legjelentősebb filmes mustrája idén nem fogad orosz delegációt, és nem szeretné, ha az orosz kormányhoz köthető bármilyen hivatalos személy vagy újságíró megjelenne a fesztiválon, amíg az Ukrajna elleni orosz invázió folytatódik. A kitiltás azonban nem vonatkozik a kormánykritikus orosz művészekre. “Vannak olyan orosz művészek, újságírók, akik elhagyták Oroszországot. Kirill Szerebrennyikov olyan alkotó, aki maga is úgy gondolja, ha nem hagyta volna el Oroszországot, akkor cinkosa lenne ennek a háborúnak” – mondta hétfőn Thierry Frémaux, a fesztivál művészeti igazgatója a megnyitó előtti sajtótájékoztatóján. *** A Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjét nyíltan bíráló 52 éves rendező harmadik alkalommal kapott meghívást filmjével a fesztivál versenyprogramjába. Ő azonban korábban személyesen soha nem tudott megjelenni Cannes-ban, mert külföldre utazási tilalom volt ellene érvényben, miután két évvel ezelőtt egy sikkasztási – a támogatói szerint viszont koncepciós – ügyben feltételes szabadságvesztésre ítélték. Miután a büntetése véget ért, a háború kitörése után lelkiismereti okokra hivatkozva legálisan elhagyta Oroszországot, és Berlinben telepedett le. Az orosz rendező szerint “nem szabad az embereket az állampolgárságuk miatt megtagadni”. “Készen állunk kitörölni Csehovot, Dosztojevszkijt, Tolsztojt és más orosz szellemeket? Ez nem lenne igazságos. Nem igazságos embereket az állampolgárságuk miatt megtagadni” – fogalmazott. Kirill Szerebrennyikov korábban is bírálta az orosz kormányt a szabadságjogok szűkítése miatt, valamint az Oroszország által külföldön indított háborúkat is elítélte, és részt vett tüntetéseken is. A Csajkovszkij felesége című filmjének cannes-i bemutatóján az Ukrajna ellen indított háború befejezésre szólított fel, amikor a szerdai díszbemutató végén megköszönte a közönség tapsát. A fesztiváligazgató álláspontja szerint “nem az ukrán hatóságok kérik a teljes bojkottot, hanem csak olyan emberek, akik nagyon radikálisak”. “Meg tudom érteni ezt az álláspontot is, mert ezek az emberek bombák alatt élnek” – hangsúlyozta Thierry Frémaux. Alexandre Rodnianski ukrán filmproducer, aki húsz évig Oroszországban élt, a Le Monde című napilapban a bojkott ellen foglalt állást. Szerinte “a legjelentősebb filmfesztiválok mindig meghívták az oroszországi dolgok aktuális helyzetéről tisztességes képet bemutató alkotásokat”. “Azoknak az életében, akik a bucsai vérengzéseket elkövették, a kultúra szerepe minimális. Ők a propagandatévén nevelkedtek” – vélte a producer, aki szerint “egyedül a hiteles orosz kultúra segíthet megváltoztatni Oroszországot”.
(vukics)
