Reggeli szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.07.14.)
–
Az oroszok szerint Lengyelország arra törekszik, hogy Ukrajna nyugati részén több nagyvárost ellenőrzése alá vonjon. Az orosz vezetés számára pedig mintegy megerősítésként szolgált, amikor Zelenszkij nemrég az Ukrán Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada) elé terjesztette a lengyelek különleges státuszáról szóló törvényjavaslatot. A dokumentumból következik, hogy a lengyel állampolgároknak joguk van Ukrajnában dolgozni, üzleti tevékenységet folytatni, tanulni és orvosi ellátásban részesülni. Az ukrán jog szerint bizonyos szociális juttatásokra is számíthatnak, valamint a törvény elfogadásától számított 18 hónapig jogszerűen tartózkodhatnak Ukrajnában. A Moszkovszkij Komszomolec kormánypárti orosz lap szerint a moszkvai vezetők úgy vélik: ha ezt a törvényjavaslatot elfogadják, „az összes nyugati régió meglehetősen gyorsan lengyel protektorátussá válik”. Ezt pedig – a Moszkva szerint „ruszofób” államok – áldásként magyarázzák el az ukrán népnek, ugyanis megszabadulnak Oroszország béklyóitól – írja a lap.
Még a legpozitívabb kilátások sem engednek arra következtetni, hogy Ukrajna a háború befejeztével visszanyeri régi határait. Ebben még a Biden-kormány tisztviselői sem bíznak feltétlenül. A Biden-kormány egyes tagjai szinte kizártnak tartják, hogy még valaha láthatjuk Ukrajna határait olyan formában, mint 2014 előtt. A két államfő, az orosz Vlagyimir Putyin és az ukrán Volodimir Zelenszkij is fogadott el olyan dokumentumokat, amelyek veszélybe sodorhatják Ukrajna területi integritását. Ukrajna így jelenleg ismert formájában megszűnne. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy minden ukrán állampolgár egyszerűsített eljárásban kérelmezhesse az orosz állampolgárságot. Korábban ezt csak a de facto Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, Zaporizzsja és Herszon régiókban élő ukrán állampolgárok tehették meg. Ez azt jelenti, hogy egy ukrán állampolgárnak mindössze el kell jutnia Oroszország bármelyik részébe vagy a szakadár köztársaságokba, és kérelmezni az állampolgárságot.
Dmirij Medvegyev volt orosz elnök, a Biztonsági Tanács helyettes-vezetője Telegram-csatornáján reagált az euró gyengülésének hírére. Közölte, hogy az eurózóna válságára vonatkozó jóslatok kezdenek valósággá válni és euró helyett rubel megtakarításokat javasolt. Az euró és a dollár 20 év után először egyenlővé vált – írja Megyvegyev, aki hozzátette, hogy az EU fejbe lőtte magát a szankciós fegyverrel. Most aratják le a csökkenő termelés, a kritikus infláció, és az áruik versenyképesség csökkenésének keserű gyümölcsét, és a gázunk nélküli jeges lakásokban várják a telet. Globális szinten ez megerősíti az Oroszországgal szembeni szankciók rendkívül meggondolatlan jellegét. A szankciók nem működnek. A szankciók maguknak az európaiaknak is ártanak. Az euró gyengül – folytatta. Medvegyev megjegyezte, hogy az európai valuta gyengülése az amerikai dollárral szemben, tökéletes jelzője, hogy ki fizet a véres [ukrán] válságért. Amikor gazdasági háborút vívnak, saját valutájukkal és gazdasági problémáikkal kellett volna törődniük, ahelyett, hogy káros korlátozásokat vezetnek be. A Fehér Ház, a brüsszeli harci kutyákkal ellentétben, úgy tűnik, összehasonlíthatatlanul jobban ismeri ezt a képletet. Sokkal ritkábban büntetik magukat, és hosszabb ideig mérik a következményeket. De a “hasznos európai idióták” sokkal többet szenvednek az amerikaiaknak kiszolgáltatva. De egyáltalán nem sajnáljuk őket, hiszen az EU ruszofóbjai voltak azok, akik hibrid háborút indítottak Oroszországgal szemben, és széles gazdasági frontot nyitottak ellenünk – írja a volt orosz elnök. Európa fizetőképessége azonban kevéssé aggaszt minket. Azon kell dolgoznunk, hogy gazdaságunkat az új, nagyon nehéz körülményekhez igazítsuk. Meg kell oldanunk az ipari problémákat, beleértve a technológiai szuverenitás biztosítását. Itt még sok a tennivaló – folytatta. A legjobb védekezés az euró gyengülése ellen az lenne, ha megbízható partnereinkkel folytatott kereskedelemben új fizetési módokra térnénk át, beleértve az olyan nemzeti valuták használatát, mint az orosz rubel, a kínai jüan, az indiai rúpia és mások. A jövőben létrejön a BRICS-országok új tartalékvalutája. A dollár, az euró és a font nyilvánvalóan nem elég a modern világban. Jelenleg 1 dollár = 1 euró. Tartsa megtakarításait rubelben! – zárta bejegyzését Dmitrij Medvegyev.
Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere szerint most minden Oroszországon múlik, így ha nagyon akarják, a közeljövőben megindul a gabonaexport. A külügyminiszter elmondta, Ukrajna két lépésre van attól, hogy megállapodás szülessen Oroszországgal az ukrán gabona nemzetközi piacra történő exportjáról, ám még meg kell oldani az orosz állásponttal kapcsolatos biztonsági kérdéseket. „A végső szakaszban vagyunk, most minden Oroszországon múlik. Ha nagyon akarják, akkor a közeljövőben megindul a gabonaexport. Ám amennyiben ezzel kívánják folytatni az 'élelmiszerjátszmaikat', továbbra is ragaszkodnak majd a tárgyalások folytatásához” – mondta Kuleba. Szerinte Ukrajna kész gabonáját a nemzetközi piacra exportálni. „Egy csónakban evezünk azokkal az országokkal, amelyeknek égetően szükségük van ránk, a gabonánkra, mert mi éppúgy szeretnénk azt exportálni” – fejtette ki a külügyminiszter. Dmitro Kuleba hangsúlyozta, Oroszország nem érdekelt abban, hogy Ukrajna exportálja gabonáját. „Egyetlen lehetséges okot látok a megegyezésre: meg akarják mutatni Afrika és Ázsia országainak, hogy meg akarják menteni őket az élelmiszerhiánytól” – mondta.
Bár fontos az ukrán gabonaexport újraindítása a Duna–Fekete-tenger-csatornán, a Bisztre torkolatágon át, a világméretű éhezést csak Ukrajna fekete-tengeri kikötőinek megnyitásával lehet megelőzni – jelentette ki Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius segítségnyújtási koordinátora. Griffiths a Twitteren azt írta, hogy önmagában nem elégséges az ukrán gabona exportjának újraindítása a Duna–Fekete-tenger-csatornán keresztül. „Mivel a világ élelmezésbiztonságának hiánya egyre nyilvánvalóbbá válik, a fekete-tengeri útvonal megnyitása a legjobb lehetőségünk a globális éhezés leküzdésére. A világ nem várhat” – tette hozzá.
Június 28-án hatályba lépett a miniszteri kabinet határozata a társadalmilag hasznos munkák szervezéséről hadiállapot idején. A határozat előírja, hogy a foglalkoztatási központban való regisztrációt követően a munkanélküli egy hónapig részesülhet anyagi támogatásban, s ez idő alatt készségeinek, képességeinek és képzettségének megfelelő állásokat javasolhatnak a számára. Amennyiben nem érkezik megfelelő állásajánlat, a munkaügyi központ felkínálja a munkanélkülinek, hogy végezzen társadalmilag hasznos munkát.
A külföldre menekült ukrajnaiak kétharmada egyelőre nem gondol a hazatérésre – derült ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerdán ismertetett felméréséből. A 4900 ukrajnai menekült megkérdezésével elvégzett felmérés szerint a harci tevékenység elcsitulásáig, illetve a biztonsági helyzet javulásáig inkább a befogadó országban maradnának. Mindemellett a külföldön menedéket kereső ukrajnaiak jelentős hányada, különösen a nők és gyermekek reményüket fejezték ki, hogy valamikor majd visszatérhetnek hazájukba. A legtöbb ukrajnai menekült mindenekelőtt Csehországban, Magyarországon, Moldovában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában keresett menedéket. Az ENSZ adatai szerint jelenleg több mint 5,6 millió ukrajnai menekült tartózkodik külföldön. Az orosz hadművelet kezdete óta a 9,1 milliót is meghaladta azok száma, akik elhagyták Ukrajnát, mintegy 3,3 millióan közülük azonban már visszatértek.
Észak-Korea elismerte a kelet-ukrajnai szakadár luhanszki és donyecki „népköztársaság” függetlenségét – jelentette be Gyenyisz Pusilin, a donyecki szakadárok vezetője a Telegram-üzenetküldő szolgáltatáson. A donyecki és a luhanszki „népköztársaságot” (DNR, illetve LNR) eddig csak Oroszország és Szíria ismerte el. „Ma reggel Észak-Korea nagykövetségén fogadták a Donyecki Népköztársaság nagykövetét, s jegyzéket adtak át neki arról, hogy elismerjük a DNR függetlenségét. Phenjanban pedig külügyminiszter-helyettesünk találkozott az orosz nagykövettel, és jegyzékben tudatta a DNR és az LNR függetlenségének elismerését” – ismertette az észak-koreai diplomáciai képviselet. Nem sokkal később az ukrán külügyminisztérium közölte: „Válaszul egy ilyen barátságtalan lépésre, Ukrajna bejelenti, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal” – olvasható az ukrán diplomáciai tárca honlapján. A szakadár államok elismerését Kijev Ukrajna szuverenitása és területi egysége megkérdőjelezésére irányuló próbálkozásának tekinti – tette hozzá a közlemény. Észak-Korea korábban elismerte a Krím félsziget 2014-es orosz elcsatolását is.
(vukics)
