top of page

Reggeli szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.07.28.) – frissítve







15 ember meghalt, amikor az ENSZ-ellenes tüntetések kezdődtek a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén. A zavargások során az ENSZ-erők három tagja meghalt. Antonio Guterres ENSZ-parancsnok szerint ezek a támadások „háborús bűnnek” minősülhetnek. Tüntetések robbantak ki hétfőn, amikor tömegek vonultak ki Észak-Kivu tartomány fővárosának, Gomának az utcáira az ország ENSZ-missziója – az Egyesült Nemzetek Szervezetének Kongói Demokratikus Köztársaságbeli Stabilizációs Missziója (MONUSCO) – ellen. A missziót azzal vádolják, hogy semmit sem tett a térségben kegyetlenkedő fegyveres csoportok ellen. Közben az orosz külügyminiszter Ugandában kijelentette, hogy országa támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját, hogy erősebb képviseletet kapjanak a fejlődő országok, köztük az afrikai országok is. Szergej Lavrov kedden Kampalában, az ugandai fővárosban találkozott Yoweri Museveni ugandai elnökkel. „Megerősítettük álláspontunkat, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformjáról tárgyaltunk” – mondta Lavrov. "A fő probléma a fejlődő államok alulreprezentáltsága a Biztonsági Tanácsban, és a probléma egyetlen megoldása csakis az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok jelentősebb képviselete lehet." Uganda a harmadik állomása Lavrov afrikai körútjának. Lavrov útját azzal zárja, hogy ellátogat Etiópiába, az 54 tagú Afrikai Unió központjába. Uganda egyike annak a 25 afrikai nemzetnek, amely tartózkodott vagy nem szavazta meg az ENSZ Közgyűlésének azt a határozatát, amely elítélte Oroszország ukrajnai invázióját. Az 1,3 milliárd lakosú kontinensen sok nemzet régóta jó kapcsolatokat ápol Moszkvával, egészen a hidegháborúig visszamenőleg, amikor a Szovjetunió támogatta függetlenségi harcaikat.


„Nem nyerhetünk. Nem vesznek fel minket máshova dolgozni, és a bérleti díjat is fizetni kell” – mondta Anastasia Rusanova. Nincs hova menni – mondta –, de itt, Donyeckben „minden a miénk”. A pokrovszki polgármesteri hivatal becslése szerint a kitelepítettek 70%-a hazajött. A frontvonalhoz egy órás autóútra lévő nagyobb városban, Kramatorszkban a tisztviselők szerint a lakosság az orosz inváziót követő hetekben körülbelül 50 000-re csökkent a szokásos 220 000-ről, de a lakók száma azóta 68 000-re emelkedett. Ez frusztráló az ukrán hatóságok számára. Egyesek azt mondják, hogy az ország más részein nem érzik jól magukat, mivel ők csak oroszul beszélnek. A visszatérés oka leggyakrabban a pénzhiány. Kramatorszkban a humanitárius segélydobozokra váró emberek közül néhányan azt mondták, túl szegények ahhoz, hogy egyáltalán evakuálják őket. Az orosz invázió óta önkéntesek hónapok óta járják körbe a donyecki régiót, segítve a kiszolgáltatott emberek evakuálását, de az ilyen erőfeszítések rendszerint kudarccal végződnek, mert sokan lemondtak arról, hogy máshol próbáljanak letelepedni. „A munkám fele abból áll, hogy a visszatérőket fuvarozom" – mondta az egyik taxisofőr, Vitalii Anikieiev. – „Azért jönnek haza, mert elfogyott a pénz." Elmondása szerint július közepén felvett egy nőt, aki Lengyelországból jött haza, miután ott nem érezte jól magát. Amikor a frontvonalhoz közeli falujához értek, már csak egy kráter volt ott, ahol egykor a háza állt. – Sírt – mondta Anikieiev. – De úgy döntött, marad.


Háborús bűnök elkövetése miatt felelősségre kell vonni Európa és az Egyesült Államok legnagyobb bankjait, mivel „tovább finanszírozzák az orosz rezsimet” – mondta Oleg Usztenkó, Volodimir Zelenszkij elnöki gazdasági tanácsadója a CNBC szerint. Usztenkó meg is nevezett néhány konkrét bankot, melyek szerinte „háborús bűnöket finanszíroznak”: a Citit, az HSBC-t és a JP Morgant. A tanácsadónak az szúrja a szemét, hogy szerinte ezek a bankok olyan cégeket finanszíroznak, melyek orosz olajvállalatokkal üzletelnek. Tehát szerinte így közvetve pénzelik az orosz hadigépezetet. A JP Morgan és a Citigroup kettő az Egyesült Államok legnagyobb bankjai közül, az HSBC pedig egy brit-hongkongi nemzetközi nagybank. Mindenki, aki háborús bűnösöket finanszíroz, akik ezeket a szörnyű dolgokat teszik Ukrajnában, szintén háborús bűnössé válik a logikánk szerint – mondta a tanácsadó az amerikai hírcsatornának. Hozzátette: szerinte felelősségre kell vonni tevékenységük miatt ezeket a vállalatokat. A CNBC megkeresésére a pénzintézetek nem válaszoltak.

Észtország a következő hetekben javaslatokat készít az EU számára a schengeni vízumok kiadásának betiltására Oroszország állampolgárai számára. Ezt Urmas Reinsalu külügyminiszter nyilatkozta az ETV-n – írja az ERR.ee. „Nagyon érdekes, hogy az orosz állampolgárok tömegesen utaznak át Oroszország nyugati határán – Finnországon, Lettországon, Litvánián keresztül –, hogy nyáron meglátogassák a Louvre-t, miközben Ukrajnában gyerekeket gyilkolnak. Ez erkölcsileg határozottan helytelen” – közölte. Elmondása szerint a Külügyminisztérium a következő hetekben kíván javaslatokat készíteni az EU számára a schengeni vízum kiadásának tilalmáról az oroszok számára. „Az észt törvények szerint a határokat csak akkor lehet lezárni, ha közvetlen veszély fenyegeti az észt államot, jelenleg nincs ilyen veszély. Ha le akarjuk zárni a határokat, akkor azt össze kell hangolnunk az Európai Unió többi országával, és turisztikai céllal lezárnunk a határokat az orosz állampolgárok előtt” – magyarázta Lauri Läänemet észt belügyminiszter.


Nyugati vélemények szerint Oroszország végleg elvesztette a kezdeményezést a Donbászért vívott csatában, és a Kreml és csatlósai állítása ellenére sem tudja a közeljövőben elfoglalni a régiót – közölte szerdán az Ukrajinszka Pravda. A jelentés szerint egy magát megnevezni nem akaró névtelen nyugati tisztségviselő azt mondta, hogy a kezdeményezés elvesztése ellenére Donbászon az oroszok nem fogják feladni és nem fognak hazamenni. Hozzátette azonban, hogy az ukrajnai háború a hullámok és hullámvölgyek forgatókönyve szerint alakult, így Oroszországnak lehetősége van alkalmazkodni és kiigazítani a következő lépéseit. A Nyugat névtelen képviselőjének korábbi tájékoztatója nyomán a tömegmédia arról írt, hogy az orosz előrenyomulás üteme Ukrajnában egyenetlen, de az orosz erők még mindig valódi előrelépéseket tesznek Donbász elfoglalásának irányában. Mostanra azonban megváltozott a Nyugat megítélése: a véleménye szerint a donbászi kampány minimális politikai célja továbbra is Donyeck megye teljes területének elfoglalása, de a tény, hogy Oroszország ezt a következő hónapokban eléri, egyre valószínűtlenebbé válik. Egy másik névtelenséget kérő nyugati tisztségviselő kommentálta az ukrán erők által a Herszon megyében található stratégiai Antonov-híd elleni támadást. A Nyugat szerint az átkelő jelenleg teljesen használhatatlan.


A nyugati irányvonaltól merőben eltérő kijelentések hangzottak el Christoph Blocher jobboldali konzervatív politikus szájából a svájci Blick.ch portállal készített interjúja során; a bevándorlásellenes és euroszkeptikus nézeteiről ismert vállalkozó szerint Svájcnak a semlegesség jegyében nem csak a harmadik országok közötti katonai konfliktusokból kellene kimaradnia. Blocher szerint az ukrajnai helyzet jó alkalom, hogy az emberek megtapasztalják egy háború szörnyűségeit, a hidegháború után ugyanis nagyon sokan naivan azt hitték, Európában nem lesz többé hadakozás, és Svájc is leépítette védelmi képességeit. Az ország ráadásul a háború részesévé vált, a 200 éves semlegesség felrúgásával ugyanis Svájc már hadban áll Oroszországgal, a hadviselő fél elleni kényszerítő eszközök ugyanis kimerítik a háborús eszközök fogalmát. A politikus szerint Svájc különleges álláspontot képviselhet a világbéke megteremtésében, ameddig hitelesen képes őrizni semlegességét – korábban ezért választotta Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is a kis országot találkozása színhelyéül. Blocher szerint Oroszország csak egy erős hadsereggel lenne legyőzhető, az Egyesült Államok azonban ezt nem szeretné, így csak a diplomácia maradt, a szankciók azonban haszontalannak bizonyultak, és elsősorban Oroszországnak kedveznek. A politikus attól tart, Ukrajna elfoglalása után Oroszország étvágya megnőhet, és Svájc is veszélybe kerülhet, illúzió lenne azonban azt hinni, hogy egy ilyen helyzetben a NATO-államok vagy az Egyesült Államok háborúba lépne országa védelme érdekében. Mint tudjuk, az országoknak nem barátaik, hanem érdekeik vannak, Blocher szerint pedig aligha lenne érdeke bárkinek is egy deklaráltan semleges államot megtámadni, ezzel ugyanis saját magát hozná az egész világ előtt szégyenbe. A szigorúan hiteles katonai semlegesség akkor is védelmet biztosít, ha egy országnak katonai érdeke fűződne a támadáshoz. Egy felmérés során a svájci polgárok 89 százaléka a semlegességet támogatja, a fősodratú politika ezt azonban figyelmen kívül hagyja. „A népi kezdeményezés biztosítja, hogy a 'fentieknek' is a semlegesség mögé kell állniuk, és nem hajthatják önkényesen háborúba Svájcot. A svájci semlegességet kissé önkényesen kezelik mostanában” – mondta a politikus. Ennek értelmében azt követelik, Svájc katonai kényszerítő intézkedéseket se alkalmazzon a konfliktusok során, beleértve a gazdasági, személyi vagy más típusú szankciókat, valamint a megtámadott országnak se szállítson fegyvereket. A kezdeményezés akkor veszi kezdetét, amikor a szövetségi kancellária megvizsgálja azt, ekkor döntenek a kezdeményező bizottság összetételéről is. Blocher biztos benne, hogy sokan próbálják majd kritizálni az elképzelést, de képesek lesznek érvényesülni, ősszel pedig aláírásgyűjtésbe is kezdenek. Az interjú során felmerült a kérdés, vajon mennyire reális elképzelés, hogy Svájc partnerek nélkül is meg tudja védeni magát, Blocher azonban úgy véli, az ország partnere a terep; már a második világháborúban bebizonyosodott, mire képes egy hiteles hadsereg és a réduit-stratégia, ami a nácikat is visszatartotta a támadástól. Bár a politikus elismeri, azzal, hogy az amerikai elnök nem küld csapatokat Ukrajnába, valószínűleg a harmadik világháborút próbálta elkerülni, úgy véli, ezzel katonailag szabad kezet adott Oroszországnak. „De a legerősebb az, aki elfogadja a harmadik világháború lehetőségét… és ez sajnos Oroszország. Ez teszi Putyint olyan veszélyessé” – tette hozzá.


Kijev egyelőre nem erősítette meg a donyecki Vuhlehirszk erőmű elfoglalását, de az oroszok azt állítják, hogy átvették az irányítást, és ezzel egy újabb fontos stratégiai győzelmet arattak, ami az elmúlt hetek legnagyobb sikere. Egy ideje csak nehézkesen tudtak előrelépni a frontokon a nyugati fegyverek miatt, amelyek egyre nagyobb gondot okoznak, hiszen folyamatosan kapnak utánpótlást az ukránok, miközben újabb és újabb nehézfegyvereket tesznek számukra elérhetővé. A közösségi médiában olyan felvételek láttak napvilágot, amelyeken az orosz Wagner katonai magáncég harcosai pózolnak az erőmű előtt – írja a Sky News. Az egyik Wagner-harcos még az óráját is megmutatta, amin egy július 26-i dátum látható.

Szergej Makov moszkvai politikai elemző amellett érvelt, hogy a potenciális „árulók” jelenléte Putyin belső körében a gyengeség jele és megakadályozza abban a Kremlt, hogy tegye a dolgát – fogalmazott a tatárföldi Business Gazeta hírportálnak adott interjújában. „A kormányunk legalább fele készen áll arra, hogy bármelyik pillanatban elárulja Putyint és az amerikaiak oldalára rohanjon.” Makov, aki politológus és egyébként Vlagyimir Putyin egyik korábbi politikai tanácsadója volt, véleménye szerint a „hamis lojalistákat és a radikális nyugatpártiakat” ki kell űzni az orosz elitből, amire Putyin rezsimének készen kell állnia. „Nem szükséges a teljes elitet lecserélni. Vlagyimir Putyin ezt már egyszer briliánsan véghez vitte. Hogyan? Van néhány alapelve egy jól működő elitnek, vannak, akik ennek keményen alávetik magukat, és vannak, akik nem annyira. A radikálisok maximum öt százalékot tesznek ki.” Makov példának azt hozta fel, hogy a 2000-es évek elején a radikális, ám már akkor is elavult szlogen az volt, hogy minden hatalmat az oligarcháknak kell adni – ez a gondolat azonban el lett távolítva az elitből. A politikai elemző szerint most a legradikálisabb véleménynek az számít, hogy minden hatalmat az államnak kell adni, de ez is csak 5 százalékot tesz ki az elitben. Makov szerint azonban főként azokat kell kizárni az elitből, akik úgy vélik, Oroszországot úgy kell integrálni a Nyugathoz, hogy alávetett szerepük lesz.


A szerdán kiadott hivatalos védelmi minisztériumi közlemény szerint a cseh kormány támogatta, hogy a vadászgépeivel szeptembertől védjék a velük szomszédos Szlovákia légterét. Ez azután történhet meg, hogy Szlovákia segítséget kért a NATO-szövetségesétől a feladat ellátására. Ennek egy oka van, mégpedig az, hogy Szlovákia augusztusban le akarja állítani az orosz MiG-29-es vadászgépeinek használatát, ami mögött egy hosszú távú modernizálás áll. Ezeket az orosz gépeket pedig Ukrajna kaphatja meg, amely hónapok óta háborúban áll az orosz csapatokkal. A The Guardian is beszámolt a Reuters hírügynökségre hivatkozva, hozzátéve, szeptembertől a cseh hadsereg Gripen JAS-39 típusú vadászgépei fogják ellátni Szlovákia légi feladatait, legalább 2023 végéig.


Az ukrán kormány kedden arra kérte Washingtont, hogy biztosítson „kölcsönlízing” programot Kijevnek a földgáz importálására az Egyesült Államokból, hogy Ukrajnának elegendő gáz álljon rendelkezésére a fűtéshez ezen a télen – mondta Denis Shmyhal miniszterelnök kedden. Az elképzelés az, hogy az Egyesült Államok gázzal látja el Ukrajnát, és egy későbbi időpontban kéri csak el az árát, hasonlóan a második világháborús kölcsönbérleti programhoz, amelyet idén újítottak fel, hogy megkönnyítsék Ukrajna számára a katonai segítségnyújtást. A Foreign Policy szerint az ukrán tisztviselők által megfogalmazott javaslatok egyike az lenne, hogy az Egyesült Államok 6 milliárd köbméter cseppfolyósított földgázt (LNG) biztosítson Ukrajnának két éven át fizetés nélkül. Az Egyesült Államok az LNG-t európai terminálokba szállítaná, ahonnan csővezetéken keresztül Ukrajnába szállítják.


Az rbc.ua híre szerint German Haluscsenko energetikai miniszter bejelentette, hogy Ukrajna a háború ellenére is szilárd energiaellátási rendszerrel rendelkezik és kész arra, hogy kisegítse az Európai Uniót a téli szezonban a gázellátás terén. Az ukrán miniszter szerint amennyiben teljes mértékben felhasználásra kerül az ukrán elektromos energia exportra szánt 1,5 gigawattnyi mennyisége, azáltal Ukrajna 5-6 milliárd köbméter orosz gázt képes helyettesíteni. Erről a Jozef Sikela cseh energiaügyi miniszterrel és Kadri Simson uniós energiaügyi biztossal közös sajtótájékoztatóján beszélt. Haluscsenko jelezte, hogy Ukrajna rendelkezik Európa legnagyobb gáztározóival, aminek köszönhetően képes az EU számára elraktározni 12 milliárd köbméter gázt. Az uniós biztos pedig közölte, hogy az unió szándékában áll megduplázni az ukrajnai elektromos energia importját.


Az ukrán kormány feketelistát adott ki azokról a személyekről, akikről úgy ítélik meg, hogy „az orosz propagandát népszerűsítik” – a lista számos prominens nyugati értelmiségit is érint. A Volodimir Zelenszkij vezette kormány 2021-ben létrehozta a „Dezinformáció Elleni Központot”, amelyet Polina Liszenko volt ügyvéd vezet. A szervezet az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácson belül működik. Kinyilvánított célja a „propaganda” és a „destruktív dezinformáció” felderítése és leküzdése, valamint a „közvélemény manipulációjának” megakadályozása. A szervezet július 14-én a honlapján közzétette azon politikusok, akadémikusok, aktivisták listáját, akik „az orosz propagandát népszerűsítik” – köztük több magas rangú nyugati értelmiségit és politikust. A listán van Rand Paul republikánus szenátor, Tulsi Gabbard volt demokrata kongresszusi képviselő, Edward N. Luttwak katonai és geopolitikai elemző, John Mearsheimer realista politológus és Glenn Greenwald újságíró. A felvétel pontos kritériumai nem tisztázottak, bár a jelentés minden név mellett felsorolja az egyén által hirdetett „oroszbarát” véleményeket. Például Edward Luttwak jogsértése az volt, hogy azt javasolta: „népszavazást kell tartani a donyecki és luhanszki régiókban”; Mearsheimer jogsértéséről azt írják, hogy „a NATO 2014 óta Ukrajnában van”, és „a NATO provokálta Putyint”.


frissítve: 2022. 07. 28., 8:40


(vukics)




499 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page