Reggeli szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.07.24.)
–
A Fehér Ház aggódik az ukrán elnök biztonsága miatt, aki egy könyörtelen és brutális ellenséggel küzd. A Fehér Ház elnökének, Joe Bidennek adminisztrációja aggódik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök biztonsága miatt – közölte a Podrobnosti.ua. Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója megjegyezte, hogy Zelenszkij egy háborúban álló ország vezetője, aki könyörtelen és brutális ellenséggel küzd. Ukrajnában célunk része kell, hogy legyen, hogy erőt, rugalmasságot, állhatatosságot, körültekintést és olyan képességeket tudjunk demonstrálni, amelyek hatással lesznek arra, hogy képesek vagyunk-e elrettenteni másokat máshol – mondta.
A Moldova területén működő, hivatalosan el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság külügyminisztere, Vitalij Ignatyev bejelentette, hogy csatlakozni akarnak Oroszországhoz – írja a RIA Novosztyi orosz hírügynökség. Azt mondta: a céljuk az, hogy hivatalosan is függetlenné nyilvánítsák őket Moldovától, később pedig Oroszországhoz csatlakozzanak, mivel erről már 2006-ban tartottak is egy népszavazást. A Dnyeszter Menti Köztársaságban épp harminc évvel ezelőtt, 1992. július 29-én jelentek meg az orosz „békefenntartó” csapatok.
Az ukrán vezérkar tájékoztatójában ismertette, hogy a hadiállapot idején besorozott katonák mennyi időt kötelesek szolgálni a hadseregben, írja a bagnet.org. A mozgósítás idején katonai szolgálatra behívottak szolgálati ideje számos tényezőn, például katonai rangfokozaton, katonáskodásban szerzett tapasztalaton, polgári foglalkozáson is múlik. A sorkatonai szolgálatra behívott katonák, matrózok, altisztek 18 hónapot szolgálnak. A hadiállapot idején mozgósítottak mindaddig kötelesek szolgálni, míg tart a hadiállapot, illetve nem rendelik el a leszerelésüket. A mozgósítás idején a tartalékos állományból bevonultak a hadvezetés által meghatározott ideig kötelesek viselni az egyenruhát. A szerződéses állományban lévő közlegények 3 évet, az altisztek 3-tól 5 évig, míg a katonai iskolák tanulói a tanulmányi idejükkel azonos ideig, a légierő tisztképzőiben tanulók pedig 10 évig szolgálnak. Az egyéb katonai szakmák tisztjei 5 évet kell hogy szolgáljanak. Ezt az időtartamot azonban saját kérésre bármeddig meg lehet hosszabbítani – áll az ismertetőben.
Oleg Nyikolenko szerint a magyar miniszterelnök állítása az orosz propaganda klasszikus példája. Elmondása szerint a szankciók igenis hatékonyak, a nyugati fegyverek pedig megmentik az ukránok életét. Oroszország cirkálórakétákkal támadja Ukrajnát, Európát pedig a túlzott gázárakkal. Ezek mind egyetlen orosz terv elemei, amelyek célja, hogy aláássák a békét és a jólétet az európai országokban – fogalmazott a külügyi szóvivő az Unian szerint. Majd hozzátette, hogy azzal, hogy szemet hunyunk az oroszok háborús bűnei felett, nem lehet helyreállítani a békét Európában. „Ha Ukrajnában nem lesz béke és stabilitás akkor Magyarországon és Európában sem lesz” – tette hozzá.
Oleg Zsdanov katonai szakértő az Oroszország által kirobbantott háború végének időzítését megjósolva a legrosszabb megoldásnak nevezte Ukrajna és a Nyugat számára az ellenségeskedések téli szüneteltetését és a háború aktív szakaszának 2023 tavaszára halasztását. A helyzetről Zsdanov a YouTube-on fejtette ki véleményét: Egyes elemzők és szakértők azt mondják, hogy a háború elhúzódhat, és télbe fordulhat. Ez a legrosszabb lehetőség számunkra és a Nyugat számára. Mert tavasszal már egy teljesen más orosz hadsereggel fogunk találkozni. Öt hónapja szétverjük az orosz hadsereget, amely mára kimerítette a támadóképességét. Ez a sikerünk kulcsa. Ha ebből kilépnek, egy téli szünet következne lövészárokháborúval, s akkor tavasszal mindent elölről kell kezdeni a szakértő szerint, aki hozzátette, hogy a cselekmények további alakulása nem csak Ukrajnán múlik, hanem a nyugati fegyverszállításokon – írja az Unian.
Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) cáfolta, hogy fegyvereket csempésznének Ukrajnából. A hivatal tisztázta, hogy a potenciális veszélyre gondoltak, nem konkrét esetekre – derül ki az Europol közleményéből, amelyet a korrespondent.net idéz. „Az Europol szorosan együttműködik ukrán tisztviselőkkel annak érdekében, hogy csökkentse a fegyverkereskedelem veszélyét az Európai Unióban. Teljes mértékben megbízunk bennük, mivel új intézkedéseket hajtanak végre e lőfegyverek megfigyelésére és nyomon követésére” – áll a közleményben. Az Europol úgy véli, a háborús övezetekben a múltban megfigyelt potenciális veszély, hogy a lőfegyverek rossz kezekbe kerülhetnek. De e pillanatig ilyen tényeket nem rögzítettek. „Ami az ukrajnai háborút illeti, az Europol arra figyelmeztetett, hogy a lőfegyverek és a robbanóanyagok elterjedése Ukrajnában azt eredményezheti, hogy megnő az EU-ba kerülő lőfegyverek és lőszerek mennyisége a kialakított csempészútvonalakon vagy online platformokon keresztül. Ez a fenyegetés még nagyobb lehet a konfliktus után” – jelezte az Europol. Korábban az Europol szóvivője, Jap Op Gen Oorth azt mondta, vannak arra utaló jelek, hogy fegyvereket csempésznek Ukrajnából.
Ukrajna elnöke szerint az ukrán hadsereg napi veszteségei a háborúban napi 30 halott és 250 sebesült katona. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Wall Street Journalnak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy májusban és júniusban Ukrajna naponta 100-200 védőt veszített – közölte a Podrobnosti.ua. Ukrajna veszteségei "30 halottra, körülbelül 250 sebesültre csökkentek" – mondta az államfő. Az ukrán elnök azonban nem volt hajlandó megnevezni a halottak és a sebesültek összszámát. Zelenszkij azt is kijelentette, hogy az Oroszországgal kötött fegyverszünet a területek visszaadása nélkül a konfliktus elhúzódásához vezetne. "Az Orosz Föderációval fennálló konfliktus befagyasztása olyan szünetet jelent, amely az Orosz Föderáció számára pihenési lehetőséget ad. A szünetet nem geopolitikájuk megváltoztatására használják fel, vagy a volt szovjet tagköztársaságok zaklatásának feladására" – mondta az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij azt is közölte, hogy Ukrajna nyugati országok általi légvédelemmel való ellátása kevesebbe kerül Európának és az Egyesült Államoknak, mint az ukrán gazdaság támogatása. "Zelenszkij szerint a légvédelmi rendszerek biztosítása sokkal kevesebbe kerülne az Egyesült Államoknak és Európának, mint az ukrán gazdaság életben tartása a havi 5 milliárd dolláros költségvetési hiány mellett" – írta az újság. Korábban a Kárpátinfo.net hírt adott róla, hogy David Arahamija, az ukrán parlament képviselője szerint naponta akár 500 ukrán katona is meghalhat a keleti fronton. David Arahamija azt is mondta, hogy naponta ezer ukrán katona hal meg vagy sebesül meg a donbászi harcokban, átlagosan 200-500 halott van.
(vukics)
