Reggeli szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.08.02.)

–

Amerika vezető közgazdászát a Facebook tényellenőrei „kijavították”, mert azt írta, hogy az Egyesült Államok recesszióban van Phil Magnness, az Amerikai Gazdaságkutató Intézet kutatója és oktatója így reagált az esetre: „Orwelli pokoli környezetben élünk”. A Facebook „független” tényellenőrzőket használ a Politifactnál, egy szemtelenül partizán akcióban, amely „kijavította” Magnness bejegyzését, amely arról szól, hogy a Biden-adminisztráció megpróbálja megváltoztatni a recesszió definícióját. Ukrán parlamenti képviselő: Ha Szerbia támad, megvédjük a koszovóiakat A pristinai kormány szombaton bejelentette, hogy augusztus 1-től azok, akik szerbiai dokumentumokkal akarnak belépni Koszovóba, kilépési és belépési igazolást kapnak az átkelőknél. Emellett pedig ismét felvetették, hogy szerb rendszámtáblájú autók nem léphetnek be az országba, és belépésnél ideiglenes koszovói táblát kell igényelniük. A kialakult helyzetre Olekszij Honcsarenko, ukrán parlamenti képviselő is reagált vasárnap este:”Ha Szerbia megszállja Koszovót, meg kell védenünk a koszovóiakat. Ukrajna készen áll arra, hogy a csapatainkkal a helyszínen cselekedjünk. Szerbia megpróbál agresszív háborút indítani. Pontosan Putyin módszere szerint. Mint mondtam, Szerbia Putyin trójai falova Európában. A háború bárhol a világon szörnyű.” Az ukránok olyan rakétát akarnak, ami elér Moszkváig Kár attól rettegni, hogy Oroszország egyenesen a NATO-val kerül háborús konfliktusba, ha nagy hatótávolságú rakétákat adnak Ukrajnának, és azok oroszországi városokat, például Moszkvát fogják telibe találni, vélekedik az Obozrevatelnak adott interjúban Georgij Tuka az ideiglenesen megszállt területekkel foglalkozó miniszterhelyettes. Tuka szerint ugyanis azok a fegyverek, amelyek átlépték az ukrán határt többé már nem tulajdonai a NATO-nak, hanem az ukrán sereg fegyverzetét képezik. Tehát olyan ATACMS rakétákra van szükség, amelyekkel akár 300 kilométerre lévő fehéroroszországi és oroszországi célpontok is megsemmisíthetők. Az ukrán haderő nem csak a saját földjén lenne képes végezni az oroszokkal, de akár Moszkvát is telibe találhatná. Oroszország próbál nyomást gyakorolni az ukrán vezetésre, hogy az bármi áron hajlandó legyen a békekötésre. Ukrajna azonban nem az utolsó ukrán katonáig fog védekezni, hanem az utolsó megszálló orosz katona likvidálásáig kész harcolni, közölte a volt miniszter. Amerikai cégek lettek Ukrajna legnagyobb földbirtokosai 2021. július 1-jén új földtörvény lépett hatályba Ukrajnában. Az új törvény megszüntette az adásvételt tiltó moratóriumot: ezt a reformot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérte, egy újabb hitelcsomagért cserébe. Azóta az ukrán termőföldek közel egyharmada kerülhetett amerikai kézbe, de korábban Kína is vásárolt termőföldeket Ukrajnában – tudatta az agrarszektor.hu. Ukrajna teljes területének közel 55%-a szántóföld, méghozzá olyan gazdag termőrétegű földek, amelyek óriási mezőgazdasági értéket képviselnek. Sokáig azonban csak bérelni lehetett ezeket, ugyanis az ukrán kormány még 2001-ben a földek adásvételére vonatkozó moratóriumot fogadott el, amit utána még tízszer meghosszabbított. Azok a gazdák, akiknek csak aprócska földjük volt, amelynek művelése nem volt jövedelmező, inkább bérbe adták a területet. A kisbirtokok így nagy mezőgazdasági vállalatok befolyása alá kerültek, amelyek aprópénzért cserébe használták az értékes feketeföldet. 2021. július 1-je azonban változást hozott, amikor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomására feloldották a korábbi moratóriumot, és így újra lehetőség nyílt a földek adásvételére, és az ukrán kormány lehetővé tette a termőföldek vásárlását Ukrajnán kívüli gazdasági szereplőknek is. Az árak gyorsan megugrottak, a korábbi 2500 dollárról tízezerre emelkedtek hektáronként, ami még mindig igen kedvező, ha figyelembe vesszük a földek kiváló minőségét. A reform óta eltelt egy évben három amerikai tőkéjű nemzetközi konzorcium vált a legnagyobb felvásárlóvá Ukrajnában. Az Australian National Review szerint ez a három multi összesen 17 millió hektárnyi termőföldet vásárolt fel, ami a művelhető területek 28%-át, vagyis majdnem egyharmadát jelenti. A három óriásvállalat a Cargill, a DuPont és a Monsanto. Azonban nem az Egyesült Államok az első, amelynek vállalatai szemet vetettek az ukrán termőföldre. A The Wall Street Journal korábbi cikke szerint Kína már 2013-ban fél évszázadra szóló bérleti szerződést kötött a legjobb ukrajnai termőföld 9%-ára, ami az ország teljes területének 5%-át jelenti A legfőbb ügyész elrendelte a kollaboráns ügyészségi munkatársak levadászását a frontmelléki régiókban Belső vizsgálatot rendelt el Andrij Kosztyin nemrég kinevezett legfőbb ügyész az ellenséggel együttműködő kollaboráns ügyészségi munkatársak kiszűrésére – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Kosztyin televíziós interjújára hivatkozva. A jelentés szerint a legfőbb ügyész az ukrán televízió non-stop háborús adásában nyilatkozva elmondta: „a mai napon aláírtam az utasítást, amellyel belső vizsgálatot indítok az ügyészség munkatársai ellen Ukrajna frontmelléki régióiban, beleértve azokat is, akik az ideiglenesen megszállt területeken voltak.” Mint jelezte, a vizsgálat kiterjed annak ellenőrzésére is hogy ki hol tartózkodott, milyen intézkedéseket hoztak az ügyészségi helyiségek, ügyiratok, vagyontárgyak védelmére. „És ami a legfontosabb, van-e információ az ügyészek esetleges kollaboráns tevékenységéről” – mutatott rá. Andrij Kosztyin elmondása szerint már öt ügyészt is meggyanúsítottak. Jelenleg több mint 600 olyan ügyészt ellenőriznek, akik átlépték a határt – jegyezte meg. Ugyancsak kilátásba helyezte, hogy ellenőrizni fogják a bűnüldöző szervek és a hatalom képviselőinek kollaboráns tevékenyégét is. Nukleáris csapásmérő vadászgépeket vásárolna Németország Az orosz-ukrán háború miatt egyre több ország erősítené meg hadseregét. Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta az F-35-ös repülőgépek több mint 8 milliárd dollár értékű lehetséges eladását Németországnak, így Berlin egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy olyan vadászgépekre tegyen szert, amelyek nukleáris csapásra is képesek lehetnek – írta meg a Defense News. Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön hagyta jóvá 35 F-35A repülőgép, valamint a hozzá kapcsolódó lőszerek és felszerelések értékesítését körül-belül 8,4 milliárd dollár értékben. A tervek szerint a vadászgépek 2030-ig átveszik a nukleáris fegyverkezési feladatokat a német légierőben az öregedő PA-200 Tornado repülőgépektől. Ezek jelenleg a németországi Büchelben, a 33. taktikai repülőgépszázadnál állomásoznak. A német légierő vezérkari főnöke, Ingo Gerhartz altábornagy, valamint Christine Lambrecht védelmi miniszter az orosz-ukrán háború kitörése után nem sokkal, márciusban jelentette be, hogy csapásmérő vadászgépek beszerzéséről döntöttek. Ez jelentős fordulatot jelent a korábbi tervekhez képest, amely a Boeing által gyártott F-18-asok beszerzésére vonatkozott. A változtatást a NATO-n belüli egységgel, és az Oroszországgal szembeni elrettentéssel indokolták. Amennyiben minden jóváhagyás megtörténik, és hivatalossá válik az adásvétel, az repülőgépeket minden bizonnyal a Lockheed Martin fegyvergyártó texasi Fort Worth-i létesítményeiben fogják gyártani. Nem Németország az egyetlen, aki bevásárolna az amerikai gyártmányú F-35-ösökből. Legutóbb Görögország küldött hivatalos kérvényt 20 darab F-35A beszerzésére 2028-ig, Csehország pedig a Saab JAS 39 Gripensekből álló, elöregedő flottája leváltása miatt szeretne vásárolni belőlük. A NATO-hoz csatlakozó Finnország 10 milliárd dollár értékben költene 64 darab F-35-ös vadászgépre, amivel a meglévő F-18 Hornet gépeket cserélné le. A szállítások 2026-ban kezdődnének. Svájc szintén a közös csapásmérő vadászgépet választotta, 2021-ben 36 repülőgép megvásárlására kötött szerződést az Egyesült Államokkal. Lengyelország 32 darab F-35A repülőgépet kap 2024-től a Varsó és Washington között 2020 januárjában megköttetett megállapodás értelmében. Belgium szintén 2018-ban választotta az F-35-öst, és 34 repülőgépet vásárol a Lockheed Martintól.

(vukics)