Reggeli szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.09.02.)
–
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy megnőtt a katonai összecsapások veszélye, miután Tajvan kínai drónt lőtt le a szárazföld közelében lévő területe felett. Tajvan hadserege komoly figyelmeztetést küldött szerdán Kínának, mondván, hogy kész az ellencsapásra, ha kínai katonai repülőgépek vagy hajók lépnek be Tajvan felségvizeibe vagy légterébe. Mindkettő 12 tengeri mérföldre nyúlik el a sziget partjaitól.
„A felségtengerünkbe és légterünkbe 12 tengeri mérföldön belül belépő PLA repülőgépek és hadihajók esetében fegyveres erőink gyakorolják az önvédelem és az ellentámadás jogát” – mondta Lin Wen-huang vezérőrnagy.
Németország kiterjeszti katonai jelenlétét az ázsiai csendes-óceáni térségben, hogy szembeszálljon Kínával. Németország tavaly 2002 óta először küldött hadihajót a Dél-kínai-tengerre. A német fegyveres erők vezetője szerdán a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy Berlin kiterjeszti katonai jelenlétét az ázsiai csendes-óceáni térségben, mivel szemmel akarja tartani a kínai erőket a térségben.
Eberhard Zorn tábornok elmondta, hogy a Bundeswehr azt tervezi, hogy további hadihajókat küld és több hadgyakorlaton való részvétellel bővíti jelenlétét a térségben. „Így szeretnénk megszilárdítani jelenlétünket a régióban” – mondta. Zorn azt mondta, hogy Németország jövőre csapatokat küld ausztráliai gyakorlatokra, és 2024-ben pedig hajóflottát tervez küldeni a régióba.
Az ENSZ emberi jogi testülete a kínai kormányt a Hszincsiang tartományban élő muszlim kisebbségekkel szemben elkövetett súlyos visszaélésekkel vádolja. A szervezet új jelentést adott ki az önkényes letartóztatásokról, a kényszermunkáról és a rendszeresen előforduló kínzásokról is. Peking azonnal visszautasította a vádakat.
Az Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala (OHCHR) szerdán közzétett egy „értékelést az emberi jogi aggályokról” a Hszincsiang régióban, és felvázolta az ujgur etnikum elleni állítólagos jogsértések hosszú listáját.
„Az ujgurok és más, túlnyomórészt muszlim csoportok tagjainak önkényes és diszkriminatív fogva tartásának mértéke nemzetközi, különösen emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhet” – áll a jelentésben, hozzátéve, hogy a Kínai Népköztársaság indokolatlan korlátozásokat vezetett be a vallási identitás felszámolása érdekében. A jelentés szerint sérül a magánélethez és a mozgáshoz való jog Xinjiangban.
Izrael légicsapásokat hajtott végre a szíriai Aleppó és Damaszkusz ellen. Az elsődleges célpont az aleppói repülőtér volt, a szír hatóságok pedig további katonai célpontok elleni csapásokról számoltak be Damaszkuszban és környékén. Izrael szokásához híven nem nyilatkozik.
Az ukrán kormány bejelentette a tömegesíteni szeretné a drónok harctéri alkalmazását és több ezer drónt és üzemeltetőt kíván biztosítani a harctéri szolgálathoz. Mikhajlo Fedorov, Ukrajna digitális átalakulásért felelős minisztere bejelentette, hogy a Drónok Hadserege projekt hamarosan a jelenlegi kettőn kívül további tíz drónvezető iskolát nyit– írja az Odessa Journal.
A projekt keretében 855 millió ukrán hrivnya (23,21 millió dollár) gyűlt össze – írta az Ukrán Nemzeti Hírügynökség, hozzátéve, hogy a projekt keretében 472 drónt vásároltak, amelyek közül néhányat már harcban is bevetettek.
A német hadiipari export idén jelentősen megnőtt, mivel Berlin folyamatosan fegyvereket szállít Ukrajnának, hogy segítsen megvédeni magát az orosz támadásokkal szemben - közölte szerdán a gazdasági minisztérium.
A minisztérium közölte, hogy augusztus 24-én az engedélyezett katonai export értéke alig 5,1 milliárd euró (5,11 milliárd dollár) volt, ami a tavalyi év azonos időszakában elért 2,9 milliárd euróhoz képest jelentős növekedés. Olaf Scholz kancellár hétfőn megígérte, hogy Németország lépést fog tartani az eseményekkel és addig támogatja Ukrajnát, "ameddig csak kell".
Március óta folyamatosan csökken azoknak a száma, akik Oroszországot tartják felelősnek az orosz–ukrán háború kitöréséért – derült ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) friss felméréséből. Egyre többen vélik úgy, hogy Ukrajna, sőt az Amerikai Egyesült Államok is felelősségre vonható az orosz háborús agresszióért.
Az SAV a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetemmel, az Eperjesi Egyetemmel és a 2muse nevű közvélemény-kutató ügynökséggel együttműködve immár másodszor mérte fel, kit tart felelősnek Szlovákia lakossága az orosz–ukrán háború kitöréséért. Az első adatgyűjtés még márciusban, vagyis a háború kitörése után pár nappal zajlott, a mostani pedig augusztusban, 1819 adatközlő bevonásával. A válaszadóknak nem kellett egyetlen felelőst megjelölniük, akár több opciót is választhattak a felsoroltak közül. A potenciális felelősök listáján Oroszország, Ukrajna, az Amerikai Egyesült Államok, a NATO és az Európai Unió szerepelt.
A friss adatok alapján az látszik, hogy egyre kevesebben hibáztatják Oroszországot a konfliktus kirobbanásáért: míg tavasszal a megkérdezettek 75 százaléka jelölte meg oroszokat, addig augusztusra ez az arány 68 százalékra esett vissza. A megkérdezettek 18 százaléka viszont egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy Moszkva felelős lenne a háború miatt (márciusban ez az arány még 13 százalék volt). A fennmaradó 14 százalék nem tudott állást foglalni a kérdésben.
Ezzel szemben nőtt azoknak az aránya, akik szerint Ukrajna is hibáztatható.
A márciusi felméréshez képest 7 százalékos emelkedés figyelhető meg, vagyis jelenleg 45 százalék vonná felelősségre az ukránokat. A megkérdezettek alig több mint egyharmada, egész pontosan 37 százaléka vélekedik úgy, hogy a keleti szomszédunk nem hibáztatható a háború kitöréséért (a további 18 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre). Érdekesség, hogy márciusban ez az arány még fordított volt, tehát akkor a válaszadók 38 százaléka hibáztatta Ukrajnát is, 45 százaléka viszont nem.
További érdekesség, hogy az Amerikai Egyesült Államokat többen tartják felelősnek, mint az ukránokat, konkrétan a válaszadók 48 százaléka jelölte meg ezt az opciót is. A NATO-t az adatközlők 39, az EU-t pedig a 31 százaléka hibáztatja.
Nincs több Ukrajnának szállítandó fegyver a Bundeswehr raktáraiban, ezért Németország hamarosan leállítja a fegyverszállításokat, jelentette ki Christine Lambrecht hadügyminiszter, írja a slovoidilo.ua. A német hadügy vezetője közölte, be kell látni, hogy a Bundeswehr a lehetőségei határához ért és miniszteri mivoltában kötelessége az országa és a NATO védelmi képességeinek fenntartásáról gondoskodni. Az Ukrajnának való közvetlen fegyverszállításokat leállítják, illetve más módszerhez nyúlnak. Például úgy oldják meg, hogy a görögök küldenek fegyvereket Ukrajnának, majd cserébe Németország a görögöknek szállít fegyvereket. Christine Lambrecht állításának ellentmondani látszik Olaf Scholz kancellár kijelentése, aki néhány napja azt közölte, hogy Berlin a közeli hetekben korszerű fegyverzetet fog átadni az ukránoknak.
(vukics)
Comments